Csendes kis falucska Erdélyben; a Székelyföldön, a
Kissomlyó-hegy lábánál: Csíksomlyó.
A Székelyföld és a székely nép történetében mégis óriási jelentőségű
volt mindig, és ma is az. A
kegyhely eredete belevész a korai középkor történetébe. Annyi
bizonyos, hogy IV. Jenő pápa 1444.
február 2-án teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a
ferences atyák csíksomlyói Mária
templomának építkezésében segítenek. Tehát maga az ősi
Mária-tisztelet és a hatalmas méretű
kegyszobor még régebbi időből való. Tény, hogy Csík, Háromszék,
Udvarhely és Marostorda vármegyék
vidéke rendszeresen tiszteleg, ősidők óta a csíksomlyói
Boldogasszony előtt, de rajtuk kívül - amíg
lehetett - egész Magyarországról is jöttek zarándokok a
kegyhelyre. Nagyvárad és Kolozsvár meg a
többi ősi szép magyar erdélyi város mindig képviseltette magát
a somlyói búcsúkon. Most is.
A 17. és 18. században a törökök és a tatárok igen sokszor
betörtek a csíki falvakba, és a kolostort
három ízben is földúlták, fölégették. Így 1661-ben és 1694-ben. A
kegyszobor minden esetben szinte
csodálatos módon menekült meg.
A csíksomlyói kegyhely pályafutását a Szűzanya közbenjárására
véghez vitt csodák teszik
természetfölöttivé. E csodákat 1799. július 17-én Kollonita
László erdélyi püspökének vizsgálóbizott-
sága alaposan fölülbírálta, majd 1798-ban a „kegyszobrot
csodákkal ékesnek hirdette ki". Megjegyzen-
dő, hogy a János Zsigmond fejedelem által erőszakosán
terjesztett unitárius vallás átvétele ellen
elsősorban a csíksomlyói Szűzanya iránti ragaszkodás erejével
tiltakoztak a székelyek. És ezért
megmaradtak máig őseik katolikus hitében. Joggal mondhatjuk
tehát, hogy ami a lengyeleknek
Czestochowa, a magyaroknak Máriapócs és Verebély, az a
székelyeknek Csíksomlyó.
A jelenlegi kéttornyú templom 1802-ben épült, a kegyoltár
pedig 1848-ban. A kegyszobor maga
2,26 m magasságú. Századunkban 1916-ban augusztus 29-én a
kegyszobor Székelyudvarhelyre
menekült, majd innen Kolozsvárra, ahol a Havas
Boldogasszony templomában kapott szállást. 1920
pünkösdjén. azonban újból „hazatérhetett" és elfoglalhatta
trónusát a csíksomlyói kegytemplomban.
Tudjuk, hogy ezutánis minden viszontagságokon keresztül
oltalma és menedéke "marad "szegény székely
népének".
„Régtől fogva Édesanyánk! Szépen kérünk: Vigyázz reánkl"
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 71.old.)
id. Borsodi László-P. Márk József OFM:
A Szent Antal kápolna története és renoválása
P. Márk József OFM:
Elrejtett történelem
A kegytemplom és kolostor területén található, a nagyközönség által eddig még nem ismert tárgyakról és alkotásokról
|
A kegyhely a Mária Zarándokúton található
|
Csíksomlyó éneke
(dallama: Amint mondta föltámadt)
1. Ki az édes Szűzanyát szívből szereti,
Szent őrömmel siessen őt köszönteni.
Üdvőzlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Ki a székely nép földjében kivirágoztál.
3 Nyitva áll előttünk a somlyói templorn,
Ahol eltűnik minden bú és fájdalom.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki Erdély hős földjében kivirágoztál.
2. Őrörnében sír bennünk a szív és lélek,
Hogy mi itt köszönthetünk, jó Anyánk, Téged
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Ki a székely nép szívében kivirágoztál.
4. Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye,
Lecsendesül a kebel zajló tengere.
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki Csíkcsornlyó kertjében kivirágoztál.
5.Átvesszük üzenetedet Csíksomlyói Szűz,
Katolikus hitünkhöz a szeretet fűz!
Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál,
Aki a magyar lelkekben kivirágoztál.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 72-72.old.)
Gál Péter József: A csíksomlyói korona
Harangozó Imre: Jézushágón
A csíksomlyói búcsújárásról és a kegyhely történetéről.
Molnár V. József: Csíksomlyó
Daczó Árpád: A gyimesi Babba Mária
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében c. könyvének Csíksomlyó c. fejezete
Bárth János: A vígasztaló Napbaöltözött Asszony [doc]
Csodás gyógyulások egyházi
vizsgálata Csíksomlyón 1784-ben
Agapé kiadó, Szeged, 2000.
|
