Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán, közel a Duna-parthoz
áll a kegytemplom, Pest megyében és a Váci egyházmegyében.
A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának
legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és
László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt:
egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette -
ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek.
A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, ami-
kor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt
a jelenetet Kálti Márk Képes krónikába is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo = Szarvasról
elnevezett Boldogasszony. Megépült a Mária-templom, az
angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére.
A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, s feledésbe merült a kegytemplom pontos fekvése is. Esterházy Pál 1696-ban megjelent, már többször idézett könyve „valahol Magyar Országban" helyezi el a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegyhelyét. A Szent Péter-kápolnára is csupán egy
közeli forrás emlékeztetett.
Egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve, s fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy
kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. Így lett
a képnek egyidőben Kúti Kép neve. A hamarosan meginduló
búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára
helyezték. (A templomot a Vác történetében oly nevezetes szerepet játszó Migazzi Kristóf püspök építtette.)
1769-ben a kápolnához vezető út mellett Wirth Ferenc váci
kanonok, kisprépost felállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. Innen kapta a hely máig élő nevét:
Vác-Hétkápolna.
A főoltáron lévő, megkoronázott kegykép körül üveg alatt számos fogadalmi ajándéktárgy jelzi Szűz Mária közbenjárását, az
imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat. A sok szív, láb,
kéz és csecsemő mellett néhány hajóformát is látunk. Ezek jelzik,
hogy a váci Hétkápolna Boldogasszonya a dunai hajósok segítsége is.
A templomot Mária nevére szentelték fel. A forrás vizéből sok
búcsús orvosságnak visz haza. A zarándokok egy része éjjel
a kápolnában virraszt. Éjfélkor kisebb csoportok gyertyás keresztúti
ájtatosságot végeznek. A búcsú idején szokásos nagy kirakodóvásárt a város egy másik pontján tartják meg.
A kegykápolnán kívül, a szentély mögötti fülkében a híres bajor
búcsújáró hely, Wies barokk kegyszobrának a mása látható: az
oszlophoz kötözött Krisztus börtönében. A kápolna alatt a kövekkel
kirakott ősi forrás van, benne a Szeplőtelen Szűz fehér szobrával.
Közel a templomhoz áll az 1848-49-es honvédek obeliszkje, amelyet a váci csatában elesett honvédeknek emeltek (1868).
A Vác város címerében szereplő Boldogasszony az ősi Máriatiszteletre utal.
Németh Lászlónak az Alsóvárosi búcsú című regénye itt játszódik Vácon. Ebben nagy beleéléssel mutatja be a hétkápolnai
búcsú atmoszféráját, s különösen szépen ír az offerálás, a viasz
fogadalmi tárgyak felajánlásának szokásáról.
Vác gyorsan elérhető vonattal Budapest Nyugati pu.-ról, vagy
pedig autóbusszal a 2-es főúton.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 163-165.old.)
|
A Váci Hétkápolna
Képeslap.Váci Püspökség kiadása.
Foto: Kresz Albert
Római Katolikus Plébánia Hivatal
Derecske dűlő 2.
Telefon: 27/314-793
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.53.old.
1.Zeng a harang szava és idehív,
Mária várja itt gyermekeit.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
2.Téged dícsérnek a halkszavú fák,
Rólad rebegnek az ajkak imát.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
3.Fönn a magasban lánghevű a nap
Megkoronázza a homlokodat.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
4.Szőnyeget sző a mező elibéd,
Rádragyog éjjel a csillagos ég.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
5.Végtelen tengerek csillaga vagy,
Lábadat mossa a hószínű hab.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
6.Értünk imádkozol Isten előtt,
Hinni tanítod a tévedezőt
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
7.Szánod a bűnöst, a bús beteget,
Fölragyog benned a szép szeretet.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
8.Hódolatodra ha nyílik a szánk,
Szép neved így ejti, édesanyánk!
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
9.Földi zarándokok kórusa zeng,
Halld meg, anyánk, kegyesen odafent.
Szárnyal az lélek, zendül az ének.
Jóságos Szűzanya nézz le miránk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 287.old.)
1840. évi Vácz-Hétkápolnai búcsúról
(Nemzeti Újság, XXXV/79. 1840. szept. 19. p. 1.)
|
