|
Rőtfalva a Güns - Gyöngyös partján, a
Kőszegi hegyek lábánál fekvő, alig több mint 500 lakosú kis falu,
határátkelőhely Kőszeg felé.
A helység neve 1279-ben szerepel először oklevelekben Reuth, v
Röit néven. Ekkor már volt egy védőfallal körülvett temploma,
amely egy szent forrás mellett épült. A középkorban feltehetően a
kőszegi uradalomhoz tartozott. A törökök 1532-ben lerombolták
a falu nagy részét. 1535-től 1676-ig a Nádasdyak birtoka, amikor
az Esterházyaké lett. A helység ismert búcsújáróhely évszázadok
óta, különösen a gyermekre vágyó nők látogatják.
A Katolikus plébánia- és búcsújárótemplom a falu
közepén található. A Mária születésének és Mária és Erzsébet találkozásának szentelt templomot a régi temető és védőfal veszi körül. Az első templom a XIII. század végén épült és már akkor búcsújáróhely lehetett. A templomot a
XIV-XV században
tovább építették. 1532-ben a törökök lerombolták,
majd 1696-ban
ismét felépítették. 1660--1820 között a lékai
Ágoston-rendi szerzetesek gondozták.
A legrégibb épületrész a román stílusú
toronykápolna s annak
kapuja, amely feltehetően XIII. századi.
Ehhez épült hozzá a XIV.
században, gótikus stílusban a
keresztboltozatos középső hajó, s a
sokszöges záródású, támpilléres szentély A hajó
északi oldalához
a XV. században épült egy késő gótikus
templomhajó, szintén sokszöges záródású, támpilléres szentéllyel. 1502-ben
a déli falhoz
egy mellékhajót kapcsoltak.
1696-ban herceg Esterházy Pál állíttatta helyre
a templomot,
ekkor nyerte mai, barokk formáját.
A templombelső boltozatai jórészt 1696-ban
készültek. A helyreállításkor, az északi hajó barokk kialakítású lett, de a főhajó, a
déli hajó s a szentély megőrizte gótikus
formáját.
A gótikus főhajóban a gazdagon díszített
főoltáron, aranyozott keretben látható a
rőtfalvi kegykép: Mária Lactans, a gyermekét
tápláló Szűzanya. A kegykép 1660-ban
készült másolat a lékai templom szentélyében lévő,
1644-ből származó képről. A kegykép alatt a koronás magyar címer és az
Esterházyak címere látható.
Az oltár mögött, a szentély falán indás címeres
díszítésű keretben lévő, két sorban
elhelyezett, Ágoston-rendi szenteket, Jézust
és az apostolokat ábrázoló képek a XVIII.
század harmadik negyedében készültek. A képeket
valószínűleg egy lékai szerzetes
festette. A képekkel borított fal késő középkori
freskómaradványokat őriz, feltárása
még nem történt meg. Az északi hajóban lévő
oszlopos főoltár 1700 körül készült.
A Szent Borbála és Katalin szoboralakja között
lévő oltárkép a Vizitációt (Mária látogatása Erzsébetnél) ábrázolja. A hajó északi
falfülkéiben lévő oltárok XVIII. századiak.
Az első a Szent Kereszt-oltár a
keresztrefeszítés szobraival, a déli
oldalhajóból került
át ide. A második a Szent Anna-oltár, a képen
az ő alakja látható, Máriával. A harmadik a Szent Antal-oltár, középen a páduai Szent
alakjával.
A XVII. század végén készült a keresztelőkút, a
szószék 1790 körüli.
|
|
1. kegykép: Galaktotrophousza, Maria
Lactans, vagyis Szoptató Boldogasszony. Prototípusa a Szomorúak Vigasztalója néven a morvaországi
Freudenthalban a piaristáknál
tisztelt,
1539-es kép. Még ma is Ungarische
Madonnának nevezik.
Mallchitz Borbála kőszegi asszony
fogadalmi képe 1644-ben elhunyt
leánya emlékére. A leány feltehetően
pestis áldozata lett, ugyanis abban
az évben országos járvány volt. Erről a
votivképről, amely ma a lékai plébániatemplom található, 1660 körül készült másolat a rőtfalvi kegykép. Mind-
két templom az ágostonos remetéké
volt.
Ismeretlen nyugat-magyarországi
festő vászonra festett olajképe, koronákkal ékesítve.
Kultusztörténeti jelentőségű a lI. Rákóczi Ferenc és felesége, Sarolta Amália által fölajánlott fogadalmi kép,
amelyet Vasul Petranovics zsolkvai
ukrán művész festett a XVIII. század
első éveiben. Ma az ukrajnai Oleszko
kastélymúzeumának kiállításán látható. A fogadalmat tevő házaspár térdelő
képmása fölött a röjti Madonna látható, amelynek prototípusára utal a
szalagirat: Consolatrix Afflictorum -
A szorongatottak vigasza. Nyilván a
bújdosó fejedelem háláját örökíti meg
a podolini piaristák iránt, ahol láthatta
a freudenthali piarista kegykép egy
változatát.
II. kegyszobor: álló Boldogasszony,
jobb karján áldást osztó Gyermekével.
Esterházy Pál nádor 1676-ban adományozta.
Ismeretlen mester faszobra, koronákkal jogarral, országalmával ékesítve, öltöztetett.
(Forrás: Dr.Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája és jelentése. in:Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró magyarok. Szent István Társulat, Budapest, 1994. 342-343.old.)
|
|
Az északi hajó középső pillérénél akantuszkeretben
lévő Madonna-alak az egykori kegyszobor, amelyet Esterházy Pál
ajándékozott Rőtfalvának, 1676-ban. A szobor a
koronás Szűzanyát ábrázolja, karján a gyermek
Jézussal, kezükben hatalmi jelvényeikkel.
A templomot körülvevő egykori temetőben, az
épület keleti oldalánál látható a
gyógyító Szent forrás, amelyet 1964-ben
helyreállitottak.
A Mária-kápolna az egykori temetőben, a
védőfalnál található.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 163-164.old.)
A kép forrása: Esterházy Pál: Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tet eredeti. 1690.
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.152.old.
|
