Solymár Pest megyei község a Székesfehérvári egyházmegyében, a Budai-hegyekben, közel Budapest közigazgatási hatórához.
Mátyás királynak kedvelt időtöltése volt a solymászás. Itt,
vadaskertje közelében laktak a királyi solymászok, akikről a falu
a nevét kapta. A török hódoltság alatt elpusztult községbe németek költöztek. A búcsújáró hely
kialakulása már az ő itteni történetükkel fonódik össze.
A XVIII. század elején egy Lang Péter nevű solymári kőműves
vásárolt Budán egy Mária-képet és azt Solymár mellett az erdőben
egy képoszlopra helyezte. Az erdőt járók ájtatoskodtak előtte.
1739-ben Buda környékén nagy pestisjárvány pusztított. Maurer
József buda-újlaki polgár ez előtt a kép előtt fohászkodott „a'
könyörülő Istenhez". Kérése meghallgatásra talált: amíg a járvány minden szomszédját elragadta, ő és családja megmenekült.
Hálából Maurer József egy kápolnát építtetett (Maurer = kőműves), s a Segítő Mária-képet abban helyezte el. A képhez ezután
a helyi és környékbeli katolikusok, valamint az ortodox szerbek is nagy számban
elzarándokoltak. A búcsújárók növekvő tömege,
s Mária erősödő tisztelete miatt az akkori földesúr, Majthényi
Károly és felesége emeltette a XVIII. század végén (1784) a jelenlegi plébániatemplomot.
Ennek főoltára fölött helyezték el a Segítő
Mária (Mariahilf)-kegyképet, amelynek művészi faragású, díszes,
aranyozott keretét egy pesti kereskedő csináltatta Beló Károly
óbudai szobrásszal (Szilárdfy Zoltán).
A múlt század végéig a népi vallásosságot tükröző számtalan
fogadalmi ajándék gyűlt össze a búcsúsoktól. Ezeket sajnálatos
módon a templom felújítása és festése során az akkori értetlenség
megsemmisítette. Ettől kezdve a kegyhely vonzereje csökkent,
ma inkább a közvetlen környék búcsújáró helye.
A templom kegyképe egyike a legjobban elterjedt Mária-ábrázolásoknak. Őseredetije Lucas Cranach híres innsbrucki kegyképe,
közvetlen előképe pedig a passaui kegykép. Passauban, a kapucinusok templomában ez előtt a kép előtt Lipót császár sokat imádkozott, kérve Mária segítségét is a törökellenes küzdelemben. Az
1600-as évek végén a felszabadító háborúk sikerét a Segítő Mária
közbenjárásának tulajdonították. A Mariahilfnek nevezett kép
másolatai különösen a hazai svábság körében voltak népszerűek.
|
Római Katolikus Plébánia
2083 Solymár
Templom tér 8.
Tel.: 26/360-341
Ha fáj az élet, jöjj a Szűzanyához!
Ő lesz tenéked támaszod s erőd!
Ha kérve kéred, s bízva bízol benne,
Támaszt keresve, oltalmat találsz.
Segítő jobbját nem vonja meg tőled,
Minden bajodban égi patrónád.
Ha tép a bánat, jöjj a Szűzanyához!
Letörli fájón hulló könnyedet!
Térdelj elébe, mondd, mi fáj, mi vérzik?
Bús panaszát szívednek öntsd ki itt.
Segítő jobbját nem vonja meg tőled,
Minden bajodban égi patrónád.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balssagyarmat, 1991. 255.old.)
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.74.old.
A templom főoltárképét Falkoner Ferenc budai festő festette
1792-ben. A képen Szent József térden állva közbenjár a Szűzanya térdén álló gyermek Jézusnál. A jobb sarokban az egykori,
erdőkkel övezett Solymár látható. A Nepomuki Szent János-mellékoltár egy Wolfgang Köpp nevű, kismartoni származású festő
stukkó alapra festett műve. A szószéket ugyanaz a Beló Károly
készítette, aki a kegykép díszes keretét.
A templomtéri Szenvedő Krisztus szobra népies barokk munka,
1830-ban restaurálták.
Mária solymári kegyképe ihlette versre a szonett nagy mesterét, Bittei Lajost.
Solymár megközelíthető a Budapest Nyugati pu.-Esztergom
vasútvonalon, valamint a 10-es számú, Budapest Dorog-Győr
közötti főútvonalon. Budapest-Hűvösvölgyből közvetlen városi
autóbusz (a 64-es és a 164-es számú) jár ki a községbe.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 139-140.old.)
|
