Szent Imre alakja a néphagyományban

     Utaltunk már rá, hogy Szent Imre hagyományköre a mainál valaha sokkal gazdagabb és színesebb lehetett. Ezt jelzi már Imre legendája is, amikor azt olvashatjuk benne, hogy több, a szent életű herceggel kapcsolatos csodát azért nem ír le a szentéletrajz szerzője, mert azok „megírásuk nélkül" is mindenki számára ismeretesek. S tekintve hogy e sorok a tizenkettedik század elején születtek, a még élő emlékezet közvetett ismeretére is gondolhatunk. A Krónika Imréről szóló egyetlen realisztikus epizódja egy mélyen vallásos ifjú portréját villantja fel, amiben főként az az érdekes, hogy még halála után fél évszázaddal is így emlékeztek róla az általa felkeresett egyházas helyeken. ³²² Madzsar Imre ugyancsak úgy véli, hogy Imre legendájának túlnyomó része a különböző városokhoz fűződő helyi hagyományok felhasználásával keletkezett.³²³ Mások arra is rámutattak, hogy a legendába foglalt ájtatoskodást valószínűleg esztergomi, látogatását pedig pannonhalmi szájhagyomány őrizte meg. 324 És sejthetően élt a tizenegyedik század második felében másutt is hasonló, róla szóló helyi hagyomány (Veszprémben, Óbudán, Pécsváradon akár). Állítólagos vadászszenvedélyének folklórvetülete a Szent Kereszt-monostor keletkezését elbeszélő lengyel legenda. A lengye1 ³²⁵ és horvát ³²⁶ egyházi-történeti hagyományokban állítólagos házasságának fikciója révén is jelen volt. A házasságában is szűzies életet élő „magyar királyfi" alakja, mint azt említettük, a szóhagyományra támaszkodó Florence de Rome című francia verses regénybe ugyancsak bekerült, majd onnan az abból származó francia, spanyol és angol történetek közé is. ³²⁷
    A honi hagyományok sorába tartozik az a tizenhatodik század eleji vélekedés, miszerint a székesfehérvári Szent Imre-egyház helyén állt Imre szülőháza.³²⁸ A kultuszával kapcsolatos határnevek egy részét már az ed- digiekben áttekintettük. Tudjuk, hogy Somogyvárott a Kupavárhegy oldalában forrást neveztek el róla. Székelyudvarhelyt a hajdani Szentimre falu felé vezető középkori eredetű utat még a múlt században is Szent Imre utcának nevezték.³²⁹ Soltszentimrén és környékén valaha kiterjedt hagyományköre lehetett - a népi emlékezetre támaszkodó néhány adatközlés legalábbis erre vall. Hóman Bálint egy helyütt arról ír - sajnos, forrását nem közölve -, hogy Imre a Solt melletti Szentimre-pusztán felütött szállásán é1t.³³⁰ Más helyütt azt olvashatjuk, hogy a „pusztaszentimrei templomról itt az a hagyomány van elterjedve, hogy azt Imre királyfi építette és itt élt a kolostorban".³³¹ Recens gyűjtések ugyancsak arról számolnak be, hogy Soltszentimre falu onnan kapta a nevét, hogy Imre herceg birtoka volt, a közeli Soltvadkert pedig arról, hogy ott volt a vadaskertje(!). Az Esztergom környéki hagyományok szerint a mogyorósbányai kápolna helyén verte fel egy vadászat alkalmával a sátrát.³³² Jászberényben a Szent Imre-domb a néphagyomány szerint úgy keletkezett, hogy István király fia ott vívta első csatáját: sokan elestek, és a tetemekre hordott földből alakult ki a domb.³³³
     Fejér megyei hagyományok szerint István király gyakran elzarándokolt fiával a bodajki kegytemplomba:
     „A régebbiek mindig azt mondták, hogy István király és Imre herceg együtt jártak Bodajkra. Itt már ők, az ő korukban imádkoztak, és ezért is ilyen híres ez a bodajki búcsújáró hely. Volt olyan, aki azt mondta, hogy Székesfehérvárról csónakkal jöttek, mert itt víz volt valamikor. Ezt a régi öregektől hallottam, hogy itt víz volt. Hallottam olyant is, hogy gyalog jöttek."³³⁴
     Udvarhelyszéken, a székelykakasdi Imre család ma is úgy tartja, hogy ősük Szent István király fiától kapta az Imre nevet.³³⁵ Egy vallásos elemekkel átszőtt bukovinai székely hiedelemmondában pedig arról esik szó, hogy a templomi Szent Imre-szobrot megszentségtelenítő férfit harmadnapra elérte Isten büntetése.³³⁶ Említettük, hogy Imre a barokk templomi képeken gyakran magyar viseletben, csizmásan látható - az aradi, veszprémi, érsekújvári és szegedi csizmadiák ezért választották őt védőszentjüknek, céhpatrónusuknak.³³⁷ Talán fiatal kora és a középkori honi ikonográfia jegyében nemritkán kezében tartott kard miatt egyes észak-magyarországi váraink védőszentjeként is szerepelt.³³⁸ Védőszentként ábrázolták - Imre és László társaságában - Pelsőc, Bártfa és Őriszentpéter templomainak külső falán. Rudolf császár és Mátyás főherceg egy 1598. évi levélváltásából pedig azt tudhatjuk meg, hogy Várad török ostroma alkalmával a védők a falakról azt kiáltották le: ne fáradjanak hasztalan, mert szent királyaik (a váradi királyszobrok) úgyis megvédik őket.³³⁹
     Az Imre szentségéről, szűzi életéről szóló hagyomány az egyházi tanításnak, a templomi prédikációknak és vallásos kiadványoknak köszönhetően széles körben, mondhatni általánosan ismert. Ennek ellenére - bizonyára jellege miatt - a folklorizáció alig érintette. Néprajzi szempontból legendájának folklórpárhuzamai és azok gyökerei, valamint az azokban szereplő motívumok nemzetközi analógiái lehetnek érdekesek. De azokra valamivel később kerítünk sort. Hogy azonban még ezek a szikár szövegközlések is mennyi szépséget, finom bájt tartalmazhatnak, arra álljon itt példaként egy gyimesi asszony jellemzése:
     „Imre herceg - én nagyon csodálkozom - az tiszta életet fogadott. Hát meg vót ő es nősülve. S a felése es tiszta életet fogadott, s ő es, úgyhogy az olyan megtartóztatás vót, hogy annál nagyobb a föld tetején semmi se lehetett vóna. Mikor valaki kettő egymást szereti, s tiszta életet él. Aztán ugy oktatta a fiát Szent István király, hogy ő lesz a trónörökös, mert nem gondolta, hogy meghal." ³⁴⁰
     Némiképp furcsa, hogy - mint láttuk - a Szent Imre-búcsújárás job- bára csak a történeti adatok tükrében vizsgálható. Ami a Kárpát-medence vallásos hagyományaiban és búcsújáró szokásaiban manapság kötődik Szent Imre alakjához, zömmel kimerül egy, esetleg néhány településre kiterjedő templombúcsúban. A múlt század második felében még létező és egész kistájra kiterjedő búcsújáró hely lehetett Háromszéken a Futásfalva fölött emelkedő Szent Imre-kápolna-bérc, ahol egy régi kápolna állt,³⁴¹ valamint az a Komló közelében jelzett Szent Imre-kápolna, illetve Szent Imre-kereszt, melyek kapcsán a népi emlékezet hajdani népes búcsúkat és csodás gyógyulásokat tart számon.³⁴²
     Manapság a Székelyföldön Csíkszentimre novemberi búcsúja vonz nagyobb számban búcsús híveket (Álcsík községeiből),³⁴³ valamint a nyelvhatár túlsó szélein fekvő felsőrönöki Szent Imre-búcsújáró hely, melynek korábbi tradíciói a vasfüggöny lebontása óta látszanak újjászerveződni. E kultuszhely érdekessége, hogy a trianoni döntés a falut és templomát elválasztotta egymástól: a templom - ha csak pár méterrel is - a határ innenső oldalán maradt, míg Felsőrönök Ausztriához került. Ez a tény természetesen az ide irányuló zarándoklatokat már 1948 előtt is számottevően mérsékelte. Igaz, a két világháború között búcsúnapokon: pün- kösd másnapján és a Szent Imre névünnepét követő vasárnapon még több ezren keresték fel nem csupán a magyar oldalról, hanem Ausztriából is. A templom népszerűségét azon mondai hagyomány is táplálta, hogy Imre herceg szeretett e tájon vadászni, és ezért épült itt a templom.³⁴⁴ Az ide irányuló zarándoklatok - talán még fontosabb - motivációi között szerepelt az is, hogy híre járt, hogy az ide zarándokló búcsúsok körében több csodás gyógyulás is bekövetkezett. A hagyomány szerint elsősorban a mozgásszervi sérültek gyógyultak meg itt - ezért volt szokás a viasztestrészek áldozása³⁴⁵ Befejezésül álljon itt egy, e búcsújáró hellyel kapcsolatos anekdota (rátótiáda), mely egyben a nyugati végek Szent Imre-kultuszához is adalék:
     „A rönöki német ajkúakat pumliencek-nek hívják a környéken. Ennek okát egy szájhagyomány útján terjedő történet magyarázza meg. A Szent Imre-templom olyan híres búcsújáró hely volt, hogy egyszer a császár is bejelentette az érkezését. A helybeliek elhatározták, hogy ebből az alkalomból megtöltik és elsütik a nagyszombati körmenethez használt mozsarakat. A nagy várakozás közben a figyelő erős porfelhőt észlelt az őrhelyéről, mire a mozsarakat sorban elsütötték. Később aztán kiderült, hogy nem a császár és kísérete jött, hanem egy tehéncsorda. Csakhamar azonban megjött a császár is. Ekkor a községi elöljáró elkiáltotta magát: Pumm, hienc kimmt da Kajzer! [Bumm, most jön a császár!]"³⁴⁶

322 Bohók János, 1986. 75.
323 Madzsar Imre, 1931. 40-41.
324 Karácsonyi János, 1887. 153.; Dobos Ilona, 1974. 122.
325 Dömötör Tekla, 1958. 317-318.; Tóth Sarolta, 1962. 60-61.
326 Hóman Bálint, 1938. 232.
327 Karl Lajos, 1908. 131., 206.
328 Györffy György úgy véli, hogy a patrocíniumból alakulhatott ki e hagyomány (1977. 374.).
329 Orbán Balázs, 1868. I. 44., 55.
330 Hóman Bálint 1938. 231., 234.
331 Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegye I., 1910. 31.
332 Kövecses Varga Etelka, 1995. 653.
333 Szolnok megye földrajzi nevei I., 1986. 102. A Győr megyei Pázmándon egy határ- résznek szintén Szent Imre dombja a neve (Fehér Ipoly, 1874. 385.)
334 Lukács László, 1989. 47. (Bodajk-Takács Mária, sz: 1931). Lásd még: EA 3257/1 (Mór - Franz Kloch gyűjtése). Szent Istvánnal kapcsolatos az a motívumkeveredés is, amely egy göcseji regösénekben fedezhető fel: „Megjöttek Szent Imre szolgái, nagy hideg havas ormából, elfagyott kinek füle, kinek farka, szentek adományából akarjuk meggyó- gyítani" (EA 2699/22.; Böde - Szentmihályi Imre gyűjtése, 1951).
335 EA 26147/10. (Székelykakasd - Asztalos Enikő gyűjtése, 1994).
336 Bosnyák Sándor, 1984. 184. (Józseffalva).
337 Bálint Sándor, 1977. II. 448.; Lakatos Ottó 1881. II. 170.
338 Kalmár János, 1959. 24.; Gyuricza Anna, 1992. 19.
339 L.Horváth Mihály, 1861. 95-96.
340 Gyimesvölgy, Antalok pataka - Molnár Berta Busulán, 67 éves (1996).
341 Orbán Balázs, 1869. III. 93.
342 Baranya megye földrajzi nevei I., 1982. 279.
343 Székely László, 1996. 232.
344 Vakarcs Kálmán, 1939. 186.; Bálint Sándor, 1977. II. 448-449. A régi román stílusú templom helyén 1904-ben új egyházat emeltek. A búcsújáró helyet az 1930-as Szent Imre-év alkalmával Bethlen István volt miniszterelnök és Mailáth Károly erdélyi püspök is felkereste.
345 Vas megye földrajzi nevei, 1982. 361. E búcsús szokásról lásd bővebben: Bálint Sándor-Barna .Gábor, 1994. 231-237.
346 Vas megye földrajzi nevei, 1982. 360.