Sükösd

     Sükösd határában - a helybeliek által csak Kanálisként emlegetett - Dunavölgyi Főcsatorna Háromkereszt elnevezésű hídjától mintegy másfél kilométerre nyugatra, a Duna felé tartó földút déli oldalán épült Szent Anna-kápolna a környék sokak által látogatott szakrális helye. Pesty Frigyes Helynévtárra vonatkozó kérdéseire a falu elöljárói 1863. december 30-án többek között a következőket válaszolták: "Említést érdemel még az hogy a határban úgynevezett Kápolnai dűlőkben az ország út mellett 115. évekkel ez előtt - a Kalotsai Érseki Uradalmi főtiszt - Potskai Gergely Szent Anna tiszteletére egy kis kápolnát építetett, hol a falusi nép butsukat tartott, míg ez előtt 15 évekkel történt másodszori felszentelése óta, nem tsak a falusi népnek, hanem a környéknek is minél látogatottabb butsujáró helye kezd lenni." A történelmi Magyarország vármegyéit bemutató, a Borovszky Samu szerkesztette sorozat Pest-Pilis-Solt-Kiskun I. kötetében Sükösdre vonatkozó részénél írja: "Van még egy 1747-ben épült s 1847-ben kijavított kápolnája Mindenszentek tiszteletére." Itt nyilvánvalóan a Szent Anna kápolnáról van szó.
    A helyi hagyomány legendaváltozata szerint a vadászni induló Potskai Gergely tiltása ellenére Anna lánya utána ment, majd apja fás ligetben álló lesének közelében, egy bokorban bújt meg. Hangyacsípés okozta fájdalom miatt rejtekén megmozdult, a látottakat apja rókának vélte, így odalőtt (korábban ott rókát látott). Az eltalált lány belehalt sérüléseibe, s a vadászbaleset helyén emlékére engesztelésül a gyászoló apa kápolnát emeltetett.
     A legenda másik változata szerint (Ipolyvölgyi Németh J. Krizoszton: Búcsújárók könyve, Novitas B Kft, Balassagyarmat, 1991.) a közeli uradalmi erdészházban családjával lakó Potskai Gergely egyetlen gyermeke, 13 éves lánya kiment sétálni az erdőbe. "Hosszú, szép vörös haja volt. Édesapja éppen az erdőn jött át, amikor megpillantotta az őz szőréhez hasonlító, lobogó vörös hajat. Azt hitte, hogy szarvas. Felülről tölthető puskájával gyorsan rálőtt. Az ő kislánya volt. Megölte! Szörnyű gyászában ezen a tisztáson temették el a kislányt, és emlékére, szülői fájdalmuk enyhítésére fölépítették a kis kápolnát. A környékbeliek mindmáig nagyon szeretik ezt a helyet. A főbúcsú a Szent Anna ünnepét (július 26.) követő vasárnapon van. Ilyenkor tömegesen jönnek a zarándokok búcsút járni."
     A néphagyomány harmadik változata (Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, Mandala Kiadó, Szeged, 1998.) szerint "… egy ember vadászni ment erre a tájékra, ahol akkoriban még hatalmas vízmelléki erdőség volt. Anna nevezetű kislányát is magával vitte és kocsisára bízta. A gyermek elkóborolt és egy bokor alá bújt. Az apa azt hitte, hogy vad mozog alatta, odalőtt. A kislányt érte, azonnal meghalt. A kétségbeesett apát álmában Szent Anna vigasztalta, és felszólította, hogy a szomorú helyen az ő tiszteletére kápolnát építsen. A kislányt ezután az oltár alá temették." A kápolna nyugati oldalának lábazatában ma is látható nyílás valószínűleg a sírbolt szellőzője.
     A kegyhely legendáját adó történetekben közös vonás Potskai Anna tragikus halála, amelynek részleteit az emlékezet többféleképpen színezte. Szent Anna kultusza tette az emlékként, engesztelésként emelt kápolnát a tágabb térség búcsújáró helyévé. Hagyományosan jönnek ide búcsút járni Bátya, Dusnok, Fadd, Homokmégy, Jánoshalma, Kalocsa, Nemesnádudvar, Őcsény, Szekszárd és Szeremle hívői.
     A magyarországi búcsújáró helyek többsége Szűz Máriához kötődik, mellette Anyjának, Jézus Nagyanyjának (azaz Szent Annának) vannak leginkább kultuszhelyei. Anna pártfogásáért főleg a gyermekáldást várók, a terhesek és a női bajokban szenvedők fohászkodnak. Kultusza régebben jellemzően a keddhez kapcsolódott, Szeged környékén Kedd asszonyának hívták. Pünkösd után könnyű szülésért fohászkodva kilenc kedden könyörögtek hozzá az asszonyok, ezek a napok szentannakedd elnevezéssel bírtak. A közelmúltig Anna volt az egyik leggyakoribb keresztnevünk, s a hagyomány szerint Szent Anna különösen gondoskodik a nevét viselőkről. Jól mutatja ezt egy itteni búcsúsének részlete:
"Kik súlyos betegségben vagytok s egyéb ínségben,
Szent Annához menjetek, segítségét kérjétek!
Szent Annához menjetek, ő lészen védelmetek."
     A kápolna észak-déli tájolású, az északi ajtó beázás elleni védelme érdekében a homlokzathoz csatlakozó féltető került kialakításra. Délkeleti oldalához a sekrestye szerepét betöltő helységet építettek, a nyugatra álló épület zarándoklat idején a hívőket szolgálja ki. Az oromfalas homlokzat mögött emelkedik a fa huszártorony (az épület alaprajzával közvetlenül össze nem függő, kisebb méretű torony a tetőgerincen), törtvonalú bádogfedésű gúlasisakkal és csúcsán kereszttel. A kegyhely legutóbbi teljes felújítását 1996 tavaszán Szeghalmi Ambrus plébános végeztette.
     A kápolna két oldalán álló szobrok 1800-ban készültek. A kápolnával szemben állva a bal oldali kisgyermeket karján tartó Szent Joáchim, a jobb oldali Szent Annát mintázza, aki tanítja a mellette álló, iskolás korú Máriát. A bejárat előtt emelt, szintén korabeli kőfeszület az elmúlt télen szétfagyott, jelenleg felújítás alatt áll.
     Napjainkban a Szent Anna kápolna kultuszába ágyazódtak a helyi Anna napok. A július 26-át követő hétvégére az elszármazottakon kívül, számos turista és zarándok mellett alkalmanként Sükösdre érkezik a testvértelepülés, a szlovákiai Madar község küldöttsége is. Az Anna Napok megrendezése - különösen az utóbbi években - a faluvezetés és a katolikus egyházközség közös szervezésében történik. Az együttműködés kölcsönösségére jellemző, hogy a péntek esti és vasárnapi program gazdája a plébánia, a szombati programoké a falu. A péntek esti kulturális program a templomban kezdődik szentmisével, amelyet többnyire orgonahangverseny, vendég szónok beszéde, az Egyházközségi Ház dísztermében kiállítás megnyitása, a plébániakertben színpadi előadás, majd halsütés és sörcsapolás követ. A rendezvénysorozat szombaton Madar - Sükösd barátságos labdarúgó mérkőzéssel, ügyességi és szabadidős programokkal folytatódik. Az érdeklődőket este hagyományőrző színpadi műsorok, majd utcabál és tűzijáték várják. A színes hétvégét vasárnap délelőtt a Szent Anna kápolna búcsúja zárja. Ebben a formában is a múlt továbbélésének lehetünk tanúi, hiszen a magyar néphagyományban korábban gyakoriak voltak a Szent Anna napot követő hétvége vidám mulatozásai, bálokkal egybekapcsolt búcsúi. Nevéhez szólás is kapcsolódik, "Föltette Szent Anna kontyát" mondják arra a lányra, aki ilyenkor jól érzi magát.
     Köszönet illeti Binszki József plébánost, aki tanácsaival segítette a cikk elkészítését.

Oschiköst Capelle (Ósükösd kápolna), a mai Szent Anna kápolna az I. katonai felmérés (1763-1787) térképén (a térképen lévő Szűkősd, helyesebben Sükösd ma Ósükösd)

A Sükösdtől nyugatra, Ósükösdtől délkeletre fekvő Szent Anna-kápolna az 1930-as évek térképén