Bény

     A régi Esztergom vármegye területén található kegyhely a párkányi járásban. Megközelíthető vasúton is, közúton is. A Garam alsó folyásánál fekszik.
     Neve oklevelekben így alakul: 1135-ben Byn, 1295-ben Bee, 1349-ben Obeen, 1401-ben Nagbeen, 1808-ban Kisbény és Nagybény, 1898-ban Bény.
     A román stílű templom a 13. század elejéről való. Később gótizálták, majd barokkizálták.1954-ben világháborús sérülései miatt rekonstruálták. Építöi a Karinthiából érkező premontreiek voltak 1217 körül. Eredetileg egyhajós, háromapszisú, sokszögletes szentélyzáródású építmény volt. Hossza harminchárom méter: ebben a hajó tizenöt méter. Alapberendezése azonos a gurki székesegyházéval. Remek típusa az akkori román építészetnek. Azt tanúsítja, hogy olyan időben épült, amikor a nyugati országokban dívott a csúcsíves rendszer. A nyugati kapu faragványainak nagyszerűségével fogja meg az embert. Lombfonatos, kehely alakú oszlopfőkkel történő kivitelezése bizánci hatásra emlékeztet. A domborműves vadászjelenetet ábrázoló egyik oszlopfő érdekessége, hogy emberalakjai a 13. század ruhaviseletére nézve nyújtanak tájékoztatást. Annak idején a templomot törökök is megszállva tartották. Ezért 1722-ban restaurálták. Ekkor új boltozatot kapott: régi ablakaitól és külső koszorúpát- kányától megfosztották.
     A II. világháború után az újjáépítési munkálatokat Kubis József esperesplébános irányította. A bényi búcsújárás itt, ebben a templomban kezdődik a főoltár előtt. Innét indulnak a búcsús csoportok körmenetileg az innen egy kilométernyire lévő kegykápolnához, az ősi római-avar sánc gyűrűjébe, ahol, a búcsúsáhítatok sorrendje: keresztúti ájtatosság, szentkúti köszöntő, Szűz Mária kegyképének meglátogatása, üdvözlése benn a kápolnában, majd újra visszamennek az ősi, volt premontrei templomba, és ott fejezik be a búcsújárás áhítatát. A liturgia nyelve itt a magyarlakta területek miatt teljesen magyar. A hívek gyönyörűen éneklik ősi búcsús énekeiket. Maga a kegykápolna a 20. század elején épült. Ajtaja felett tábla hirdeti az adományozók nagylelkűségét. A kegykápolna közelében balról van a szent kút. A térség két oldalán a keresztúti stációk: szobrok és képek.
     Ezek mellett hatalmas gesztenyefák, melyeknek lombjai kitűnő árnyékot nyújtanak a zarándokoknak. A búcsúsok a környék falvaiból érkeznek. A régi sáncok, a nagy fák között az embert az idő végtelenségének a gondolata ragadja meg, és a kegyhely egészen az örökkévalóság tudatába állítja bele. A természet és a történelem a földtől beszél és az emberről: a kegyhely építményei Isten dicsőségéről, irgalmáról, Szűz Mária mennyei örömeiről és az emberi lélek örök vágyairól, keresztény rendeltetéséről és az üdvősségről, örök céljáról.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 39.old.)

Csókás Ferenc: A népi vallásos élet és vezető személyei Bényben (1998)

Bény

Bína

A régi Esztergom vármegye területén található kegyhely