Máriapócsi Lelkigyakorlatos- és Zarándokház
4326 Máriapócs, Kossuth tér 17.
Tel./Fax:42/585-020
e-mail:zarandokhaz@freemail.hu www.mariapocsi-zarandokhaz.hu
Kegytemplom irodája:
4326 Máriapócs, Kossuth tér 25.
Telefon: 42/385-142
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.109.old.
Dorneck színezett metszete Jordánszky Elek könyvéből Főegyházmegyei könyvtár, Eger. Fotó: Lantos M. 1982
A Máriapócsi Bazikika kegyoltára - Képeslap 1949-ből. A Szent Bazil Rend kiadása. (Perényi Károly gyűjt.)
A Máriapócsi Kegytemplom 2009/2010-ben történt felújítása mára befejeződött. A munkálatok alatt Hajdúdorogon őrzött Szűzanya-ikont, 2009. szeptember 5-én hatalmas gyalogos zarándoklat kísérte haza Máriapócsra. Ekkorra már befejeződtek a régészeti kutatások (melyek során igen régi temetkezési helyet tártak fel a templom alatt) a külső renoválás, az épület új, környezetbarát padlófűtést kapott. A falakat borító freskók, az aranyozott felületek és az ikonosztáz képeinek restaurálása folyamatosan zajlott. 2010. szeptember 11-én a Magyar Püspöki Kar, számos egyházi és világi méltóság jelenlétében megtörtént templom hivatalos megáldása és átadása. 2011 tavaszára elkészül egy egykor az első könnyezésnek otthont adó ruszin fatemplom másolata, míg a Nagy Szent Bazil Rend monostorában-előzetes bejelentkezéssel-már látogatható a kegyhely történetét bemutató kiállítás. A megújult kegytemplom szeretettel vár mindenkit hagyományos, és most bevezetett (motoros, egyházi iskolák öreg diákok) zarándoklataira.
Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében,
és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik.
A középkori eredetű községet, amelynek „Pócs" neve a „Pál"
személynév kicsinyítőképzős származéka, először a XIII. század
végén említik az írásos források. A XIV. század közepétől a Báthori család ecsedi birtokához tartozott. A XVIII. században lett
a Károlyi családé, a múlt század elején pedig a bazilita rend nyert
itt nagyobb birtokokat.
A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus
ruszinok kis fatemploma állt a mai templom helyén. Ebbe készíttette az Istenszülő képét Csibi László helybeli lakos, az ugyancsak
helyi Papp István festővel. Ezzel teljesítette fogadalmát, amit
a török fogságból való szabadulásakor tett.
Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig.
Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál
elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata
a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is.
A könnyezés híre Bécsbe is eljutott. Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására
Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett. Ez 1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ismét könnyeket hullatott.
A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára
1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent
Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.
A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd
30-án és 31-én jegyezték fel.
XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte. Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Évente sok
tízezer zarándok keresi fel. Nemcsak görög katolikusok, hanem
római katolikusok is szép számmal jönnek. Az I. világháború előtt
magyarok mellett ruszin, szlovák, román és német zarándok csoportok is érkeztek. A gyóntatás, a prédikáció ezeken a nyelveken
folyt.
Mária közbenjárására számtalan csodás gyógyulás történt itt.
Ezek tanújelei a kegykép közelében falra függesztett mankók, hajfonatok, képek, s nemesfém ajándékok. Egy be nem váltott fogadalom emlékei a templom oldalában fészkelő méhek. A múlt század elején egy nagykállói református magyar ember köszvényes
fájdalmai miatt a pócsi Máriánál keresett gyógyulást. Csodás gyógyulása után fogadalmat tett, hogy egy kas méhet ajánl fel Máriának. Ám hazafelé menet meggondolta magát, visszavonta fogadalmát. A Máriának szánt méhei azonban elrepültek méheséből,
s befészkelték magukat a pócsi templom északi oldalán lévő falhasadékba.
Máriapócson egészen az 1970-es évekig a búcsúk jellemzője
volt a viasz fogadalmi tárgyak (offerek) árusítása, s felajánlása
a Szűzanyának. Mindenki a betegségének, bajának megfelelő formát vásárolt, s helyezett el a kijelölt helyen. A begyűlt viaszból
gyertyát öntöttek.
Napjaink szokása szerint a búcsúsok körmenettel vonulnak ki
a temetőbe.
A kegytemplom képállványán (ikonosztazion) meghatározott
rend szerint sorakoznak a képek. A mögötte lévő szentélyben
XVIII. századi oltár van. Freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút,
a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe öltöztetett zarándokok egész sorát.
A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a kegyképhez
lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal
szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus
Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható. A templom alatti
kripta búcsús ünnepeken látogatható. Görög katolikus püspökök,
lelkészek sírjait őrzi.
A kegytemplom közelében áll a római katolikus templom, amelynek elődje a XV. századból való. Búcsúk alkalmával ez is nyitva
van.
Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor vonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol esik.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 109-111.old.)
Azablak feletti nyílásba fészkelték be egykor magukat a felajánlott méhek.
Keresztfelmagasztalási búcsú A katolikus cigány közösségek zarándoklata
Szeptember 24.
A szlovákiai magyar esperesi kerület zarándoklata
Szeptember 25.
Romániában lévő egyházközségek zarándoklata
Október 1.
Bazilita harmadrend zarándoklata
Október 2.
Az Istenszülő oltalmának búcsúja Az Európai Máriás Háló napja
Október 7-8.
A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye zarándoklata, (péntek éjjel vírrasztás, szombat délelőtt szent mise 9 órakor)
Október 9.
Újságírók zarándoklata
November 4.
A Kegykép első könnyezésének emléknapja (Péntek)
November 6.
Szent Mihály főangyal búcsúja A Bazilika búcsúja
November 22.
Az Istenszülő templomba vezetése Az egyházközségi képviselőtestületek búcsúja
A kisbúcsúk istentiszteleti rendje:
Előesti alkonyati zsolozsma szombaton 17.00-tól
7.00: Utrenye (reggeli istentisztelet)
8.00: Szent Liturgia
10.00: Ünnepi Szent Liturgia
11.30: Paraklisz (közvetlenül a körmenet után)
17.15. Vecsernye
18.00: Szent Liturgia
Hétköznapi istentiszteleti rend:
Hétköznapokon: Szent Liturgia: 17.00 h.
Vasár- és ünnepnapokon: Szent Liturgia: 8.00 h,
10.00 h és 17.00 h.
Vecsernye: előestéken, vasár- és ünnepnapokon az esti Szent Liturgia előtt.
Zarándokok fogadása, gyóntatás megbeszélése, csoportok vezetése, görög katolikus Szent Liturgia és római katolikus Szentmise biztosítása, előzetes megbeszélés szerint a Kegytemplom irodájában történik: 42-385-142.
Kapin István kegyhely igazgató: 30/6766-157
Gajdos Lászkó: 30/3810-630
Májer Zsuzsanna: 30/81-25-261
A máriapócsi könnyező Mária-ikon a templom és a kolostor ábrázolásával XVIII.századi rézmetszet MNM Történelmi képcsarnok
Hajfonat, fogadalmi tárgy a múlt századból Fotó: Lantos M. 1982
Fogadalmi kép 1814-ből Fotó: Lantos M.
Gyóntatás a templom udvarán Fotó: Lantos M. 1982
Csodás gyógyulások jelei: mankók és keretbe foglalt ezüst offerek Fotó: Lantos M. 1985
Ezüsz fogadalmi jegyek Fotó: Lantos M. 1982
Énekes koldus a máriapócsi búcsúban Fotó: Kunkovács L.1984
Fényképész a máriapócsi búcsúban Fotó: Takács L.1953
Ezüst kegyérem a kegyképpel és a kegytemplommal. Barna G. gyüjt. Fotó: Lantos M.
A rátkai (Zemplén m.) és a nagyszelmenci (Ung m.) búcsúsok útvonala Máriapócsra a XX. század elején
2005. december 3-án zárult a jubileumi év Máriapócson, mely évet a
máriapócsi Kegykép harmadik könnyezésnek száz éves centenáriuma alkalmából
hirdetett meg Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök.
A máriapócsi Kegykép először 1696-ban könnyezett, majd I. Lipót császár
1697. március 1-jén Bécsbe vitette. A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye
évekig üresen állt. Majd készült egy másolat Máriapócsra, mely 1715-ben és
végül 1905. december 3-án könnyezett. Sem az eredeti kép, sem a róla készült
másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra
visszavittek.
A centenáriumi évet lezáró ünnepségen jelen volt Dr. Keresztes
Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó meghívására
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, akit XVI. Benedek pápa a máriapócsi
ünnepségre személyes küldöttjévé nevezett ki. Jelen volt még Magyarország
Apostoli Nunciusa S.E.R. Juliusz Janusz címzetes érsek, apostoli nuncius is.
A jubileumi év záró eseményén részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki
Konferencia tagjai is, akik a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli
Exarchátus papjaival és az ünnepségre érkező hívekkel együtt imádkoztak a
Könnyező Istenszülő Kegyképe előtt.
A Szent Liturgia kezdetén a zarándokok könnyes tekintetével övezve,
ünnepélyes menetben vitték be a bazilikába a felújított Kegyképet.
A Szent Liturgia elején felolvasták XVI. Bendek pápa levelét, melyben a
máriapócsi ünnepségre Erdő Péter bíborost a pápa személyes küldöttjévé
nevezték ki. Ignace Moussa Daoud bíboros, aki a Keleti Egyházak Kongregációjának
prefektusa, elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen,
levélben köszöntötte a zarándokokat. Az ünnepi beszédben Erdő Péter beszélt Szűz Mária hitéről, mely
az őszinte igenben fogalmazódott meg: "Ez az "igen" nem ünnepélyes és
látványos cselekedetekben mutatkozott meg, hanem a mindennapok rejtett és
csendes áldozatában. A názáreti évek munkája és aggódó szeretete, Mária
jelenléte Jézus életének legdrámaibb, legnehezebb pillanataiban, szenvedése
és haláltusája idején, készsége, hogy osztozzon fia fájdalmában - mindez azt
jelentette, hogy Szűz Mária valóban nemcsak hallgatta, de meg is tartotta
Isten szavát." Bíboros úr kiemelte a máriapócsi Kegykép jelentőségét a magyar
nép életében: "A pócsi Szűz Mária kegyképe egész országunk számára a
szabadulás és a vigasztalás jelképe volt. 1696-os első könnyezése után az
eredeti képet a bécsi Stephansdomba helyezték át. Savoyai Jenő herceg Zentán
aratott győzelmét e kép tiszteletének tulajdonították. Így vált ez a kegykép
a törökök elleni győzelem jelképévé, az azt őrző kápolna pedig Bécsben
állami szentéllyé. De Szűz Mária nem hagyta el Máriapócsot, nem hagyta el
Magyarországot. A kép pócsi másolata újra könnyeket ontott: legutoljára
1905. december 3-tól 19-ig. A könnyező Szűzanya újra a szomorúak
vigasztalója lett." A Szentbeszéd végén jelentette be: "Örömmel adom hírül, hogy a Máriapócson
tisztelt Szűzanya iránti hódolat jeleként, a kegyhely fontosságát elismerve,
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezen a héten ezt a bazilikát nemzeti
szentéllyé nyilvánította."
A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros megkoronázta a Kegyképet azzal az
arany koronával, melyet XVI. Benedek pápa áldott meg november 23-án az
általános pápai kihallgatás keretében. A Kegyképre kerülő koronát Ozsvári
Csaba ötvösművész készítette, az eredeti festett gloriola mintája nyomán.
A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros az Istenszülő oltalmába ajánlotta
Magyarországot és pápai áldást adott.
Erre az ünnepségre fejeződött be a máriapócsi Kegykép felújítása.
A Kegyképet Menráthné Hernády Szilvia, a Magyar Nemzeti Galéria
restaurátora, Munkácsy-díjas restaurátor művész, Szentkirályi Miklós, a
Szépművészeti Múzeum főrestaurátora, Munkácsy-díjas restaurátor művész,
Menráth Péter, a Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézet igazgatója,
Munkácsy-díjas restaurátor művész és Nagy Béla, a Szépművészeti Múzeum
fakonzervátora újította fel.
A Kegykép szakmai vizsgálata a Szépművészeti Múzeumban zajlott, ahol a
felújítás módját térképezték fel. Majd egy döntéshozó konzílium határozta
meg a restaurálás módját.
S ezután, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátor műtermében kezdődött meg a
munka.
Speciális fototechnikával feltárták azokat a részeket, amelyek
elszennyeződtek, s ettől a szennyeződéstől tisztították meg a restaurátorok.
A természetes öregedés jelein nem változtattak a munka során.
Az ünnepi Szent Liturgia után a zarándokok órákig álltak sorba a restaurált
ikon előtt, hogy "szeretett Kegyképük" előtt egy fohászt mondhassanak. A
Kegyképet korábban lepel takarta, amely most már méltó díszben, megtisztítva
várja a zarándokokat.
Az ünnepséget követően kezdődik görög katolikus egyházunk
kiemelkedő jelentőségű eseménye a Kegykép körbehordozása a jelentősebb
magyarországi görög katolikus egyházközségekbe. A körút december 4-én indul
Máriapócsról és december 18-án érkezik vissza oda.
(Kocsis Éva - Hajdúdorogi Püspöki Hivatal Sajtóiroda)