Szekszárd Remete-kápolna búcsújáróhely rövid története
Eszterházy Pál nádor leírásából tudjuk, hogy már a kora-középkorban
(11. század) is kedvelt kegyhely volt Szekszárdon, de a török hódoltság
alatt elpusztult. A hely nevét többrétű hagyomány igyekszik magyarázni,
melyek egyben közösek, valaha e helyen remet talált magának lakóhelyet.
A török hódoltság után a 17. század végén, 18-század elején lendül fel
a város vallásos élete, és ezzel együtt a kegyhelyé is. A város szélén
leroskadni induló kápolnát a hívek újjáépítik és megnagyobbítják. A
korábbi kápolna Szent Anna kultuszához kötődött, ez a mostani azonban
Mária születéséhez kapcsolódik, titulusa Kisboldogasszony lesz. Az itt
található ún. "kegyelemkép" tulajdonképpen a máriazelli kegyszobor
méretben is egyező másolata, Szekszárdra a város bírája révén került
Bécsből a spanyolok kápolnájából.
A kápolna mellett található forrás történetéről nem sokat tudunk.
Gyógyító erejéről az egyházlátogatási jegyzőkönyvek beszélnek. A pécsi
egyházmegyében a hasonló források, szentkutak kialakulásának zöme a 18.
századra tehető, arra a korszakra, amikor a hódoltság során az
elnéptelenedett vidékek szórvány lakossága a lelkipásztorok hiányát
öntevékeny vallásgyakorlással pótolta.
Korábbi évszázadokban nemcsak Kisboldogasszony napján, hanem főleg
Szent Anna napján és Nagyboldogasszony ünnepén is tartottak a
kápolnánál búcsúkat. A kápolna a szakrális kistérség központja volt,
nemcsak a helybeliek, de a környékbeli falvakból is érkeztek ide
processziókban a hívek.
Ma egyedül Kisboldogasszonykor tartanak búcsút, melyre főleg
Szekszárdról érkeznek hívek, esetleg a környező településekről, de
újabban egy-egy távolabbi helységből is. Ennek oka, hogy a búcsújárási
szokások megváltoztak, a mai közlekedési eszközökkel könnyen elérhetővé
váltak az országon belüli de azon kívüli kegyhelyek is. Nem ritka ma
már az sem, hogy évről-évre olyan kegyhelyekre mennek a zarándokok,
ahol még nem voltak.
Az utóbbi egy-két évben alakult ki az a szokás, hogy az egyházközség
lelki napját, a búcsú napjához igazítják, és azt szombaton tartják.
Így a szombati nap reggel 8 órától óránkénti váltásban a plébániához
tartozó vagy máshonnan érkezett közösségek, lelkiségi csoportok
(karizmatikusok, Fokoláré, Házas hétvége, szentségimádók,
neokatekumenek, ifjúsági csoportok stb.) vezetik az egyes imaórákat.
A búcsú napján kegytárgyakat, édességeket, játékokat árulnak a
kitelepülő árusok, de a szórakozásra alkalmat adó körhinta sem hiányzik.
Köszönjük Szép Attila olvasónk segítségét!