Turbék Szigetvár városának külterületén, a városközponttól
mintegy 3 km távolságra van, Baranya megyében és a Pécsi egyházmegyében.
A magyar történelem egyik szomorú, ám mégis lelket erősítő,
nagyszerű eseménye kapcsolódik a búcsújáró hely kialakulásához. 1566-ban Szulejmán szultán nagy erőkkel indult Bécs elfoglalására. Útközben ostrom alá vette Szigetvárt, amelynek kapitánya Zrínyi Miklós volt. Zrínyi kicsiny serege élén éppen egy
hónapig (augusztus 7-től szeptember 7-ig) védte a várat a túlerőben lévő ellenséggel szemben, ezáltal késleltette és lehetetlenné tette továbbvonulásukat Bécs irányába. Szeptemberre az
ostromlott várat már nem lehetett tovább védeni. Zrínyi Miklós maroknyira olvadt csapatával kitört az ellenségre; vállalta a
biztos halált, de a várat nem adta fel. Hőstettének, önfeláldozó
hazaszeretetének híre bejárta egész Európát. A vértanúk emlékét
legmaradandóbban a várvédő dédunokája, a költő és hadvezér
Zrínyi Miklós örökítette meg a Szigeti veszedelem című eposzában.
Az ostrom során meghalt a török sereg vezére, II. (Nagy) Szulejmán szultán. Halálhírét a török főemberek sokáig titokban tar-
tották, s „Szulejmán Khán testét a sátorban titokban eltemették;
szívét s a körülötte lévő testrészeit és máját arra a helyre temették
el, ahol most a Türbeh van" - írja kb. száz évvel később Evlia Cselebi, török utazó és történetíró. A törökök erre a helyre egy nyolcszögletű, aranyozott kupolájú márvány síremléket emeltek. Turbék mindmáig a mohamedánok egyik szent helye, zarándokhelye Európában.
Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére
egy fakápolnát építettek. Ezt a XVIII. század utolsó harmadában
átépítették, bővítették. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét
tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kápolna,
a kegyhely gondozására egy ferences remete telepedett itt le.
A templom mögött felépített remetelakban a közelmúltig éltek remeték.
Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak
közös búcsújáró helye. A mohamedán törökök máig fontos szent
helye, erről tanúskodik a kegytemplom elején lévő emléktábla is.
|


Római Katolikus Plébánia
7900 Szigetvár
Zrínyi tér 9.
Telefon/Fax: 73/311-814
mobil:06/20/333-3541
1. Isten veled, anyánk, már mi elindulunk.
Talán most tetőled utolszor búcsúzunk.
Kesereg a szívünk, el kell menni!
Drága kegyhelyedet itt kell hagyni!
2.Elődbe borulunk, kedves édesanyánk!
Anyai áldásod, kérünk, add most reánk,
Terjeszd ki fölöttünk szent kezedet,
Álld meg aki téged híven szeret.
Folytatás...
|


A képek forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.92-93.old.
A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. A vászonra
festett Segítő Boldogasszony képét a XVIII-XIX. század fordu-
lóján megkoronázták. A körüljárható oltár tetején, magasan
helyezték el. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török idők-
ből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál hasz-
nálták.
Szigetvár a Pécs-Barcs vasútvonalon közelíthető meg, közúton
pedig a 6-os számú főúton.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 157-159.old.)
|