Egyházunk életének egyik kiemelkedő eseménye volt az 1991. évi
máriapócsi pápalátogatás. Oriási előkészítő munka előzte meg a Szentatya
érkezését. Ma is nagyon-nagy hálával gondolok vissza azokra a paptestvérekre, rendőrökre, katonákra, tűzoltókra, egészségügyi dolgozókra és
civil munkatársakra, akik megfeszített munkával gondoskodtak arról, hogy
minden a legnagyobb rendben történjék.
Az előzetes bejelentkezések alapján sok ezer zarándokot vártunk az
ország minden részéből, de Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből is.
Tudtuk nagyon jól, hogy a Kárpátaljáról és Erdélyből érkező görög és
római katolikus hívek igen szegények. Sokuknak csak annyi pénzük volt,
hogy ki tudták fizetni az autóbuszos utazás költségeit Rajtuk kívántunk
segíteni azzal, hogy augusztus 18-ra több ezer étel-csomagot készíttettünk
a
honvédség segítségével nekik. Minden csomagban kenyér, húskonzervek,
üdítőital és gyümölcs volt. Amint a kárpátaljai és az erdélyi hívek elfoglalták
helyüket a számunkra kijelölt szektorban, a rendezők mindegyiküknek a
kezébe nyomták ezt a csomagot.
A Szentatya csodálatos látogatása után
néhány héttel levelet kaptam az egyik kárpátaljai faluból. Reszkető, öreg kézzel írott
levél volt. Feladója, egy idős néni, aki a
következőket írta:
„Nem tudom elmondani, mennyire boldog voltam, hogy augusztus 18-án ott lehettem Őszentsége, a mi drága Pápánk
máriapócsi szentmiséjén. Egészen közelről
láthattam Krisztus Urunk földi helytartóját,
együtt imádkozhattam vele és azzal a sok-sok
emberrel, akiknek szemében mérhetetlen szeretetet és ragaszkodást láttam
a Szentatya iránt. Isten áldja meg magukat, hogy számomra is lehetővé
tették ezt a lelki élményt! Bevallom, hogy én, amíg haza nem értünk, nem
ettem semmit sem, csak vizet ittam. Azt az élelmiszer csomagol, amit
nekünk készítettek, nem bontottam fel, hanem haza vittem a családnak.
Odaadtam nekik és azt mondtam, hogy uezt a Pápa küldi nektek!"
Bevallom, amikor ezt a levelet elolvastam, könnybe lábadt a szemem...
és azt mondtam magamban: Megérte!
Ez az én egyik legkedvesebb emlékem Szentatyánk látogatásáról.