A kegyhely a Mária Zarándokúton található

Máriapócs A Könnyező Szűzanya kegyhelye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben lévő kegyhely

1. Boldogságos Asszonyunk, Szűz Mária! Hozzád száll esdő szavunk, Szűz Mária. Te látod az életünk, látod, mennyit szenvedünk, Szűz Mária 2.Szívedben is volt tövis, Szűz Mária. Fájdalom élt benned is, Szűz Mária. Szép reményünk, pátrónánk! Szűz Mária. Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 87-88.old. Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében c. könyvének Pócs c. fejezete Máriapócsról szóló írások a Görög Katolikus Kalendárium 2005. évi számából: Dr. Keresztes Szilárd: Kisboldogasszony napi búcsú Puskás Miklós: Vándorbottal Magyarföldön a Nyírség Madonnájánál. Keresztes Bazilia: Miért sírsz édesanyám?! Miska János: Búcsújárók Kapin István: A bilincsek története Máriapócson Dr. Mosolygó Marcell: Az ima erejéről Kocsis Éva: Magasló tornyok - gyermeki feltekintés Kocsis Éva: Gyalog az Istenszülőhöz - Együtt az ország útján Dr. Keresztes Szilárd: A zarándoklás Pápalátogatás Máriapócson: Dr. Keresztes Szilárd: Megérkezés Máriapócsra - a Szentatyával Pregun István: Kedves emlék a máriapócsi pápalátogatásról Kruppa Levente: A pillanat meghatározó élménye. Máriapócsi Lelkigyakorlatos- és Zarándokház 4326 Máriapócs, Kossuth tér 17. Tel./Fax:42/585-020 e-mail:zarandokhaz@freemail.hu www.mariapocsi-zarandokhaz.hu

Kegytemplom irodája: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 25. Telefon: 42/385-142 Máriapócs honlapja

A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.109.old. Dorneck színezett metszete Jordánszky Elek könyvéből Főegyházmegyei könyvtár, Eger. Fotó: Lantos M. 1982 A Máriapócsi Bazikika kegyoltára - Képeslap 1949-ből. A Szent Bazil Rend kiadása. (Perényi Károly gyűjt.)

Légifotók: Civertan STUDIO

Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Hajdúdorogi Bizánci Katolikus püspökségben fekszik. A középkori eredetű községet, amelynek „Pócs" neve a „Pál" személynév kicsinyítőképzős származéka, először a XIII. század végén említik az írásos források. A XIV. század közepétől a Báthori család ecsedi birtokához tartozott. A XVIII. században lett a Károlyi családé, a múlt század elején pedig a bazilita rend nyert itt nagyobb birtokokat.      A XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemploma állt a mai templom helyén. Ebbe készíttette az Istenszülő képét Csibi László helybeli lakos, az ugyancsak helyi Papp István festővel. Ezzel teljesítette fogadalmát, amit a török fogságból való szabadulásakor tett.      Ez a kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek. Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is.      A könnyezés híre Bécsbe is eljutott. Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett. Ez 1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ismét könnyeket hullatott.      A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.      A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel.      XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte. Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye. Évente sok tízezer zarándok keresi fel. Nemcsak görög katolikusok, hanem római katolikusok is szép számmal jönnek. Az I. világháború előtt magyarok mellett ruszin, szlovák, román és német zarándok csoportok is érkeztek. A gyóntatás, a prédikáció ezeken a nyelveken folyt.      Mária közbenjárására számtalan csodás gyógyulás történt itt. Ezek tanújelei a kegykép közelében falra függesztett mankók, hajfonatok, képek, s nemesfém ajándékok. Egy be nem váltott fogadalom emlékei a templom oldalában fészkelő méhek. A múlt század elején egy nagykállói református magyar ember köszvényes fájdalmai miatt a pócsi Máriánál keresett gyógyulást. Csodás gyógyulása után fogadalmat tett, hogy egy kas méhet ajánl fel Máriának. Ám hazafelé menet meggondolta magát, visszavonta fogadalmát. A Máriának szánt méhei azonban elrepültek méheséből, s befészkelték magukat a pócsi templom északi oldalán lévő falhasadékba.      Máriapócson egészen az 1970-es évekig a búcsúk jellemzője volt a viasz fogadalmi tárgyak (offerek) árusítása, s felajánlása a Szűzanyának. Mindenki a betegségének, bajának megfelelő formát vásárolt, s helyezett el a kijelölt helyen. A begyűlt viaszból gyertyát öntöttek.      Napjaink szokása szerint a búcsúsok körmenettel vonulnak ki a temetőbe.      A kegytemplom képállványán (ikonosztazion) meghatározott rend szerint sorakoznak a képek. A mögötte lévő szentélyben XVIII. századi oltár van. Freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe öltöztetett zarándokok egész sorát.      A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható. A templom alatti kripta búcsús ünnepeken látogatható. Görög katolikus püspökök, lelkészek sírjait őrzi.      A kegytemplom közelében áll a római katolikus templom, amelynek elődje a XV. századból való. Búcsúk alkalmával ez is nyitva van.      Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor vonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol esik. (Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 109-111.old.)

Azablak feletti nyílásba fészkelték be egykor magukat a felajánlott méhek.

A hálatáblák sora

A templom alatti kripta sírfeliratai

A máriapócsi könnyező Mária-ikon a templom és a kolostor ábrázolásával XVIII.századi rézmetszet MNM Történelmi képcsarnok

Hajfonat, fogadalmi tárgy a múlt századból Fotó: Lantos M. 1982

Fogadalmi kép 1814-ből Fotó: Lantos M.

Gyóntatás a templom udvarán Fotó: Lantos M. 1982

Csodás gyógyulások jelei: mankók és keretbe foglalt ezüst offerek Fotó: Lantos M. 1985

Ezüsz fogadalmi jegyek Fotó: Lantos M. 1982

Énekes koldus a máriapócsi búcsúban Fotó: Kunkovács L.1984

Fényképész a máriapócsi búcsúban Fotó: Takács L.1953

Ezüst kegyérem a kegyképpel és a kegytemplommal. Barna G. gyüjt. Fotó: Lantos M.

A rátkai (Zemplén m.) és a nagyszelmenci (Ung m.) búcsúsok útvonala Máriapócsra a XX. század elején

2005. december 3-án zárult a jubileumi év Máriapócson, mely évet a máriapócsi Kegykép harmadik könnyezésnek száz éves centenáriuma alkalmából hirdetett meg Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök.     A máriapócsi Kegykép először 1696-ban könnyezett, majd I. Lipót császár 1697. március 1-jén Bécsbe vitette. A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig üresen állt. Majd készült egy másolat Máriapócsra, mely 1715-ben és végül 1905. december 3-án könnyezett. Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbiakban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek.     A centenáriumi évet lezáró ünnepségen jelen volt Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó meghívására Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, akit XVI. Benedek pápa a máriapócsi ünnepségre személyes küldöttjévé nevezett ki. Jelen volt még Magyarország Apostoli Nunciusa S.E.R. Juliusz Janusz címzetes érsek, apostoli nuncius is.     A jubileumi év záró eseményén részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is, akik a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus papjaival és az ünnepségre érkező hívekkel együtt imádkoztak a Könnyező Istenszülő Kegyképe előtt.     A Szent Liturgia kezdetén a zarándokok könnyes tekintetével övezve, ünnepélyes menetben vitték be a bazilikába a felújított Kegyképet. A Szent Liturgia elején felolvasták XVI. Bendek pápa levelét, melyben a máriapócsi ünnepségre Erdő Péter bíborost a pápa személyes küldöttjévé nevezték ki. Ignace Moussa Daoud bíboros, aki a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen, levélben köszöntötte a zarándokokat. Az ünnepi beszédben Erdő Péter beszélt Szűz Mária hitéről, mely az őszinte igenben fogalmazódott meg: "Ez az "igen" nem ünnepélyes és látványos cselekedetekben mutatkozott meg, hanem a mindennapok rejtett és csendes áldozatában. A názáreti évek munkája és aggódó szeretete, Mária jelenléte Jézus életének legdrámaibb, legnehezebb pillanataiban, szenvedése és haláltusája idején, készsége, hogy osztozzon fia fájdalmában - mindez azt jelentette, hogy Szűz Mária valóban nemcsak hallgatta, de meg is tartotta Isten szavát." Bíboros úr kiemelte a máriapócsi Kegykép jelentőségét a magyar nép életében: "A pócsi Szűz Mária kegyképe egész országunk számára a szabadulás és a vigasztalás jelképe volt. 1696-os első könnyezése után az eredeti képet a bécsi Stephansdomba helyezték át. Savoyai Jenő herceg Zentán aratott győzelmét e kép tiszteletének tulajdonították. Így vált ez a kegykép a törökök elleni győzelem jelképévé, az azt őrző kápolna pedig Bécsben állami szentéllyé. De Szűz Mária nem hagyta el Máriapócsot, nem hagyta el Magyarországot. A kép pócsi másolata újra könnyeket ontott: legutoljára 1905. december 3-tól 19-ig. A könnyező Szűzanya újra a szomorúak vigasztalója lett." A Szentbeszéd végén jelentette be: "Örömmel adom hírül, hogy a Máriapócson tisztelt Szűzanya iránti hódolat jeleként, a kegyhely fontosságát elismerve, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezen a héten ezt a bazilikát nemzeti szentéllyé nyilvánította." A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros megkoronázta a Kegyképet azzal az arany koronával, melyet XVI. Benedek pápa áldott meg november 23-án az általános pápai kihallgatás keretében. A Kegyképre kerülő koronát Ozsvári Csaba ötvösművész készítette, az eredeti festett gloriola mintája nyomán. A Szent Liturgia végén Erdő Péter bíboros az Istenszülő oltalmába ajánlotta Magyarországot és pápai áldást adott.      Erre az ünnepségre fejeződött be a máriapócsi Kegykép felújítása. A Kegyképet Menráthné Hernády Szilvia, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátora, Munkácsy-díjas restaurátor művész, Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora, Munkácsy-díjas restaurátor művész, Menráth Péter, a Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézet igazgatója, Munkácsy-díjas restaurátor művész és Nagy Béla, a Szépművészeti Múzeum fakonzervátora újította fel. A Kegykép szakmai vizsgálata a Szépművészeti Múzeumban zajlott, ahol a felújítás módját térképezték fel. Majd egy döntéshozó konzílium határozta meg a restaurálás módját. S ezután, a Magyar Nemzeti Galéria restaurátor műtermében kezdődött meg a munka. Speciális fototechnikával feltárták azokat a részeket, amelyek elszennyeződtek, s ettől a szennyeződéstől tisztították meg a restaurátorok. A természetes öregedés jelein nem változtattak a munka során.     Az ünnepi Szent Liturgia után a zarándokok órákig álltak sorba a restaurált ikon előtt, hogy "szeretett Kegyképük" előtt egy fohászt mondhassanak. A Kegyképet korábban lepel takarta, amely most már méltó díszben, megtisztítva várja a zarándokokat.      Az ünnepséget követően kezdődik görög katolikus egyházunk kiemelkedő jelentőségű eseménye a Kegykép körbehordozása a jelentősebb magyarországi görög katolikus egyházközségekbe. A körút december 4-én indul Máriapócsról és december 18-án érkezik vissza oda. (Kocsis Éva - Hajdúdorogi Püspöki Hivatal Sajtóiroda)

Képek a kegykép budapesti látogatásásról a Rózsák terei görögkatolikus templomban,
2005. december 13-án:

Képek a 2004. évi Kisboldogasszony-napi búcsúról (Fotó: Kósa Károly):

Képek a 2002. évi Nagyboldogasszony-napi búcsúról (Fotó: Nagy Zoltán):

---

Köszönjük Makláry Ákos gör. kat. áldozópap és Kocsis Éva sajtóreferens segítségét! Vissza a kezdő oldalra