Radvány

Banská Bistrica - Radvan

Szűz Mária kegyhelye
     Tartományi kegyhely Besztercebánya külvárosában. Szlovák neve: Banská Bystrica-Radvan. Megközelíthető vasúton és közúton is. Vallásos műemlékeink között említésre méltó a radványi gót- reneszánsz templom és benne a Fájdalmas Szűzanya, művészi szempontból igen értékes, késő gótikus szoborcsoportja.
     Radványban a Mária-tisztelet nagyon régi. 1287-ből már írásos emlékünk van róla „Ecclesia Virginia gloriosae infine villae Radona versus occidentem." Vagyis: „Radvány község szélén nyugat felől áll a dicsőséges Szent Szűz temploma."
     A 14. században tovább erősödött a Mária-tisztelet. A helyi hagyomány szerint maga a templom a templomos lovagrend lovardájából lett átalakítva; illetve megépítve. Erre utal a templomhajó négyzet alakú alapzata is. 1309. június 24-én Tamás esztergomi érsek megengedi Mike „comes"-nak és fiainak: János, Márton és Dezső „magister"-eknek, hogy jobbágyaik számára Felső-Micsényén (Lehota, Mikófalva) kápolnát építsenek, mert a plébániai anyatemplom (matrix et parochialis) Radványban messze van, és a Garam folyó gyakori áradása megnehezíti az odajutást. Innen Radvány neve is: Mocsaras táj=Rogyvány, Rodvány, Radvány.
     A kegytemplom szentélye bordás boltozatú. A 14. századból megmaradt az egyszerű pastofotium fülkéje (szentségház), fölötte a 15. században a „vir dolorum"-ot, a „fájdalmak férfia" festményt helyezték el. A 15. század másik felében új, nagy szentségházat csináltak ibolya alapzattal, és ablakát lángkoszorúval díszítették. A négyzet alakú templomhajót két oszlop középütt két részre osztja. Ezt így a tatárjárás után építették át az új német telepesek. A templomdombot „horka" néven nevezik (erdőcske; dombocska, erődöcske).
     A 16. század elején Mária-kápolnát építettek a templomhajóhoz, későgót, bordahálózatos bolthajtással. Ebben a kápolnában kapott helyet a késő gótikus oltár a Fájdalmas Szűz szobrával együtt. Az alapján látható a készítés évszáma: 1517. A 16. század hatvanas éveiben a protestánsok voltak a kegytemplom gazdái. Ők a templom deszkapadlását két szilárd kőoszlopon álló keresztboltozattal váltották föl. Ez idő tájt Radványban a Mária-tisztelet megszakadt. A radványi földesúri család protestánssá lett és a plébánia is az evangélikusok kezére jutott. 1558-ban az evangélikus plébános Alitisz Márton prédikátor volt itt. 1673 után többszőr váltják egymást a templomban a katolikusok és az evangéliusok. 1710 után aztán véglegesen a katolikus hívek veszik át. 1744-ben a Fájdalmas Szűz szobra új barokk oltáron kap helyet, Bossányi Pál plébános gondoskodása folytán. Az oltár föliratot is kapott: „Honori matris Dolorosae Revvgii ereXerVnt pII IpsIUs CVLtores...." vagyis: „Az oltalmazó Fájdalmas Szűz tiszteletére állították jámbor tisztelői." A latin föliratban rejlik az évszám: 1744. Ebből a korból való az oltár antipendiuma. Ábrája: a világítótoronyhoz siető hajó a tengeren. Felirata fölül található „Errantibus una mucat!" Vagyis: a tévelygőknek ő világít! Alsó főlirata pedig: „Tu es refugium meum a tribulatione, qua circumdedit me." (Ps. 31,7.) Magyarul: „Szorongatásaim közepette te vagy a menedékem!"
A kegyszobor Foto: Nagy Zoltán

A káplona kegyoltára Foto: Nagy Zoltán

A káplona szentélye a karzatról Foto: Nagy Géza

Ének a radványi kegyhelyen

1. Magyar nemzetnek Védőasszonya!
Légy népednek hűséges oltalma.
Mirt annyi számos hosszú éven át,
Siess most is megvédeni e hazát!
Védd jó Anyánk ez országot!
Mit szent királyunk néked ajánlott!
Szűzanyánk! Te légy velünk!
Ne hagyd, ne hagyd, hogy elvesszünk.

2. Kegyes Szűzanyánk, néped sír feléd!
Melynek a földön oly bús most a lét.
Ó, vedd szívedbe tengersok baját!
Áldd meg e sokat szenvedő hazát!
Kit földre sújtott annyi baj!
Legyen mindenütt boldog a magyar!
Szűzanyánk! Te légy velünk!
Ne hagyd, ne hagyd, hogy elvesszünk.

3. Sok gond és bú ül lelkünknek egén!
Hívő Hunnia jóságban szegény!
A hitetlenség vesz minket körül:
Kétség sorvasztja fájó kebelünk!
Nyújtsd ki, anyánk, felénk karod!
Te szebb jövőnket visszaadhatod!
Szűzanyánk! Te légy velünk!
Ne hagyd, ne hagyd, hogy elvesszünk.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 241.old.)

     A 18. században már igen eleven a radványi kegyhely búcsús forgalma. Mindig Kisasszony ünnepére jöttek a zarándokok. 1799-ben VI. Piusz pápa búcsús kiváltságokat ad mindazoknak, akik a Szűzanya születésnapján a radványi kegytemplomot meglátogatják. Ezen túl a Fájdalmas Szűzanya különleges tisztelete meglátszik a fogadalmi ajándékokon is, melyek a kegyszobrot díszítik: ezüst farmázatok, kezek, lábak, szívek, gyűrűk, láncok. Sajnos ezeket a nemesfém tárgyakat 1810-ben a világi hatóságok elkobozták(?) a napóleoni háborúk előkészülete miatt. 1908-bah Missuth Antal plébános a templomot átalakíttatta: ekkor a templom belső neogót kiképzést kapott. A festményeket Hanula József festő készítette. A Fájdalmas Szűz kegyszobrát mind a kétszer átfestették, hozzáigazítva a templom berendezéséhez (1781-ben és 1863-ban). Legutoljára a Pieta az 1960-as években volt restaurálva. Vesely Károly végezte a munkát.
    A radványi kegyszoborcsoport Krisztus holtteste kereszttől való levételének egy állítólagos helyzetét ábrázolja. Az evangéliumi híradás erről kevés. A középkori jámbor áhítat ezt a tragikus pillanatot bőven kidomborítja elképzelt részleteiben, ahogyan ez emberi módon meg is történhetett. A Pieták legnagyobbrészt az ülő Fájdalmas Anyát ábrázolják. Kivételesen a Fájdalmas Szűz formálása más kifejezési módot is nyer olykor-olykor. Így a radványi Pieta is. Nem az ülő Fájdalmas Anyát ábrázolja, hanem a Golgota sziklás talaján, Krisztus holtteste mellett térdelő anyát, palástját gazdagon redőzve a sziklák felett. Mellette, a földre letéve a Krisztus fejéről levett töviskorona. Mária két karjával tartja Krisztus felső testét, függőleges helyzetben, mintha nem hinné holt voltát, és várná az illúzió megvalósulását: tán mégis megszólal. Mintha erre késztetnék félig nyílt ajka és szemhéjai. Mária szeretettel borul a sebekkel borított holttest fölé, és egyenesen tartja annak fejét, mintha fájdalmait enyhíteni akarná. Szűz Mária arca fiatal, de bánattal telt, és tükrözi a hitét is, hogy még nincs vége szent fia megváltói működésének. Ez a kifejezésmód valóban művészi. Műalkotásaink között egyedülálló. A késő középkori szobrászat legsikerültebb alkotása. Készítője a besztercebányai faragó műhely mesterei közé tartozik. Tudjuk, hogy a gazdag bányavállalkozók, így Kőnigsberger Mihály is 1500 táján a plébániatemplomot kibővítették és Pilgrim Antal építész tervei szerint átalakították. A templomban új mellékoltárokat emeltek. Ezeket a híres Lőcsei Pál mester által alapított festő-faragó műhelyekben készítették.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 240-241.old.)
Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Kósa Károly

Fotó: Nagy Géza

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Nagy Zoltán

Fotó: Kósa Károly

Fotó: Kósa Károly


Vissza a kezdő oldalra