Varasdi Székesegyházat, Észak-Horvátország egyik legjelentősebb korabarokk egyházi épületét 1642 és 1646 között a jezsuita szerzetesek építették. Ez a XVI. és XVII. századi katolikus szerzetesrend Varasdon 1632-ben telepedett meg, majd 1636-ban gimnáziumot is alapított. A templomépítés ötletét és irányítását Juraj Matota szerzetesnek tulajdoníthatjuk, a rávaló pénzt pedig Draskovics Gáspár gróf adományozta. A templom épülete egyhajós és hat oldalkápolnával van kibővítve, melyeken két karzat helyezkedik el..
A sekrestyét 1656-ban fejezték be, de mai alakját az 1726-os átépítés után nyerte el. A templom tornya 1676-ban készült el és annak sarki pillérei akkor még új építési elemnek számítottak, ami később, a XVIII. században gyakran alkalmazásra került. A főbejárat stílusa a XVII. századi Horvátországban a legelőrehaladóbbnak számított. Magas talpakra helyezett háromnegyedes féloszlopok tartják az oromzatot, mely díszes fülkébe nyílik, ahol a Boldogságos Szűz szobra csigadíszes talapzaton áll. A szobor alatt a Draskovicsok családi címere látható, akik Gáspár gróf után is a templom fő jótevői maradtak.
A templom jobb oldalán 1679 és 1691 között kollégium épült, melyben most az Informatikai Főiskola foglal helyet. Balról pedig az egykori gimnázium épülete áll, mely 1680-ban készült el és benne most a püspöki hivatal mőködik.
A visszafogott és méltóságteljes külsőhöz viszonyítva a templomot belül a fényűzés jellemzi. A főoltár, sorjában a harmadik, 1737-ben készült el. Lenyűgöző méreteivel elfedi a szentélyt széltében és magasságában is. Masszív talapzaton festményekkel, szobrokkal és domborművekkel díszített kétemeletes fedőfal áll. Annak közepén Mária mennybemenetelét bemutató kép foglal helyet. Balról és jobbról az oszlopok között Szent Péter és Pál apostoloknak, Loyolai Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc, a jezsuita rend szentjeinek, valamint Nepomuki Szent Jánosnak és Szent Donátnak szobra áll. A felső emeleten Szent Joakim és Anna képe, valamint a négy evangélista szobra választják ketté a Jövendölés bemutatását: Szűz Mária az egyik, Gábor arkangyal a másik oldalon. Két lebegő angyal emeli tekintetünket a Szentháromság felé, ami a fal legtetején helyezkedik el. Az oltárasztal közepén a faragott ornamentikával díszített szentségtartó szépen illeszkedik a zárófal motívumához.
Egykor mind a hat kápolnának saját oltára volt, de ma már csak háromnak van. A főoltárhoz Xavéri Szent Ferenc és Szent Ignác-kápolnák vannak jobbról és balról a legközelebb. Bennük megegyező díszítőelemekkel ellátott oltárok készültek 1742-ben, ill. 1743-ban. Erdődy Gábor grófnak költségére, akiből később püspök lett, 1710-ben készült gazdag stukkó díszítésű relief mutatja be Xavéri Szent Ferenc életét. Egyesek A. G. Quadrit tekintik az alkotójának. A "Jézus Szenvedése és Halála" Testvériség vezetett számot a Szent Kereszt-kápolnáról és annak oltáráról. Az aranyozott stukkódíszítésű, rokokó mutívumokkal ellátott kápolnát 1764-ben vasráccsal zárták el. Az oltára 1762-ben készülhetett az üveggel megóvott "Feszület" c. festmény eredményes beszerkesztésével. Ez Észak-Horvátország egyik legszebb rokokó alkotásának számít. A többi kápolnában is festmények vannak, nagyjában eredeti XVII. századi keretekben, melyek az egykori oltárok részei lehettek. Grueber Balázs varasdi festő 1727-ben freskókat festett a sekrestye menyezetére és falaira. Ezek egyben az Észak-Horvátországi-i barokk illuzionista festészet első alkotásai.
|
Varazsdi püspükség honlapja (horvát/magyar/angol)
|
A rokokó stílusú szószéket tengeri vihart bemutató relief díszíti. Az eredeti szószékről, mely 1761-ben készült Grácban, hiányzik a baldachin, mely az 1776-os tűzvészben leégett. A most meglévő a XIX. században készült klasszicizáló stílusban.
Az első orgona, mely 1649-ben lett beépítve, 1665-ben leégett és egy másik került a helyébe. Ezt 1747-ben cserélték le egy ifj. Josip Papa varasdi orgonaépítő által készített orgonával. Miután ez is kiöregedett, J. Brandl maribori mestertől rendeltek újat, csak a szekrény maradt a régi. A mostani orgonát 54 regiszterrel Wolfgang Braun építette 1988-tól 1998-ig megőrizvén a XVIII. századi középső szekrényt.
A jezsuita rend megszűntetése után a templomot 1776-ban átvették a pálos szerzetesek, akik a következő évben új homlokzatot építettek a Szentháromság reliefével. Az ő megszűntetésük után 1786-ban a templomot szekularizálták és 1788-tól a katonaság gabonaraktárnak használta. 1797-ben ismét felszentelték istentiszteletre és a gimnáziumi hittan tanárok - lelkészek irányították.
A csázmai káptalan, amely 1810/11-től Varasdra költözött, 1954-ben gyülekezeti templomnak kapta meg, majd 1997. VII. 5-én II. János Pál pápa oklevelében Clarorum sanctorum az újonnan megalapított Varasdi Püspökség székesegyházává nyilvánította.
A templom kevésbé, illetve igencsak leégett 1650-ben, 1665-ben, 1776-ban és 1818-ban. Felújításra 1653-ban, 1671-ben, 1698-ban, 1756-ban, 1777-ben, 1818-ban, 1875-ben, 1900-ban és 1937-ben került sor. 1982 és 1995 között kívül-belül alaposan és szakértelemmel fel lett újítva, ami a munkálatokat végző Restaurálási Intézeten kívül sokban köszönhető msgr. Alojzije Domislović-nak, az akkori gyülekezeti templom kanonok lektorának, valamint Varasd Városnak és a Kultúrminisztériumnak.
A Padernborni Érsekség Kolping Szövetsége a székesegyháznak 1998-ban egy új zsinati oltárt, két olvasóállványt és egy húsvétigyertya-tartót ajándékozott . Mindezt Johannes Roebbecke készítette kétszázéves vestfáli tölgyfából.
A Püspökség 5. évfordulójára 2002-ben új bronz ajtó került beépítésre, melyet Hrvoje Ljubić professzor készített. A lunettában a mennybe felvett Mária, Ég és föld királynéja c. domborműve, balról és jobbról pedig boldogságos Alojzije Stepinacé és Kőrösi Szent Márké, a Püspökség védelmezőié. Az ajtószárny négy felső kazettájában a domborművek Mária életét mutatják be, az alsókban pedig négy Mária-templomot: a lepoglavait, močileit, Sveti Juraj na Bregu-it és a Jézus Vére-templomot a ludbregi búcsújáróhelyről. A lunetta és a kazetták között latin nyelvű felirat olvasható: A Varasdi Püspökség 1997. július 5-én alapítatott. A felső kazettákat az alsóktól görögkereszt alakú foggantyúk választják el, melyeken II. János Pál Szentatya, a Püspökség alapítójának és Marko Culej, első püspökének a címere látható. A foggantyúk mellett a püspöki jeligéjeik olvashatók.
Már a nevezetes kaj-nyelvjárású író, Juraj Habdelić jezsuita apát az 1662-ben Grácban megjelentetett művében így írt a varasdi Mennybe Felvett Boldogságos Szűz Mária-templomról: "a zágrábi székesegyházon kívül nem lelek hozzá hasonlót a szlavón királyságban".
Forrás: http://varazdin.hbk.hr/
|
