|
|
1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán
az ország első és mindmáig egyetlen '56-os múzeumát. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz
legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956
hőseinek. Pongrátz Gergely, az '56-os Forradalom
és Szabadságharc leverése után 1956. november 28-án hagyta el
Magyarországot és 1990. március 12-én tért vissza. 1989. decemberében
vették le a tiltott névjegyzékről, és ezután tudott csak visszajönni
Magyarországra, mert különben kivégezték volna. Az emigrációban, 1982-ben
megjelentetett Chicagóban egy könyvet "Corvin köz 1956" címmel,
hogy megismertesse a könyv olvasóival az '56-os Forradalom és Szabadságharc
valódi történetét.
Visszatérte után elkövetett mindent azért, hogy a nehéz helyzetben élő
'56-os bajtársainak megfelelő életkörülményeket biztosítson. A Mátyásföldön
lévő laktanyában állami segítséggel otthont szerzett a rászoruló
'56-osoknak, valamint itt hozta létre múzeumát is. Igaztalan támadásoknak
köszönhetően azonban el kellett költöztetnie a múzeumot.
Így a fővárostól távol, Kiskunmajsán, egy régi - Klebelsberg Kunó korabeli
iskolaalapítások idején épült - népiskola épületben kezdi újra magánerőből a múzeumot.
A múzeum a várostól mintegy 5 km-re, a Szegedre
vezető főút mellett található. A kiállított relikviák, fotók, könyvek,
dokumentumok, képzőművészeti alkotások jórészét az egykori bajtársak
ajánlották fel. A Hadtörténeti Múzeum révén korabeli arzenál is
megtekinthető a Molotov-koktéltól a T-55-ös
harckocsiig, de a gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által
felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
2002. június 29-én szentelték fel az 1956-os Forradalom és Szabadságharc
mártírjainak tiszteletére a Pongrátz Gergely
által építtetett kápolnát az '56-os múzeummal
szemközti területen. Az '56-os kápolna Csete
György Kossuth díjas építész tervei alapján épült fel. A kápolna építéséhez
Pongrátz Gergely semmilyen állami segítséget nem
kapott, számos, hazáját szerető, igaz ember adakozásából gyűlt össze a megvalósításhoz
szükséges összeg.
Az ovális alaprajzú templom egy álló és egy csonka tornyával a győztes
forradalom és a levert szabadságharc szimbólumát hirdeti. A kápolna
belsejében az oltár két oldalán 338 fekete márványtábla őrzi az ismertté
vált áldozatok nevét, foglalkozását, születési és kivégzésük napját. A két
üresen hagyott márványtábla ismeretlen hősöké.
A kápolna a kalocsai érsekség területén fekszik, védőszentje Kapisztrán Szent János, aki erről a tájról indult a
török elleni harcra; szobrát - mely Polyák Ferenc fafaragó munkája - a
kápolna egyik oldalán állították fel. A másik oldalon álló fából faragott
Krisztus szobor Molnár Lajos fafaragó remekműve. A hatalmas fa gyökeréből
kinövő Krisztus szobor üzenete egyértelmű: ha egy fát kivágnak, ha vihar
dönti is le, a gyökere akár évszázadok múltán is képes kihajtani, ha újból
élettérhez jut. Ilyen a magyarok szabadság utáni vágya is, amelynek
érdekében sorsfordító pillanatokban a nemzet képes összefogni.
2002. augusztus 19-én szentelte fel Bábel Balázs kalocsa-kecskemét
érseke a litván Rimantas Zinkevicius
alkotását, egy tölgyből készült "Ülő Krisztus" szobrot, mely a
kápolna előtt áll.
A kápolnában minden hónap utolsó vasárnapján és minden egyházi és nemzeti
ünnepeken tartanak szentmisét 16 órakor.
|
