A csáktornyai monostorhoz tartozott Szent Jeromos néphitszerinti születési helye is, a muraközi Strido (Stridova, Stri-
gova) a Dráva mentén. (Brodarics István a Descriptio cladis Mohacsianaeban állitja:
"Slavoniam et divi Martini et S. Hieronymi patriam esse," Glavinics Ferenc a szentek életéről írt horvátnyelvű munkájában mondja: „Jeromos
Stridoban született, Dalmácia és Magyarország között a Dráva közelében
azon a helyen, amelyet most Strigovának neveznek.") Ezt a régi kegyhelyet tulajdonképpen
Czillei Frigyes alapította 1446-ban. V. Miklós pápa már a következő évben búcsúkkal halmozta el. A sok viszontagságot
kiállt kegyhelyet 1644-ben vette át a pálosok nevében Selicsevicz Mátyás Zrinyi Pétertől, akinek adományozását I.Lipót
1671-ben hagyta jóvá.84 A pálosok lelkes vezetése mellett a
kegyhely nagy virágzásnak indult, amiben forrásának gyógyító
hatása is közrejátszott. Bombardi is említi: "Szent Jeromos
temploma állandóan igen sok csodában bővelkedik." (Michael Bombardis Topographia Hung. pag. 92.) Az értékes kegytárgyakban gazdag templomot 1704-ben a kurucok fosztották ki.
A horvát-osztrák tartomány elválása idején a kolostor hovátartozandósága sok gondot
okozott a Szentszéknek. Hiába
hangoztatták a magyar tartomány tagjai, hogy alapítója magyar
ember volt s hogy magyar földön Zala-megyében van, a Szentszék a horvátok érvelésének adott helyet, akik szerint a Zrínyiek horvát származásúak,
Muraköz horvát terület, a zágrábi
egyházmegyéhez tartozik s lakóinak főrésze is horvát anyanyelvű. Ezek szerint a csáktornyai monostort a horvát tartományhoz csatolták.
(Forrás:Kisbán Emil: A Magyar Pálosrend története. Pálos Kolostor kiadása, Budapest, 1938. I.köt. 51.old.)
|
|
|
