Tápiógyörgye

    Tápiógyörgye katolikus falu, az abony-újszászi esperesi keületben, a váci egyházmegyéhez tartozik. Már a kőzépkorban lakott település. A falu a török uralom idején teljesen elpusztult. Buda felszabadítása után, 1690-ben mint lakatlan pusztát írták össze. Az 1700-as évek elején Nagybaráti Huszár István Pest megyei alispán kapta meg az elpusztult falu területét nádori adományképpen; s ő 1740-ben kápolnát épített az új birtokon, és azt Szent Anna tiszteletére szenteltette föl, mivel felesége is az Anna nevet viselte.
     Az alispáni birtokon megtelepülő lakosság szaporodásával a kápolnát kibővítették; 1827-ben tornyot építettek hozzá, majd 1860-ban egy nagyobb arányú bővítés és átépítés során a templom elnyerte mai alakját. Két kórusa van, s ha zsúfolásig megtelik, kb. ezerkétszáz ember fér el benne.
     A falu népe ősi szokás szerint szeretett mindenkor búcsút járni; elsősorban a kömyező falvak templomaiban, de különös buzgósággal keresték föl megalapításától kezdve a több napi járóföldre lévő Máriabesnyőt. Tanúskodik erről a besnyői altemplom előcsarnoka, ahol két márványtáblán is megörökítették a régi kapucinus atyák a tápiógyőrgyei búcsúsok nevét. A tápiógyörgyei Szent Anna-búcsúkra a környék hívó népe járt. A nehéz aratási munkák befejezése után szívesen jöttek el az emberek imádkozni és hálát adni a környező falvakból a györgyei búcsúra. 1958-ban Szolnoky János apát lett a falu plébánosa, akinek áldásos műkődése alatt feltűnően sok ember vett részt a Szent Anna-búcsúkon Szolnoky János apát nagyon helyesen fölismerte, hogy a vallástalan családpusztítás és az öreg nagyszülők megvetésének folyamatát Szent Anna asszony tiszteletével valamiképpen megállí- tani és gyógyítani tudja. Mindehhez Istentől a különleges szónoki képesség adományát is kapta. Az ő idejében több ezer ember vett részt minden esztendőben Szent Anna asszony búcsúján.
     Szent Anna ünnepét kővető szombaton délután már érkeztek a búcsús csoportok, akiket Szolnoky apát út személyesen, megható köszöntő szavakkal fogadott. Szombat délutántól tartott a búcsús fogadás, szombat este szentséges litánia, gyóntatás, szombaton este esti szentmise, utána szentségimádás éjfélig, a szentségimádás után imák és énekek reggelig, reggel hat órától szentmisék a búcsúsok szándékára, délelőtt tíz órakar ünnepi szentmise és körmenet, délután litánia, majd a búcsúsok elbúcsúztatása.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 273.old.)