1995-2005 között
Szőkefalva – Erdély közepén,
Dicsőszentmárton és Vámosgálfalva között - a Kisküküllő mentén fekvő kis
település. Ebben a parányi faluban – amely Vámosgálfalva községhez tartozik -
1995 és 2005 között, évenként alapvetően három alkalommal transcendens fényben
jelent meg „állítólag” Szűz Mária a világtalan magyar nemzetiségű Marián
Rózsikának. (A jelenés Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek atya
állásfoglalása szerint mindaddig „állítólagos”, amíg a Katolikus Egyház nem
nyilatkozik, nincsenek a jelenésről biztos, megcáfolhatatlan ismeretei. Az Egyház csak szigorú és alapos vizsgálat után
szokott dönteni, mert a Tanítóhivatal - telve bölcsességgel és óvatossággal - nem
szokott sietni.)
A falunak 1200 lakosa és 4
temploma van, 4 helyben szolgáló pappal. A lélekszám nagyságrend szerinti
megoszlása: református 500, ortodox görög keleti 300, katolikus 220, unitárius
100-110 fő. A lakosok átlag keresztények, átlag vallásosak. A négy felekezet
évszázadok óta békében él egymással, közöttük nem voltak és nincsenek
különösebb torzsalkodások. A falunak a Mária-jelenéshez történő hozzáállása
olyan, ahogyan az Úr Jézust fogadták Názáretben. Megoszlanak a vélemények. A
jelenések kezdetekor azokról nem is akarnak hallani. Mondták egyesek: lehetetlenség,
hogy „ilyen nagy dolog ilyen kis helyen megtörténjék”,
ugyanis az, hogy egy olyan látnoknak, aki egészen egyszerű szegény, vakolatlan
házban lakó családnak leánygyermeke, nem jelenhet meg a Szűzanya. Napjainkra –
a jelenések befejeztével – azonban egyre inkább pozitív oldalára mozdul el a
katolikusok és nem katolikusok véleménye.
A szőkefalvi „állítólagos”
jelenés felbecsülhetetlen jelentőségű a népek, nemzetek és népcsoportok
problémái egyetlen lehetséges természetfeletti útjának megmutatásával. Az
üzenetekből levont következtetések alapján világosan lehet látni, hogy nemcsak
a balkáni és romániai, hanem a világ minden részében, nyelvében, kultúrájában
veszélyeztetett etnikumok megmentése (Európában, Afrikában, Ázsiában és a többi
földrészen) csak a Szűzanya minden kegyelmet közvetítő feladatának
végrehajtásával lehetséges. Szőkefalva világosan és egyértelműen bizonyítja,
hogy a kisebbségben élők kibékülése, krisztusi békéje csak az evilág és a
túlvilág szoros kegyelmi kölcsönhatásában, a földi problémákon felülemelkedő
misztikában valósulhat meg. Az üzenetek sugalmazzák, hogy a Gondviselés terve
szerint – az Európa történetére, de a kontinensekre is kiható jelenlegi
tragikus valóságból - a természetfeletti erők számolják fel a romlást és az
anarchiát. A máriás apokalipszis részét képező szőkefalvi előrejelzések
láttatják azt is, hogy az újszövetségi krisztusi beavatkozás és a nagy
figyelmeztetés próféciában előre jelzett roppant megrázkódtatás után - a Szent
Szűz közeli és örvendetes fordulatot ígér a jelenések fénykultúrájából a világnak.
Az „állítólagos” Mária-jelenések tíz éve. A jelenések 1995-ben
kezdődnek és 2005. június 17-én fejeződnek be. A Szűzanya a látnokot nagy
hivatására az első három évben magánjelenései alatt készítette fel. A Szent
Szűzzel való találkozás 1958. és 2005. között azonban már nem magánjellegű. A
látnok az első nyilvános jelenésen csak néhány, a harmadikon már 350 jelenlévő
nevében - szülői házában - köszöntheti a Szűzanyát. A zarándokok ekkor már nem
férnek a ház udvarán, ezért kérik a látnokot, közvetítse, hogy a következő
jelenések a katolikus templomban legyenek. A Mennyei Édesanya a kérést
elfogadja és a negyedik jelenéstől látogatásának a színhelye a Szőkefalvi
Katolikus Templom. Ezzel egyidejűleg kéri azt is, hogy ez a templom a jövőben imaközpont
legyen. A negyedik és az ötödik jelenés a templomban zajlik. A zarándokok száma
minden alkalommal egyre nőtt, ezért a templomkertbe építettek szabadtéri
oltárt, ahol a jelenési napokon 10.000-15.000 ezres
nagyságú zarándoksereg – szentségimádással, virrasztással, szentolvasó imádkozásával,
keresztúti engeszteléssel, ájtatossággal - várja a Szűzanya érkezését.
Jakubinyi érsek atya engedélyével az „állítólagos” Mária-jelenések napjain
kezdetben 10-15, későbbiekben 25-30 pap koncelebrálásával, a Szűzanya érkezését
megelőzően délután 3 órai kezdettel ünnepi szentmisét mutatnak be – tájékoztat
mindezekről György István plébános atya.
Örvendetes, hogy nemcsak a zarándok hívek jönnek
Szőkefalvára, hanem számos pap az egyházmegyéből és Magyarországról is. Minden
„állítólagos” Mária-jelenésen 30-40, sőt 50 pap is megjelenik. Vannak közöttük
katolikusok, görög katolikusok, ortodoxok. Általában reggeltől 20-30 római és
görög katolikus pap gyóntat. A gyóntató atyáknak sokszor 3 órakor ott kell
hagyniuk a gyónók véget nem érő sorát, mert szeretnének részt venni a közös
koncelebrációs szentmisén. Nagyon sok visszajelzést, tanúságtételt ismernek -,
tájékoztat a plébános atya: 20-30 éves korú zarándokok, akik nem végeztek
szentgyónást, itt Szőkefalván indíttatást kapnak és a bűnbocsánat szentségéhez járulnak. Megtérések, gyógyulások is vannak, az
Egyház ezeket ezután fogja kivizsgálni. Ahogyan eddig fel tudták mérni, a
szentmiséken 4-6 ezer hívő áldozik meg. Boldogító látvány, hogy a
plébániatemplomban és a fákkal beültetett impozáns templomkertben az Oltáriszentség
jelenlétében a Mária-jelenés előtt, alatt és után a zarándoksereg közös
éneklésében és a könyörgésekben az ortodox atyák és szerzetesnővérek is részt
vesznek.
A kiválasztott. A Szűzanya – a Gondviselés terve szerint - Marián
Rózsikát választotta ki szőkefalvai üzeneteinek továbbítására, aki 1962.
november 4-én született Dicsőszentmártonban, mint a család első gyermeke.
Testvére Edit Ildikó, aki jelenleg Rózsika segítője mindenben. Édesapja Marián
János, édesanyja Gergely Katalin, akik a kétéves Rózsikával Szőkefalvára
költöztek, ahol jelenleg is laknak. Rózsika itt végezte magyar nyelven elemi
iskoláit. Itt volt elsőáldozó és bérmálkozó is. A középiskolát
Dicsőszentmártonban román nyelven fejezte be, majd egy gépírói tanfolyam után
nagyon távolra kapta a kinevezését, ahová a szülők nem engedték el. Így
1981-ben a házasságot választotta. A nemsikerült dicsőszentmártoni házasság egyre
elviselhetetlenebbé vált, amelyet úgy próbált megoldani, hogy 1989-ben
gyermekével, Ferikével hazaköltözött szüleihez. 13 éves korában vették észre az
orvosok, hogy cukorbeteg és ennek következményeként 1992-ben elvesztette látását.
Élete
a szenvedések és a betegségek sorozata. Sokszor volt élet-halál között és az
orvosok többször is lemondtak róla. Magyarországról a kórházból azért adták ki,
hogy ne ott haljon meg. Életben maradt, mert Valakinek szüksége volt rá. 1999.
május 2-án lépett be a ferences harmadrendbe. Napjainkban is nagyon sok a
szenvedése. Küldetésének vállalása óta azonban nagy szeretettel, önátadással és
boldog lélekkel fogadja el. Szenvedéseit fölajánlja a jó Istennek és a
Szűzanyának, és ezzel teszi értékessé azokat. György István plébános atya,
lelkivezető a látnokot úgy ismeri, hogy ennek a magas hivatásnak az ő élete
megfelel. Természetesen csak úgy kaphatta a számtalan kegyelmet, hogy a
Szűzanya megjelent neki, nevelte és formálta, hiszen ő sem volt vallásosabb,
mint a többi szőkefalvi ember.
Az „állítólagos” jelenés lefolyását Rózsika úgy
mondja el, hogy – az előző jelenés befejezésekor meghatározott időpontban - egy
70-75 cm-nyi nagyságú fény-szobor jelenik meg az oltár
előterében, amit csak ő észlel. A Mária-szobor fején 12 csillagból álló korona
látható. A fényből "faragott" megkoronázott szobor felett egy mindent
fénybe borító ragyogó csillag. Ekkor már nem látható többé a fényszobor, mintha
lassan visszavonulna. A jelenésben csak a mennyei fény látható. "Ennek
a fénynek a színe sárgás. Igazában azonban nem hasonlítható semmiféle gyermek-,
fiatal lány vagy asszony koromban látott földi színhez. A természetfeletti
fénynek a sárgája hullámzik. A fényben a mennyei szín sajátos életét éli. Ebből
az élő fényből lép ki az emberi hang, de ez a földöntúli és mégis földi hang
olyan leírhatatlanul kellemes, bájos, varázslatos, hogy mindent
elfelejtet, ami az ember körül van, még a fájdalmat is."
"A Szent Szűzzel való találkozás nálam nem jár
semmilyen elragadtatással, minden változatlan, érzékelhető körülöttem, minden
természetes, a csend is, köhögésem és orrfúvásom is. Azt hiszem, a
hőmérsékletem és a vérnyomásom is - meséli Rózsika, ágya szélén ülve -
olyan, mint a jelenés előtt, amikor a szentolvasó tizedeiben a Miatyánk és az
Üdvözlégy első részét imádkozom."
A mennyei fényből, amelyet a jelenés
idején a világtalan csodálatosan lát és az akusztikailag tüneményesen
érzékelhető üzenet, amelyet emberi fülével hall, belelép az emberi létezésbe, Rózsika
életébe. Ennek az eseménynek az időtartama 10-15 perc. Az Istenanya hangja,
szózata megvilágítja a kiváltságolt értelmét a templomban vagy a szabadtéri
oltáron. Szűz Mária a fényben tanít úgy, hogy ez a fényből érkező hang a látnok
lelkében, szívében és értelmében földiesül, igeként, főnévként, határozószóként
stb. él és visszhangzik.
"A jelenés után mindig könnyed vagyok, mintha
repülnék - veszi át a szót ismét Rózsika. Sem végtagjaimban, sem
szívemben, sem vesémben vagy lélegzetemben nem érzek semmit, ami nehéz,
keserves, vagy fájó. Mintha fájdalmamban, igen nagy fájdalmamban sohasem
vergődtem volna, vagy nem vergődnék! Mintha a jelenés előtt nem kiabáltam, sikoltoztam
volna szívemben, újra és újra ismételve a kérdést: Anyám, mikor jön el szeplőtelen
szíved győzelme?"
Az évi három, 2001-ben és 2004-ben a négy jelenés közötti
hetekben, hétköznapokban vállalt szenvedésének, elfogadott fájdalmának
nappalaiban és éjjeleiben is egy-egy pillanatra meglátogatja, megerősíti,
megvigasztalja a szobájában, legtöbbször az ágya fölött végigsuhanó mennyei
fény, „mely leírhatatlanul és kimondhatatlanul rövid ideig tart, de az égi
fény hatása rövidségében is hatalmas. A fényben újra születek. Ez alatt a
villanásnál sokkal gyorsabban eltűnő fény ajándékaként semmi sem fáj és
testemben-lelkemben minden örömmé lesz, szinte megdicsőül. Majd újra jön
rámszakadva a fájdalom és újra kezdődik minden"
- folytatódik a vallomás. "Szenvedek, de meg is gyógyulok. Ez nem
kórházi gyógyulás. Ezzel teljesen tisztában vagyok. Amikor kórházi ágyamban
alig elviselhetően szenvedek, az orvosok a legerősebb fájdalomcsillapítóval sem
boldogulnak." A látnok testét teljesen birtokba vevő misztikus fájdalomnak
az orvostudomány számára megközelíthetetlen kór-képével állunk szemben.
Ebbe a jelenés ajándékaként feltáruló természetfeletti
világba behatolni nem lehet, és ezt a természetfeletti eseményt a
kommunikációs, internetes hálózatnak közvetlenül átadni sem lehet. Az ember és
a természetfelettiség fény-találkozásában - mint minden Mária-jelenésben - csak
közvetve vehetünk részt. A legválasztékosabb riport sem segít az ég és a föld
misztikus találkozásának feltárásában. A "hogyan" az Isten titka,
mint a torinoi lepel képének keletkezése a húsvéti feltámadás hajnalán vagy az
Úr Jézus születésének körülményei, hogyanjai! A természetfelettiség adminisztrációján
keresztül ezt csak az angyalok látják a fény társaságában és a fény égi
világában.
Rózsika nem tudja, hogy a zárt színes ablakok, a templom
fehérre meszelt falai, a tetőszerkezet belső terébe vagy a szabadtéri oltár
fölé hogyan érkezik a fény-jelenés, a fény-szobor és a
"fény-hangszekrényből" a gyarló ember számára is hallható
természetfeletti hang. Az emberiséghez intézett erdélyi üzenet az istenanyai
áldás megszentelt kegyelem-ajándéka, mely fényével felemeli a szegényt a sárból
és az elhagyottat a porból (112.zsoltár).
A fény hallgatásában is beszél és szózatában is hallgat!
Rejtély az is, hogyan hagyja el a jelenés a
fény-együttesben a templom lépcsőterét, szentélyét vagy a szabadtéri oltárt. Az
erős természetfeletti fény távozása sem egyszerre, hanem lassacskán,
fokozatosan megy végbe. Boldog fény, mely fényként jön, fényben hozza Erdélybe
Mária kérését, hogy akinek az egészsége engedi, böjtöljön kenyéren és vízen
hétfőn, szerdán és pénteken. Boldog fény, amely fényként távozik, úgy, hogy a
zarándokok szívében előbb helyet biztosít magának, a világ számára nem
láthatóan. Egymást még anyanyelvünkön sem értjük meg, talán nem is akarjuk
megérteni. Ezért közelít meg mindnyájunkat az Úr Jézus a Szentséges Szívével,
Édesanyánk a Szeplőtelen Szívével és a szívekbe hatoló jelenés kegyelmi fényével
a napi három rózsafüzér-imádkozások kérésével. - Andrea Bocelli, a vak olasz
énekes is a szíveket mozgósítja a hangharmónia fényével anélkül, hogy látná a
zeneakadémiai, vagy a világi koncertek hallgatóit.
Égi ajándékok és üzenetek a természetfelettiség
fényében. A Mária-jelenés gyümölcsei.
a/ A Szűzanya kegyelmével az
alább felsorolt felmérhetetlen ajándékokat osztotta ki a látnoknak, a
falunak és plébánosának, egyházmegyéjének és nem utolsó sorban a sok tízezres zarándokseregnek: papoknak, a jelenlévő
híveknek és otthon imádkozó családtagjaiknak:
-
imameghallgatások ajándékaként – megmentette Szőkefalvát a környék példátlan
jégverésétől (1999. május hónap),
- a
látnok Rózsika lelki betegeket gyógyíthat (1999. június 17.),
- a
vakolatlan szülői ház udvarán ásott kerekes kút vizét megáldotta, és kérte a látnokot,
bárki inni kér, Jézus nevében adjanak belőle (1999. június 17.),
- a
látnok Rózsika, - aki kéri tőle, annak a Szűzanya nevében áldást adhat (1999.
június 17.),
- a
Szűzanya jelenéseinek helye a Szőkefalvi Katolikus Templom legyen, alakuljon át
imaközponttá (1999. november 4.),
- a
Szőkefalvi Szűzanya portréját - a látnok Rózsika fény-élményre alapozott
tájékoztatása szerint – Vida Zoltán az egyházi képzőművészet szolgálatába álló
festőművész festette meg, amelyet a Szent Szűz hitelesített (2001. december
1.),
- a
Szűzanya az utolsó jelenésén - a látnokon keresztül - magyarul szólt hozzánk.
(Üzeneteit azonban most is román nyelven mondta el.) Nemcsak a kétmillió
kisebbségi magyarság, hanem a világon élő minden magyar számára nagy öröm volt
hallgatni Szűzanyánk magyarul kiejtett mondatait, amit Rózsika a fény útján a
fény fenséges hierarchiájából kilépett szavakkal közvetített számunkra (2005.
június 17.).
b/ A jelenések alatt a
Szűzanya – mint a jó Isten küldötte - mindig a Mennyei Atya, Szent Fia és a
Szentlélek kéréseit, figyelmeztetéseit továbbítja nekünk:
- imádkozzuk
a szentolvasót és a keresztúti ájtatosságot, biztosak lehetünk benne, hogy
a Szent Szűz mindig velünk van, és örömet okozunk Neki. Nehéz idők jönnek
(1999. június 17.), de aki megtartja az üzeneteit, nem fog elveszni, mert Ő
betakarja védőpalástjával (1999. november 4.),
- a
Szűzanya azért jött, hogy a nép megtérjen és felkészítse a jó Isten
iránt elkötelezett életre (1999. június 17.),
- ima,
gyónás, böjt (kenyéren és vízen heti 3 alkalommal: hétfőn, szerdán és
pénteken), áldozat: ezt kéri a Szűzanya, valamint azt, hogy töltsük meg a
templomokat, ne hagyjuk Jézust egyedül (2000. június 17.), mind gyakrabban
látogassuk Őt az Oltáriszentségben (2001. szeptember 22.),
-
gyónjunk, áldozzunk. Közeledik a nagy figyelmeztetés. „Ne féljetek,
mert Szent Fiam és Én veletek vagyok! Figyeljétek meg jól nagyon ezt az
üzenetet és őrizzétek meg, mert rövid az idő. Ne legyetek szomorúak, mert
közeledik az Én Szeplőtelen Szívem győzelme!” (2000. október 21.). „Imádkozzatok
és elmélkedjetek legalább egy negyedórát minden nap.” (2001. február 11.),
- ismételten kéri a Szűzanya, hogy imádkozzuk a
Rózsafüzért, mert ezzel az imával fogja megkötözni a sátánt (2001.
június 17.). „Ne féljetek semmitől, mert a sátán nem tud ártani, ha föl
vagytok fegyverkezve az imádság fegyverével!” (2003. február 22.). „A Sátán ordítva körüljár,
hogy minél több lelket elnyeljen. De ti imáitokkal és böjtötökkel segíteni
tudtok. Annyira szeretlek titeket, ne féljetek. Legyetek nyitott szívűek, én
veletek vagyok. Betakarlak titeket, és nem hagylak elveszni, ha megtartjátok
üzeneteimet. Nehéz idők várnak reátok. Ne gondolkozzatok, nagyon közel van az
idő. Kezdjetek el imádkozni szívből és szívvel” (2005. március 10.),
- „ …kérjétek
a Szentlélek segítségét, hogy a Szentlélek szálljon le reátok a hét
ajándékával, mert nagyon kevesen tették meg ezt!” (2002. október 12.),
- „Mindnyájatokat az Én
palástom alá akarlak helyezni, azokat is, akik nem akarnak engem. Kedves
fiatal gyermekeim, szeretném, hogy május 17-én Szőkefalvára jöjjetek szentségimádásra.
Ti vagytok a jövő alapjai. Jöjjetek, hív az Én Szent Fiam.” (2002. március
15.),
- „Kérem,
hogy imádkozzatok … a családban és a csoportokban.
Imádkozzatok az én szeretett fiamért, a pápáért. …
szeressétek egymást! A szeretettel lefegyverzitek a Sátánt. Az ég tele van
szeretettel, szeretetből van alkotva” (2003. október 2.),
- „Ajánljátok fel
magatokat az én Szent Fiam legszentebb Szívének, és az én Szeplőtelen
Szívemnek. Szeresse egyik a másikat, és ne gyűlölje! A szeretet mindenek fölött
áll. Ne felejtsétek el ezt!” (2004. február 26.),
- „Az én Fiam Szent
Szíve mindig nyitva áll és vár titeket. De csak a Szentség által tudtok
eljutni Hozzá. Többször mondtam már nektek, hogy ne féljetek, bármi is jönne
rátok. Én veletek vagyok.” (2004. június 17.),
- „Kevés
idő van még. Kérem, hogy mindnyájan térjetek meg. Most kezdjétek, ettől a
perctől!” (2004. szeptember 4.),
- „Imádkozzatok
az Én szándékomra… gyakoroljátok a szeretetet, a megbocsátást és
szeressétek ellenségeiteket. Szeressetek és bocsássatok meg!” (2004.
december 11.)
- „Imádkozzatok
mindennap velem 5 percet délután 5 órakor. Ez a hely zarándokhely marad. Minden
év június hónapjában (június 17.) kegyelmeket árasztok ki itt.” Ne
felejtsétek el, amire tanítottalak eddig titeket, és amit mondtam eddig nektek.
Az én Szent Fiam kéri tőletek, hogy cselekedjetek! Szeressétek felebarátotokat,
mint önmagatokat. Imádkozzatok, mert imáitokkal sok örömet szereztek nekem. Ne
feledkezzetek meg imádkozni, böjtölni és töltsétek meg a templomokat. Mindezt
már mondtam nektek, de kevés lélek hallotta meg ezt az üzenetet, mert sok üres
templomra találtam. Többször mondtam nektek, hogy ne féljetek semmitől, mert én
veletek vagyok, és mindnyájatokat betakarlak védő palástommal. Mindnyájatokat
szeretlek!”
A nevem itt, ezen a helyen „A FÉNY KIRÁLYNÖJE”. (2005. június 17.)
c/ A Szűzanya jelenései alatt
- Szőkefalva térségében – a zarándokoknak rendszerint napcsodában volt részünk,
amely esetenként kb. 10-15 percig tarthatott. Ennek a
természetfeletti eseménynek alapvetően két jellemzője volt: a Nap tömege pulzált,
forgott, korongja sok színben játszott és a színek változtak. A korong a
pereméről különböző színekben sugározta fényét a környezetére és a földre. A
zarándokok szabad szemmel, több percig - szemkárosodás nélkül - nézhették ezt a
természetfeletti ajándékot. A másik jellemző, hogy a horizonton lévő felhők és
hegyek sajátságosan sárga színben tükröződtek vissza.
=
A kétszázhúsz katolikus hívővel rendelkező Szőkefalva –
az „állítólagos” Mária-jelenések napjain – több tízezres zarándoktömegével új
képet ad ennek a hegykoszorúzta tájnak. A Szűzanya jelenése nemcsak
egyházpolitikai esemény, hanem világpolitikai jelenség is. Az üzenetek
jelzésértékűek, különösen a „nagy figyelmeztetés” előrejelzése: „Ember! Nézz
magadba, térj meg, mert különben elkárhozol!” A Mennyei Édesanyánkkal Szőkefalvára
érkező természetfeletti fény a magyar, a román, a balkáni békés jövőt készíti
elő annak a lenyűgöző hatású szabadtéri szentmise áldozatnak a bemutatása során
és azt követően, amelyen a zarándokokkal érkezett koncelebráló atyák csókolják
meg az oltárasztalt, hogy együtt könyörögjenek a sok ezres zarándoksereggel.
Erdély politikai, kulturális, etnikai történelme -
Szőkefalvával - emberibbé válik a nyilvános jelenések óta. A jelenés az egyes
ember, a közösség a soknyelvű nemzet életében találkoztatja a civilizációkat és
a kultúrákat, a mennyei civilizációt a földi civilizációval, az égi kultúrát az
evilág kultúrájával és feloldja a politikai és diplomáciai tárgyalásokkal
megoldhatatlan problémákat! Mária földi kiválasztottjainak eszközi
felhasználásával segíti a küzdő Egyházat is, hogy az üdvösség egyetemes
szakramentumán keresztül az embercsalád rátaláljon Isten emberszeretetének
vigasztaló evangéliumára.
Baricz Lajos: Mária köszöntő
Köszöntlek, ha jöttél,
Szőkefalvi Asszony,
Te Erdélyt járó Kegyes Szűzanya!
Köszöntelek
miként hajdan Názáretben
csendes kis
lakodban az Úr angyala.
Üdvözlégy!
Ó, Szent Szűz, Erdély ősi földjén,
(számunkra e föld vérző
Kánaán).
Én
mindig is hittem, jó égi Anyánk vagy,
és láttad bajunk
a kánai csodán.
Kiürült
a serleg, - a miénk már betelt,
ím a bor után mi
is elfogyunk.
Járj
közbe Fiadnál, hogy legyünk még sokan
víg, mennyegzői
nép, s éljünk boldogan.
Mária,
Te az vagy, aki mindig voltál;
Betlehemben, majd fenn a Golgotán,
dúlt történelmünkben mindig benned bíztunk,
majd hűtlenné
váltunk, sajnos, már korán.
Hívő
székely néped Csíksomlyóra vágyott,
térben is Hozzád
közel kerüljön,
hogyha már köszöntött imádság szárnyain...
Te jössz most hozzánk, tanúként, az űrön.
Köszönöm,
ha jöttél, Szőkefalvi Asszony,
Te Erdélyt járó égi Szűzanya,
és köszöntlek, mint hajdan Názáretben
csendes kis
lakodban az Úr angyala:
"Üdvözlégy
Mária, kegyelemmel teljes.
Az
Úr van Teveled! " Te meg velünk terhes.