Szekszárd

     Szekszárd Tolna megye székhelye a Pécsi egyházmegyében.
     A város és bencés apátságának középkori történetéről röviden megemlékezik Thúróczy János A magyarok krónikája című könyvében (1488) és két évszázaddal később Esterházy Pál nádor, a katolikus megújulás nagy alakja is a máriás búcsújáró helyeket ismertető munkájában. Ezt írja Esterházy Pál: „A' Szekszárdi Klastrom az Dunához nem meszsze épéttetett az Ezer száz hatvanodik Esztendőben Béla Királytul, az holott az ottan lévő csudálatos Bóldogságos Szűz Képe előtt sok csudák történtenek, igen híres hely is vala, de az Pogány Töröktül ez-is elromboltatván, elpusztult. Most mindazonáltal keresztyén kézben akadván az régi aétatosság-is helyére hozódik."
     A búcsújárás valóban újra indult, ám nem a középkori bencés hagyományokon, hanem egy XVIII. század eleji pestisjárvány után. A fogadalomból épült kápolnába a máriacelli szobor másolatát helyezték el. A szobron pecsétes igazolás van, hogy azt a máriacelli kegyszoborhoz érintették. Balogh Ágoston szerint a szobrot korábban a bécsi spanyol kórház kápolnájában tisztelték. A kórház gondnoka ajándékozta Jáger Jánosnak (Johannes Jáger), egy szekszárdi polgárnak. Így került mai helyére, a szőlőhegyi kápolna főoltárára.
     A régi kápolna mellett a XVIII. században egy „agg harczos remetéskedett" - értesülünk egy múlt század közepi híradásból, s a kegyhelyet a későbbi évtizedekben is remeték gondozták.
     A búcsújáró hely az egykori remeteházról kapta a Remetekápolna nevet. Az ide vezető útnak is Remete utca a neve. Ennek végén, a kápolna tőszomszédságában áll a Kálvária, búcsúk alkalmával a keresztúti ájtatosság színhelye.
     Fő búcsúja a kápolna titulusünnepén, szeptember 8-án, Mária születésére van. Nemcsak a város, hanem a közeli és távoli környék hívő népe is nagy számban zarándokol ide ekkor.
     A Remete-kápolna szép természeti környezetben, a Felsőváros peremén található. A Kálváriával együtt szép barokk építészeti együttest alkot. Mária kegyszobrát újabban nem öltöztetik. A Remete-kápolna és környéke kirándulások kedves célpontja is lehet.
     Szekszárd főterén áll a Krisztus mennybemenetelére szentelt plébániatemplom késő barokk épülete. 1806-ban szentelték fel. Belső berendezéséből jellegzetes nemzeti motívumai miatt említésre méltó Szent László király oltárképe.
     A főtéren barokk Szentháromság-oszlop áll (1763), talapzatán a pestistől óvó szentek (Rókus, Sebestyén és Rozália), valamint Mária, felül pedig a Szentháromság szobrával. Érdemes felkeresni az ide nagyon közel lévő Szent János és Pál vértanú testvérpár kápolnáját (Széchenyi u.). Őket a szőlőművesek nyári jégverés esetén hívják segítségül. A kápolna 1760-ban épült. Múlt századi (1836) klasszicista épület a volt vármegyeháza, a mai megyei tanács. Alatta a földben rejtőznek a középkori bencés apátság falai, ahová az alapító I. Béla király temetkezett, s itt szállt meg a végzetes mohácsi csata előtt II. Lajos király is kíséretével 1526. augusztus 14-16-án. A vármegyeház udvarán végzett ásatások egy ókeresztény sírkápolnát is a felszínre hoztak.
     Szekszárdon született Babits Mihály. Copfstílusban épült szülőháza (1780) ma emlékmúzeum. A Béri Balogh Ádám Múzeum kiállításai a vidék történetéről és a közeli Sárköz népművészetéről tájékoztatnak.
     Az autóbusszal érkező zarándokoknak érdemes egy kis kitérővel felkeresni a Bonyhád irányában fekvő G r á b ó c görögkeleti szerb templomát és kolostorát, amely ortodoxok és katolikusok közös búcsújáró helye. Figyelemre méltó a templom barokk ikonosztazionja.
(Forrás: Barna Gábor:Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 154-155.old.)

Szekszárd

Boldogasszony búcsújáróhelye

Tolna megyében, a Pécsi egyházmegye területén lévő kegyhely