Nyolczszáz évvel ezelőtt azon környéken, mellyen most Mária-Czel áll, kietlen vadon terült el, alig lakva nehány ügyefogyott pásztortól, kik itt marháikat örizgették. 1073-ban Marquart herczeg Stájerországban, Karinthia határának közelében Sz. Lambert benczés apátságot alapitá, hozzá csatolván adománykép Avalenz vidékét, melly magában foglalá a mai Mária-Czel környékét is. E szerzet egyik apátja a pápa engedelméből a vidéken öt lelkészt alkalmazott, a kolostortól távol eső helyeken; igy jutott a mai bucsuhely környékén lakó pásztorok közé is egy, ki is 1157-ben érkezett meg rendeltetése helyére. Ez az ugynevezett homokdombon deszkákból lakot épitett magának, mellynek fele kápolnául szolgált. Ebben fatörzsre egy hársfából metszett Máriaszobrot állitott fel, melly a főoltáron ma is szemlélhető. A szerzetes buzgalma csakhamar nagyszámu hiveket vont körébe, kik szavait áhitattal hallgaták és térdet hajtottak a szent kép előtt. Lassankint még a legtávolabb helyekről is kezdtek a képhez jámbor hivők bucsut járni; elhatott hire a legtávolabb országokba, s midőn Wratislav morva határgróf és neje betegségükben megjavultak és a 12-ik század végén a szent képnek kőkápolnát épitettek, melly maig is a templom közepén áll, a bucsujáró-hely rendkivülien emelkedett tekintélyben. De hirének tetőpontjára azon körülmény emelte, hogy (1364-ben) Nagy Lajos királyunk is tisztelkedett a kegyelemkép előtt, hálát adandó a tatárokon vett győzelmeért, s a kis kápolna fölé góth modorban nagyszerü egyházat épittetett, mellynek hatalmas tornya - képünkön a középső - ma is fennáll és hirdeti régi fényét, dicsőségét. A templomban van mai nap is egy kápolna, mellyben csügg a többek közt Nagy Lajos szent lobogója is, és áll mai nap e királyunk sátoros oltára, körülvéve a magyar kegyelet által hozott áldozatoktól; itt őriztetnek ezek, mint dicső nemzeti emlékek, miért e kápolnát ma is kincstárnak nevezik. Ez időtől olly nagy számban kezdék a bucsujárók e helyet látogatni, miszerint befogadásukra s ellátásukra lassankint falu alakult, melly nemsokára mezővárossá emeltetett. Midőn az ököljog elhatalmasodásával a közbátorság mindenütt veszélyezve volt, Nagy Lajos veje Zsigmond magyar király és római császár egy, egyházi zsinatban is megerősitett, oklevelet bocsátott ki, melly egyházi átokkal fenyegetett mindenkit, kik a Mária-Czelbe bucsujárókat utközben fosztogatnák, vagy bármiképen háborgatnák.
A hivek ájtatos adakozásából nagy kincsek halmozódtak itt össze ez időben, mellyek védésére Fridrik császár megengedte, hogy a szerzetesek egy nagyobb és egy kisebb erősséget épitsenek. - A kisebbnek is láthatók romjai, a nagyobbat lerontották Mátyás királyunk csapatai 1485-ben azon Fridrikkel viselt háboru alkalmával, melly Bécs elfoglalásával lett bevégezve.
A 16-ik század elején a szerzetesek ez erősséget gyenge fallal pótolták, melly a templomot ma is körülveszi. Ezekután vagy három izben leégett a hely, nevezetesen 1529-ben a törökök által felgyujtatva. A habsburgi házból eredt császárok több kedvezményekben részesiték a bucsuhelyet, nevezetesen III. Ferdinánd, egyszersmind magyar király, 1644-ben kezdé épittetni a mai templomot, két szélső uj tornyával, melly I. Lipót király alatt lőn befejezve.
Hogy milly buzgalommal látogaták e helyet a magyar hivek, mutatják az ott emelt emlékek is. Nevezetesen 1660-ban Draskovics Miklós a Sz.-Imre-oltárt, 1662-ben Nádasdy Ferencz és neje Eszterházy Julianna a Sz.-István-oltárt, 1685-ben Szelepcsényi primás a Sz.-László-oltárt épitteté, hol nyugszanak e főpap tetemei is eltemetve és később Eszterházy Pál nádor, kit I. Lipót király 1787-ben herczegi rangra emelt, a Sz.-Katalin-oltárt emeltette. - Örökre nevezetes marad azon nagyszerü körmenet (processio), mellyet e férfiu 1797-ben rendezett, és szintén Eszterházy Miklós, tinini fölszentelt püspök, aug. 27-én Mária-Czelbe bevezetett, hálát adandók Istennek azon sokáig kért kegyelemért, hogy édes hazánkat a török iga alól fölmentette. E körmenetben a nemességből 220 férfi, 100 nő, mindössze pedig 8765 ájtatoskodó vett részt. - Midőn e bucsujárók a kegyhelyre bevonultak, Nagy Lajos királyunk fönebb emlitett szent lobogója vitetett előttük.
A mult század vége felé csökkent a bucsujárók száma, midőn II. József császár, a nagyobb bucsujárásokat egész birodalmában eltiltotta, az apátságot eltörlé, és kincsei legnagyobb részét a vallási alaphoz csatolta. De Ferencz császár és király a bucsujárást ismét megengedte, 1802-ben a szerzetet viszszaállitotta, sőt 1811-ben maga is meglátogatván a helyet, több kedvezményekben részeltette. A franczia háboruk s egy 1827-ben az egész várost felemésztő tűz által okozott veszteségeiből kiépülve, Mária-Czel ma is nevezetes bucsujáró-hely s jólétben folytonosan emelkedik.
Illy szép emlékeket rejt magában reánk nézve e nevezetes hely, mellyek közt még megemlitendő Szelepcsényi György primás által emelt Szent-László-oltár fényes fölujitása, melly czélra bibornok herczeg-primás ő eminencziája ezer pengő-forintot szentelt.
Vallási és nemzeti kegyelettel tekinthet a magyar e szent hely felé, hová annyiszor zarándokoltak áhitattal ősei, és hol annyi emléket emeltek vallási buzgalmuknak.
(J. L.)
Máriaczeli bucsujárat.
(Vasárnapi Újság, IV/38. 1857. szept. 20.)
Pozsonból sept. 3-án történt ünnepélyes kivonulás (leirását lásd P. U. 36. sz.) alkalmával a körmenetet kisérő lelkészek száma 200-ra megy; a herczegprimás előtt lépdelő 12 süveges főpap sorában volt Roskoványi váczi püspök ő mlga is. A szerzetes rendek, valamint a pesti egyetem szintén számos tag által voltak képviselve. A főrendüek közül gr. Apponyi György s gr. Zichy Bódog volt jelen, ugyszintén a polgári rendből számos honoratior csatlakozott a menethez.
A részt nem vehető, de az elindulásra megjelent tömeg azonban olly nagy volt, hogy a körmenet eleje már Ausztriában lehetett, midőn annak vége még alig hagyá el a templomot. Engerauhoz érkezvén, ő eminentiája, s a többi főpapok és lelkészek templomi öltözékeiket letéve kisérék az ájtatoskodókat. Farkasvölgyén, mint Hainburgban is a helyhatóság s hivatalok diszöltönyökben fogadták ő eminentiáját, s fejérbe öltözködött lánykák tisztelgének. Schwechat, Fischament, és Lantzensdorf, mint a bucsújárók számára kijelölt éji szállásokon ugy a hatóság, mint a nép mindent elkövettek, mit tőlök a zarándokok iránti szivesség, és testvériség megkivánhatott. - Lantzensdorfban a győri zarándokok csatlakoztak. E zárda templomában van egy kápolna, mellyet Eszterházy Pál nádor, és nője Tököly Éva épittettek; e kápolnában tartá ő eminentiája e hó 4-én reggeli ájtatosságát. E napon a körmenet Szent-Keresztig érkezett, hol a herczegprimás cziszterczita atyák zárdájában szállott meg, s véle a bucsájárat minden lelkésze beszállásoltatott. A hivek szabad ég alatt, vagy sátrak, s épületek alatt tanyáztak; a vendégszerető atyák köztük zsupszalmát is osztottak ki, minek ez uttal bucsúsaink közt nagy értéke volt. Másnap a menethez csatlakozott a hafnerbergi rész is. A menet az ut közben minden oldalról csatlakozók által folytonosan növekedett. Déli pihenés és ebéd Kaumbergben s Liliomföldön volt; Sz.-Vidán éji szállás, hol ő eminentiája a gothweiti apát, a nép előljárói s fehérbe öltözött lanykák által ünnepélyesen fogadtatott; rövid pihenés után ő eminentiája templomlátogatást tőn, s az ott egybegyült ájtatoskodókat főpapi áldásban részesité. Más nap sept. 6-án korán reggel kezdődött az ájtatosság, melly alkalommal a nagyszámu bucsusokhoz főt. Grynaeus Alajos, pesti egyetemi tanár, tartott épületes beszédet, váczi püspök ő mlga pedig az isteni tiszteletet végzé, mi után történt az ünnepélyes kiindulás Liliomföldből, s a menet szent énekek zengése mellett délre Tűrniczére, este pedig Sz. Anna- és Józsefhegyre érkezett, hol éji szállást tartva megállapodott. Sept. 7-én reggel a borongós és esős idő miatt a bucsusok várakoztak, és csak később, midőn az idő kevéssé kitisztult, történt az ünnepélyes bevonulás Mária-Czelbe a bibornok-primás ő eminentiája vezetése alatt. Nagyszerü és lélekemelő látvány volt a 20 ezernél többre menő bucsusoknak ezen bevonulása, mit nem kissé nevelt a különféle csoportok által harsogtatott ének s harangzugás. Nagy Lajos magyar király zászlóját Török János, ismert publicistánk és a "Hazánk" szerkesztője lengedezteté; az országos zászlót felváltva két lelkész vitte. A czeli kincstári oltárról levétetett a n. Lajos király-féle szentkép s a magyar bucsusok elé vitetett, mintegy üdvözölve ezeket, ájtatos utjok czéljánál. E szent kép után lépdeltek a különféle ajándékok vivői. A csodálatos kép templomába érkezett menet magyar egyházi beszéddel fogadtatott, mellynek végeztével a hivek a gyónószékek körül csoportosulának, leteendők ott a lélek terheit. A magyar körmenet beérkeztével M.-Czel egész magyar várossá lőn átváltozva; mindenütt magyar szó, magyar ének, magyar ruha, magyar zászló vala látható még a tornyokon is. - A magyarokon kivül sokan jöttek még Ausztria- és Horvátországból. Az idő kiderült. A zarándokok békén viselték az ut fáradalmait. A templom, melly kincsek- s főleg magyar emlékekben olly gazdag, folyvást tömve volt zarándokokkal.
A részt nem vehető, de az elindulásra megjelent tömeg azonban olly nagy volt, hogy a körmenet eleje már Ausztriában lehetett, midőn annak vége még alig hagyá el a templomot. Engerauhoz érkezvén, ő eminentiája, s a többi főpapok és lelkészek templomi öltözékeiket letéve kisérék az ájtatoskodókat. Farkasvölgyén, mint Hainburgban is a helyhatóság s hivatalok diszöltönyökben fogadták ő eminentiáját, s fejérbe öltözködött lánykák tisztelgének. Schwechat, Fischament, és Lantzensdorf, mint a bucsújárók számára kijelölt éji szállásokon ugy a hatóság, mint a nép mindent elkövettek, mit tőlök a zarándokok iránti szivesség, és testvériség megkivánhatott. - Lantzensdorfban a győri zarándokok csatlakoztak. E zárda templomában van egy kápolna, mellyet Eszterházy Pál nádor, és nője Tököly Éva épittettek; e kápolnában tartá ő eminentiája e hó 4-én reggeli ájtatosságát. E napon a körmenet Szent-Keresztig érkezett, hol a herczegprimás cziszterczita atyák zárdájában szállott meg, s véle a bucsájárat minden lelkésze beszállásoltatott. A hivek szabad ég alatt, vagy sátrak, s épületek alatt tanyáztak; a vendégszerető atyák köztük zsupszalmát is osztottak ki, minek ez uttal bucsúsaink közt nagy értéke volt. Másnap a menethez csatlakozott a hafnerbergi rész is. A menet az ut közben minden oldalról csatlakozók által folytonosan növekedett. Déli pihenés és ebéd Kaumbergben s Liliomföldön volt; Sz.-Vidán éji szállás, hol ő eminentiája a gothweiti apát, a nép előljárói s fehérbe öltözött lanykák által ünnepélyesen fogadtatott; rövid pihenés után ő eminentiája templomlátogatást tőn, s az ott egybegyült ájtatoskodókat főpapi áldásban részesité. Más nap sept. 6-án korán reggel kezdődött az ájtatosság, melly alkalommal a nagyszámu bucsusokhoz főt. Grynaeus Alajos, pesti egyetemi tanár, tartott épületes beszédet, váczi püspök ő mlga pedig az isteni tiszteletet végzé, mi után történt az ünnepélyes kiindulás Liliomföldből, s a menet szent énekek zengése mellett délre Tűrniczére, este pedig Sz. Anna- és Józsefhegyre érkezett, hol éji szállást tartva megállapodott. Sept. 7-én reggel a borongós és esős idő miatt a bucsusok várakoztak, és csak később, midőn az idő kevéssé kitisztult, történt az ünnepélyes bevonulás Mária-Czelbe a bibornok-primás ő eminentiája vezetése alatt. Nagyszerü és lélekemelő látvány volt a 20 ezernél többre menő bucsusoknak ezen bevonulása, mit nem kissé nevelt a különféle csoportok által harsogtatott ének s harangzugás. Nagy Lajos magyar király zászlóját Török János, ismert publicistánk és a "Hazánk" szerkesztője lengedezteté; az országos zászlót felváltva két lelkész vitte. A czeli kincstári oltárról levétetett a n. Lajos király-féle szentkép s a magyar bucsusok elé vitetett, mintegy üdvözölve ezeket, ájtatos utjok czéljánál. E szent kép után lépdeltek a különféle ajándékok vivői. A csodálatos kép templomába érkezett menet magyar egyházi beszéddel fogadtatott, mellynek végeztével a hivek a gyónószékek körül csoportosulának, leteendők ott a lélek terheit. A magyar körmenet beérkeztével M.-Czel egész magyar várossá lőn átváltozva; mindenütt magyar szó, magyar ének, magyar ruha, magyar zászló vala látható még a tornyokon is. - A magyarokon kivül sokan jöttek még Ausztria- és Horvátországból. Az idő kiderült. A zarándokok békén viselték az ut fáradalmait. A templom, melly kincsek- s főleg magyar emlékekben olly gazdag, folyvást tömve volt zarándokokkal.
(M. P.)
Máriaczeli bucsujárat.
(Vasárnapi Újság, IV/39. 1857. szept. 27.)
. Sept. 7-én reggel a köd olly vastagon szállott, hogy esőnek is beillett, azért is ő eminentiája azt rendelte, hogy az ünnepélyes menet az ő szállásáról induljon legott, a mint az eső megáll. Az eső megállt; álgyuk moraja s a harangok zugása által jel adatott délután 2 órakor. S megindult a menet. Nagy-Lajos zászlaját Török János magyar t. társasági tag vitte, utána ment a ceremoniarius, s a keresztvivő, ezek után a lelkész urak, Csuzy Károly a nagyszombati convictus növendéke vitte ez intézet ajándokát egy ezüst szivet gazdagon himzett vánkoson. Déry Mihály pest-rókusi és Oltványi Pál földeáki plebánosok vivék az ország zászlóját. Nyomban követék ezeket Zalka János egyetemi tanár, Somogyi Károly a Sz-István-társulat igazgatója és Szuppan Zsigmond a nagyszombati gymnasium igazgatója, karukon vivén a kincstári oltárról levett azon örökre nevezetes képet, melly előtt sátorában nagy Lajos imádkozni szokott, s 1364. Czelbe hozott. Ezek után Ruzsicska János egyetemi tanár vitte a nagy gyertyát. A káptalanok tagjai közt ns Tóth Imre, Liptay Endre s Szajbéli Henrik esztergomi kanonok urak vivék a káptalan ajándokát, sz. Erzsébet képét; a püspöksüveges főpapok összes száma 24; az emlékajándokot ms. Roskoványi és Szenczy püspök urak vitték fölváltva ms. Viber püspök s Schirgl praelatus urakkal. A nép tömege körül belül 20 ezerre szaporodva ellepé a tért. A menet a posta szállodából a piaczfelé, innét föl a templomot megkerülve a templomba tért. A főpap intonálván a "Magnificatot" trombiták felelének szavára, s igy egyet kerülvén, a kegyelemkápolnában, az ajándokok az oltárra tétettek. Az üdvözlő imák elmondása után az imádandó Oltári-szentséggel áldás adatott, mire nt. Szebényi Antal egyházi beszédet tartott. A gyónás-hallgatására mintegy 84 pap küldetett. A nagy Lajos épitette főtornyon három nemzeti zászló lobogott. A város bécsi utczája végén a megérkezőket két magyar nemzeti s két stájer lobogóval diszitett diadaliv fogadá. Kisasszony napján az áldozárok már 4 óra előtt megkezdék a misézést a fő- és mellékoltároknál. Sz. László-oltára, ő eminentiájának bőkezüsége által igen szépen volt fölújitva. A többi, Nádasdy- és Draskovics-Eszterházi-féle oltárok ezután is ugy várják a fölujitó kezeket, mint eddig remélették. Reggeli 6 órakor sz. mise és beszéd volt a németek részére, tizórakor a papság a primási szálláson összegyült, honnét mozsarak durrogása s harangok zugása közt indult meg a menet a megszabott rendben. A nép térden állva szemlélé az átmenő, a ragyogó nap által még fényesebbé lett menetet, mellyet ő eminentiája után gr. Apponyi György, gr. Zichy Bódog és Jenő, Csuzy, Scitovszky Márt. és Péter, Aszalay, s más magyar uraságok és hölgyek zárának be. A kegyelem-kápolnában ő eminentiája éneklé a nagy misét, s szónokolt. A sekrestyés állitása szerint e három nap alatt körülbelül 20 ezer áldozóostya fogyott el. Délben ő eminentiája az egész papságot asztalánál megvendégelte. Ő eminentiája ut közben is 50-60 papot hivott asztalához, a megszorultakat utiköltséggel segité, a megbetegültek segitségére orvost vitt magával. Ebéd után a menet ismét a templomba vonult, hol ő eminentiája előimádkozása után a szent olvasót imádkozták el. Leirhatlan benyomást tett az esteli gyertyás menet. Hetedfélre minden pap a primási szállásra ment, s égő gyertyával kezeikben indultak meg a nép között. A nép is igen nagy számmal gyujta gyertyát, ugy hogy a czeli tér ezer gyertya által világitott csillagos éggé vált. - Sept. 9-én igen korán utnak indultak a bucsusok; sz. misét folyvást s bucsuzóbeszédet tótul, magyarul tartottak. A nép csapatokint tért vissza hazájába. Reggel holdvilágnál minden oldalról körülfogák a templomot; egy-egy csapat tagjai papjok, vagy vezetőjök körül térdelve, s a sz. szobor felé fordulva mondá el a bucsuzó imát, s kezdé rá a szivélyes éneket. Ő emtja 6-od 1/2-kor misézett sz. László oltáránál Szelepcsényi sirja mellett. Kilencz óra tájban mind eltávoztak, és Czel üres volt. A bucsusok nagy száma Czel 43 vendéglőjének nemcsak minden szobáját, hanem lépcsőit és padlásait is igénybe vevé. Ő eminentiája délután indult el. Távozását ágyuk durrogása, s a nagy harang zugása követé. Folyó hó 13-dikán, mint "Mária neve" ünnepén tartá a hazaérkezett n.-mária-czeli országos magyar bucsujárat ünnepélyes bevonulását Esztergomba. Ő eminentiája gyalog vonult föl a körmenettel a basilikához, hol a "Téged isten dicsérünk" eléneklésével az örökké emlékezetes bucsu béfejeztetett. F. hó 14-én délután pedig a nagy bucsujárat pesti osztálya érkezett meg.
(R.)
Mária-czeli emlékszobor
(Vasárnapi Újság, V/36. 1858. szept. 5. p. [valószínűleg:] 425.)
Épen e napokban van egy éve, hogy ő eminentiája az ország biboros primása 232 egyházi s a 25,000-t meghaladó világi személy kiséretében a hétszázados ünnepre, Mária-Czelbe, buzgó magyar őseink kedves bucsujáró helyére, ritka ünnepélylyel zarándokmenetet vezetett (1857. sept. 8.). Mult évi folyamunkban bővebben emlékeztünk ez ünnepről. Honi müvészeink köszönettel emliték föl, hogy az emlék-ajándokokat ez alkalomra mind itthon készitteté ő eminentiája. Annak idejében ezekről több lapban volt bővebb tudósitás. Jelenleg itt csak azon nagyszerü emlékajándokról akarunk megemlékezni, mellyet Patics Ferencz, pesti arany- s ezüstmüves készitett, s melly olly figyelmet gerjesztett, hogy a müértök által valódi remekműnek nyilvánittatott.
Ez emlékajándoknak, mellyet most rajzban mutatunk be, részei ezek. Hosszas ezüst talapzaton áll egy ezüst oszlop; ezen tiszta aranyból a mária-czeli csudálatos szobor mása; ezek magassága együtt a két lábat meghaladja. E szobor előtt van egy főpapnak térdelő szobra, ő eminentiáját ábrázolva, a mint egy vánkoson a magyarországi egyházak anyjának, az esztergami főegyháznak jelképében, Magyarország valamennyi egyházát a szent Szűznek további pártfogásába ajánlja. A vánkoson levő esztergami templom-minta remekmű ezüstből. Az oszlop alján négy arany táblácskán e szavak vannak vésve:
Az első táblán:
"Isten Anyja, Hazánk Nagyasszonya, Magyarországi Hiveid Fiui Tiszteletét fogadd el."
A második táblán:
"Az Esztergami Anya-Egyházat Magyarország Többi Egyházival Tartsd meg Kegyes Pártfogásodban."
A harmadik táblán:
"A Római Pápára, Az Apostoli Királyra, s Magyar Hazánkra add Anyai Aldásodat."
A negyedik táblán:
"1857, szeptember 8-dikán Mária-Czelben bemutatta Nagy-Kéri Scitovszky János Bibornok, Magyarország H. Primása, Esztergami Érsek."
Van a térdelő előtt egy ezüst könyv, mellyet ki lehet nyitni, hogy irományt lehessen bele tenni. Tétetett is bele egy pergamenczédula. - A czédulán ezek vannak:
"Cari cives Mariani! Adhaerete Magnae Dominae Vestrae, quae se vobis saepissime Matrem esse monstravit!! Scribebam in Cellis Marianis festo Nativitatis B. M. V. Anno 1857. Aetatis meae prope septuagesimo secundo. Joannes Cardinalis Scitovszky P. H. A. St." (Mária országának kedves polgárai! Ragaszkodjatok Nagy Asszonyotokhoz ki igen gyakran megmutatta nektek, hogy Anyátok. Irám Mária-Czelben Kisasszony napján 1857-ben életemnek közel hetvenkettedik esztendejében. Scitovszky János bibornok, Magyarország primása, esztergomi érsek.) - Ugyan-e czédulára nehányan a jelen volt egyházi méltóságok közől folytatólag ezeket irták: "Mementote etiam nostri, qui eadem die Magnam Dominam Nostram in Cellis Majoribus jugi devotione venerabamur, Augustinus Roskoványi Episcopus Vaciensis. Josephus Viber Episcopus Haliensis. Emericus Tóth, Praep. de Viridi Campo Strigon. Andreas Lipthay Praep. s. Thomae. Sigismundus Daróczy Can. V. Eccles. Andreas Schirgl, Canon. Strig. Vicar. Tyrnav. Joannes Bucsegh Can. Strig. Theodor Ordódy Canon. Strig." (Emlékezzetek meg rólunk is ugyan az nap Nagy Asszonyunkat Mária-Czelben álhatatos ájtatossággal tisztelők. Roskoványi Ágoston váczi püspök, Viber József haliai püspök, Tóth Imre esztergom-zöldmezői prépost, Lipthay Endre szent-tamási prépost, Daróczy Zsigmond pécsi kanonok, Schirgl Endre esztergami kanonok nagy-szombati helynök, Bucsegh János esztergomi kanonok, Ordódy Tivadar esztergami kanonok.)
E pergamen-czédulát sept. 9-kén 8 órakor ő eminentiájának a bibornoknak kegyes meghagyásából a czeli kincstárőr jelenlétében Zalka János az emlitett ezüst könyvecskébe zárta.
Ez emlékajándoknak egyik részét, t. i. a sz Szűz szobrát az oszlop és talapzattal együtt sárgarézből ügyesen utánöntve, jelesen kidolgozá s megaranyozá és ezüstözé Vandrák pesti bronzmüves. E szobrokból már több főrangu uraság rendelt meg példányokat. - Valóban olly csinosak azok, hogy valamint méltó diszei a termeknek, ugy szép mutatványai is a honi iparmüveknek. Az ide mellékelt kép az egésznek 1/3 mérveszszőre készitett fényképe után van metszve.
Illy megezüstözött érczszobor másolatokat Glanz József, bécsi akademiai müvész is ajánl aláirási uton 25
Vissza a kezdő oldalra
Ez emlékajándoknak, mellyet most rajzban mutatunk be, részei ezek. Hosszas ezüst talapzaton áll egy ezüst oszlop; ezen tiszta aranyból a mária-czeli csudálatos szobor mása; ezek magassága együtt a két lábat meghaladja. E szobor előtt van egy főpapnak térdelő szobra, ő eminentiáját ábrázolva, a mint egy vánkoson a magyarországi egyházak anyjának, az esztergami főegyháznak jelképében, Magyarország valamennyi egyházát a szent Szűznek további pártfogásába ajánlja. A vánkoson levő esztergami templom-minta remekmű ezüstből. Az oszlop alján négy arany táblácskán e szavak vannak vésve:
Az első táblán:
"Isten Anyja, Hazánk Nagyasszonya, Magyarországi Hiveid Fiui Tiszteletét fogadd el."
A második táblán:
"Az Esztergami Anya-Egyházat Magyarország Többi Egyházival Tartsd meg Kegyes Pártfogásodban."
A harmadik táblán:
"A Római Pápára, Az Apostoli Királyra, s Magyar Hazánkra add Anyai Aldásodat."
A negyedik táblán:
"1857, szeptember 8-dikán Mária-Czelben bemutatta Nagy-Kéri Scitovszky János Bibornok, Magyarország H. Primása, Esztergami Érsek."
Van a térdelő előtt egy ezüst könyv, mellyet ki lehet nyitni, hogy irományt lehessen bele tenni. Tétetett is bele egy pergamenczédula. - A czédulán ezek vannak:
"Cari cives Mariani! Adhaerete Magnae Dominae Vestrae, quae se vobis saepissime Matrem esse monstravit!! Scribebam in Cellis Marianis festo Nativitatis B. M. V. Anno 1857. Aetatis meae prope septuagesimo secundo. Joannes Cardinalis Scitovszky P. H. A. St." (Mária országának kedves polgárai! Ragaszkodjatok Nagy Asszonyotokhoz ki igen gyakran megmutatta nektek, hogy Anyátok. Irám Mária-Czelben Kisasszony napján 1857-ben életemnek közel hetvenkettedik esztendejében. Scitovszky János bibornok, Magyarország primása, esztergomi érsek.) - Ugyan-e czédulára nehányan a jelen volt egyházi méltóságok közől folytatólag ezeket irták: "Mementote etiam nostri, qui eadem die Magnam Dominam Nostram in Cellis Majoribus jugi devotione venerabamur, Augustinus Roskoványi Episcopus Vaciensis. Josephus Viber Episcopus Haliensis. Emericus Tóth, Praep. de Viridi Campo Strigon. Andreas Lipthay Praep. s. Thomae. Sigismundus Daróczy Can. V. Eccles. Andreas Schirgl, Canon. Strig. Vicar. Tyrnav. Joannes Bucsegh Can. Strig. Theodor Ordódy Canon. Strig." (Emlékezzetek meg rólunk is ugyan az nap Nagy Asszonyunkat Mária-Czelben álhatatos ájtatossággal tisztelők. Roskoványi Ágoston váczi püspök, Viber József haliai püspök, Tóth Imre esztergom-zöldmezői prépost, Lipthay Endre szent-tamási prépost, Daróczy Zsigmond pécsi kanonok, Schirgl Endre esztergami kanonok nagy-szombati helynök, Bucsegh János esztergomi kanonok, Ordódy Tivadar esztergami kanonok.)
E pergamen-czédulát sept. 9-kén 8 órakor ő eminentiájának a bibornoknak kegyes meghagyásából a czeli kincstárőr jelenlétében Zalka János az emlitett ezüst könyvecskébe zárta.
Ez emlékajándoknak egyik részét, t. i. a sz Szűz szobrát az oszlop és talapzattal együtt sárgarézből ügyesen utánöntve, jelesen kidolgozá s megaranyozá és ezüstözé Vandrák pesti bronzmüves. E szobrokból már több főrangu uraság rendelt meg példányokat. - Valóban olly csinosak azok, hogy valamint méltó diszei a termeknek, ugy szép mutatványai is a honi iparmüveknek. Az ide mellékelt kép az egésznek 1/3 mérveszszőre készitett fényképe után van metszve.
Illy megezüstözött érczszobor másolatokat Glanz József, bécsi akademiai müvész is ajánl aláirási uton 25
 Mária-Czeli bucsujáró-egyház. |
 Mária-czeli emlékszobor. (Készité Patics Ferencz, utánönté Vandrák Sám. Pesten.) |