Zala megyében, a Szombathelyi püspökség területén található kegyhely
Kegyhely a szombathelyi püspőkség joghatósága alatt, Zala
vármegyében, a volt zalaegerszegi
járásban. Közúton közelíthető meg, de Zalaháshágynak vasútállomása is
van a zalalövői és körmendi
vonatok számára.
Egykor ősi településnek számított. Érdekessége, hogy a
vaskorszakból származó kardot is találtak itt.
1328-ban már okleveles hely. Noha a helység a törők dúlás idején
elpusztult, megmaradt azonban a
Fájdalmas Szűzanya szobra, és e köré népes zarándoklatok szoktak
érkezni.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt nagyon régi romos
templomát 1736-ban restaurálták.
Lakatlan terület, a vaspöriek gondozása alatt áll ma is,
akikre IV. Béla királyunk adományozása révén
szállott. A II. világháború alatt újra romossá vált, ezért
1940-ban újjáépítették és 1968-ban ismét
tatarozták. Ama ritka kedves kegyhelyek közé tartozik,
melyeknek saját énekük van.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 238-239.old.)
Egek ékessége, földnek dicsősége,
Magyarok Asszonya, királynéja!
Hozzád buzgó szívvel, köteles hűséggel
Járulunk, szentséges Szűz Mária.
Mint pátrónánkhoz, édes Anyánkhoz
Teljes reménységgel folyamodunk,
És minden ínségben fohászkodunk.
Tekints le jó szívvel, irgalmas
szemeddel
A mi szent eleink kérelmére;
Jöjj örökségednek, rettegő népednek,
Jöjj, kérünk, ó Anyánk, védelmére.
Míg bennünk egy ér mozdul s egy
csepp vér,
Nem szűnünk tégedet hűn tisztelni,
Kegyes jóvoltadat emlegetni.
Azért Nagyasszonyunk, hozzád
fohászkodunk,
Hallgasd meg esdeklő kérésünket.
Éhségtől, hadaktól, isteni haragtól,
Hirtelen haláltól ments meg
minket.
A végső órán, mellettünk szólván,
Légy hozzánk irgalmas, Isten
Anyja,
Segíts az égbe, ó Szűz Mária!
(Dőri kéziratos, 1763.)
Ének
(Gyászba borult Isten csillagvára...,
vagy Imádlak térdre hullva, nagy szentség dallamán...)
1. Mária, tégedet áld a határ,
Régi kis őrhelyed Pusztacsatár.
Bfzva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
6. Jönnek az ifjak is, a daliák,
Kiknek erőt a te szent kegyed ád.
Bízva emeljük föl szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
2. Ősi nagy áhítat leng e helyen,
Itt a te édes kis kegyhelyeden.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
3. Régi elődeink nyomdokain
Jöttek híveid, jöttek ide mind.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
4.Jönnek a mi kisded gyermekeink,
Szemük reád, kis szívük bízva int.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
7. Jönnek a férfiak, édesapák,
Tudva, hogy hű szíved egyre csak áld.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
8. Jönnek az asszonyok, ég a szívük,
Neked ajánlani ez minden ügyük.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
9. Jönnek elődbe a bús öregek,
Kérve a lelkünkre drága kegyed
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
5. Jönnek elődbe a szende szűzek,
Hozva szívünkben új égi tüzet.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
10 Itt erőre kap bús, árva szívünk,
Új remény fog el és lelkesedünk.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
11. Ó, mily sok hő ima esd ma feléd,
Mily sok áhitatot fogad az ég.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 239.old.)
Csatár himnusz
Csendes völgynek lágy ölében üde forrás
csergedez,
Egykor régen remetéknek szomját oltó
friss vize.
A remeték meghaltak már, égi honban
várnak ránk,
De itt hagyták örökségül számunkra
Pusztacsatárt.
Királyi nő él csendesen e szent
völgynek rejtekén,
Hangtalan imát rebegve lelke
Istennel beszél.
Árván áll a pusztaságban feje körül
fénysugár,
Vágyón néz a láthatárban, lelkeket
szomjaz talán.
A forrásvíz édes arca tisztaságát tükrözi,
A mohos fő áhitattal földig hajol Őneki.
Lenge szellő csobogtatja kék palástja
szárnyait,
De ő csak néz a távolba, könny ragyog
szempilláin.
Pusztacsatár Királynője ,szeplőtelen
Szűzanyánk,
Ne hulljon értünk a könnyed, vágyunk
elhozott Hozzád!
Jó Királynő Veled élünk, Pusztacsatárt
sem hagyjuk
Veled együtt vágytól égünk, ne hagyjad
el kis falunk!
Kérünk Téged irgalomnak, mérhetetlen
tengere,
Aranyszíved nagy hatalma szánja meg e
sereget!
Áldj meg minket, Édesanyánk, itt az ősi
kegyhelyen,
Családunkat, falunk, hazánk,
szenteljél meg bennünket!
Szenteljed meg a világot, könnyes arcú
Szűzanyánk,.
Tartsad rája kék palástod,
mennyországunk lesz Csatár!
Berke József gyüjteményéből
Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az
előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.
A pusztacsatári kegytemplom búcsúünnepe
„Máriát dicsérni hívek jöjjetek…”, csendült fel ez a közismert népének, több mint kétezer hívő ajkáról 2008. augusztus 17-én, amikor vasárnap, a mennybe felvett Szűzanya köszöntésére összegyűlt Pusztacsatár kegyhelyén.
A Szombathelyi Egyházmegye eme legősibb kegyhelyén már a XIII. században település volt. Az azóta elnéptelenedett faluból mára csak ez a kis kápolna maradt. Fontos tudni, hogy az évszázadok viharait hogyan élte túl ez a kegyhely:
A török idők alatt pusztult el a falu és a templom, de az oltárt ékesítő Fájdalmas Mária-szobor - melyet később elloptak - csodás módon egy fatörzs alatt megmenekült. A lelkes hívek új kápolnát emeltek a Szűzanya tiszteletére és évről évre elzarándokoltak ide, hogy a Szent Szűz anyai pártfogását kérjék. A II. világháborúban ismét elpusztult a kápolna, de 1946-ban már újat építettek helyette. Azóta többször, legutóbb 2001-ben újították fel a kegyhelyet, és azóta a környék hívei - főként a vaspöriek (mivel közigazgatásilag hozzájuk tartozik) - gondozzák.
Mivel az eredeti kegyszobrot ellopták, pár évtizede új szobor díszíti az oltárt: középen áll a mennybe felvett és megkoronázott Szűz, mint a világ királynője, jobbján a gyermek Jézussal. Kétoldalt pedig Szent István és Szent László szobrai vannak.
Az előkészületekhez nem csak a fűnyírás, takarítás, díszítés és festés tartozott, hanem 50db új padot is elhelyeztek a templom előtti dombon, hogy a hívek még könnyebben részt tudjanak venni a szentmisén.
Gondozott, szépen rendbetett környék várta a már szombaton este megérkezett zarándokokat, akik gyónás után 19 órakor szentmisén vettek részt, melyet Hencz Ernő és Kovács Miklós plébános mutatott be. A zarándokok a zalalövői plébániáról érkeztek, de voltak hívek a környező falvakból is. A szentmise és litánia után elvittük az Oltáriszentséget a kb. 100 méterre lévő zarándokházba, ahol rózsafüzérrel, egyéb imákkal és énekekkel egész éjszakás virrasztás volt.
Vasárnap 12 órakor kezdődött a szentmise, melyet Dr. Veres András megyéspüspök mutatott be a környékbeli papokkal. Püspök atya szentbeszédében többek között az ima fontosságáról beszélt. Korunk nagy problémájára mutatott rá, mikor arról beszélt, hogy az emberek elmulasztják az imát, az Istennel való személyes kapcsolatot. Nem fordítunk kellő időt - még mi keresztények sem - az Istennel való beszélgetésre, pedig - és itt egy elmélkedőt idézett -: „a lélek számára az ima olyan fontos, mint testünknek a lélegzetvétel”. Arra hív és tanít minket Mária is, hogy bátran merjünk kérni Istentől, de ne mulasszuk el a hálaadást sem. Mária alázata az, ami Őt naggyá tette. Az emberek közötti szeretetkapcsolat szükségességét emelte még ki beszédében: aki nem szereti embertársait, az nem szeretheti helyesen Istent sem; de fordítva is igaz, hogy csak helyes Istenszeretetből fakad igaz felebaráti szeretet is.
A szentmise előtt és alatt folyamatos gyóntatás volt, melynek köszönhetően a hívek szép számban járultak szentáldozáshoz.
A jelenlévő hívek a mise végén az Oltáriszentséget követve, körmenetben vonultak a zarándokházhoz, ahol litánia és szentségi áldás után az itt vásárolt kegytárgyak megáldására került sor.
A templomhoz visszaérkezve a himnuszok eléneklésével és egy imával zárult a búcsú.
Molnár János
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye Honlapja
Köszönjük Berke József zalalövői búcsúvezető és Simon Géza, a pusztacsatári ügyek gondnoka segítségét!