Pusztacsatár

Boldogasszony zalai búcsújáróhelye

Zala megyében, a Szombathelyi püspökség területén található kegyhely
     Kegyhely a szombathelyi püspőkség joghatósága alatt, Zala vármegyében, a volt zalaegerszegi járásban. Közúton közelíthető meg, de Zalaháshágynak vasútállomása is van a zalalövői és körmendi vonatok számára.
     Egykor ősi településnek számított. Érdekessége, hogy a vaskorszakból származó kardot is találtak itt. 1328-ban már okleveles hely. Noha a helység a törők dúlás idején elpusztult, megmaradt azonban a Fájdalmas Szűzanya szobra, és e köré népes zarándoklatok szoktak érkezni.
     A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt nagyon régi romos templomát 1736-ban restaurálták. Lakatlan terület, a vaspöriek gondozása alatt áll ma is, akikre IV. Béla királyunk adományozása révén szállott. A II. világháború alatt újra romossá vált, ezért 1940-ban újjáépítették és 1968-ban ismét tatarozták. Ama ritka kedves kegyhelyek közé tartozik, melyeknek saját énekük van.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 238-239.old.)

Képeslap Pusztacsatárról (2004)

Képeslap Pusztacsatárról (2004)

Egek ékessége, földnek dicsősége,
Magyarok Asszonya, királynéja!
Hozzád buzgó szívvel, köteles hűséggel
Járulunk, szentséges Szűz Mária.
Mint pátrónánkhoz, édes Anyánkhoz
Teljes reménységgel folyamodunk,
És minden ínségben fohászkodunk.

Tekints le jó szívvel, irgalmas szemeddel
A mi szent eleink kérelmére;
Jöjj örökségednek, rettegő népednek,
Jöjj, kérünk, ó Anyánk, védelmére.
Míg bennünk egy ér mozdul s egy csepp vér,
Nem szűnünk tégedet hűn tisztelni,
Kegyes jóvoltadat emlegetni.

Azért Nagyasszonyunk, hozzád fohászkodunk,
Hallgasd meg esdeklő kérésünket.
Éhségtől, hadaktól, isteni haragtól,
Hirtelen haláltól ments meg minket.
A végső órán, mellettünk szólván,
Légy hozzánk irgalmas, Isten Anyja,
Segíts az égbe, ó Szűz Mária!

(Dőri kéziratos, 1763.)

A pusztacsatári kegyszobor

A kápolna oltára

A pusztacsatári kápolna

A pusztacsatári kápolna

Képeslap Pusztacsatárról (2004)

Ének
(Gyászba borult Isten csillagvára..., vagy Imádlak térdre hullva, nagy szentség dallamán...)

1. Mária, tégedet áld a határ,
Régi kis őrhelyed Pusztacsatár.
Bfzva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

6. Jönnek az ifjak is, a daliák,
Kiknek erőt a te szent kegyed ád.
Bízva emeljük föl szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

2. Ősi nagy áhítat leng e helyen,
Itt a te édes kis kegyhelyeden.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

3. Régi elődeink nyomdokain
Jöttek híveid, jöttek ide mind.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

4.Jönnek a mi kisded gyermekeink,
Szemük reád, kis szívük bízva int.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

7. Jönnek a férfiak, édesapák,
Tudva, hogy hű szíved egyre csak áld.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

8. Jönnek az asszonyok, ég a szívük,
Neked ajánlani ez minden ügyük.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

9. Jönnek elődbe a bús öregek,
Kérve a lelkünkre drága kegyed
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

5. Jönnek elődbe a szende szűzek,
Hozva szívünkben új égi tüzet.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

10 Itt erőre kap bús, árva szívünk,
Új remény fog el és lelkesedünk.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

11. Ó, mily sok hő ima esd ma feléd,
Mily sok áhitatot fogad az ég.
Bízva emeljük fel szíveinket,
Ó, Szűzanyánk, védd meg a népedet!

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 239.old.)


Csatár himnusz

Csendes völgynek lágy ölében üde forrás csergedez,
Egykor régen remetéknek szomját oltó friss vize.

A remeték meghaltak már, égi honban várnak ránk,
De itt hagyták örökségül számunkra Pusztacsatárt.

Királyi nő él csendesen e szent völgynek rejtekén,
Hangtalan imát rebegve lelke Istennel beszél.

Árván áll a pusztaságban feje körül fénysugár,
Vágyón néz a láthatárban, lelkeket szomjaz talán.

A forrásvíz édes arca tisztaságát tükrözi,
A mohos fő áhitattal földig hajol Őneki.

Lenge szellő csobogtatja kék palástja szárnyait,
De ő csak néz a távolba, könny ragyog szempilláin.

Pusztacsatár Királynője ,szeplőtelen Szűzanyánk,
Ne hulljon értünk a könnyed, vágyunk elhozott Hozzád!

Jó Királynő Veled élünk, Pusztacsatárt sem hagyjuk
Veled együtt vágytól égünk, ne hagyjad el kis falunk!

Kérünk Téged irgalomnak, mérhetetlen tengere,
Aranyszíved nagy hatalma szánja meg e sereget!

Áldj meg minket, Édesanyánk, itt az ősi kegyhelyen,
Családunkat, falunk, hazánk, szenteljél meg bennünket!

Szenteljed meg a világot, könnyes arcú Szűzanyánk,.
Tartsad rája kék palástod, mennyországunk lesz Csatár!

Berke József gyüjteményéből

Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.

A pusztacsatári kegytemplom búcsúünnepe

„Máriát dicsérni hívek jöjjetek…”, csendült fel ez a közismert népének, több mint kétezer hívő ajkáról 2008. augusztus 17-én, amikor vasárnap, a mennybe felvett Szűzanya köszöntésére összegyűlt Pusztacsatár kegyhelyén.
     A Szombathelyi Egyházmegye eme legősibb kegyhelyén már a XIII. században település volt. Az azóta elnéptelenedett faluból mára csak ez a kis kápolna maradt. Fontos tudni, hogy az évszázadok viharait hogyan élte túl ez a kegyhely:
     A török idők alatt pusztult el a falu és a templom, de az oltárt ékesítő Fájdalmas Mária-szobor - melyet később elloptak - csodás módon egy fatörzs alatt megmenekült. A lelkes hívek új kápolnát emeltek a Szűzanya tiszteletére és évről évre elzarándokoltak ide, hogy a Szent Szűz anyai pártfogását kérjék. A II. világháborúban ismét elpusztult a kápolna, de 1946-ban már újat építettek helyette. Azóta többször, legutóbb 2001-ben újították fel a kegyhelyet, és azóta a környék hívei - főként a vaspöriek (mivel közigazgatásilag hozzájuk tartozik) - gondozzák.
     Mivel az eredeti kegyszobrot ellopták, pár évtizede új szobor díszíti az oltárt: középen áll a mennybe felvett és megkoronázott Szűz, mint a világ királynője, jobbján a gyermek Jézussal. Kétoldalt pedig Szent István és Szent László szobrai vannak.
     Az előkészületekhez nem csak a fűnyírás, takarítás, díszítés és festés tartozott, hanem 50db új padot is elhelyeztek a templom előtti dombon, hogy a hívek még könnyebben részt tudjanak venni a szentmisén.
     Gondozott, szépen rendbetett környék várta a már szombaton este megérkezett zarándokokat, akik gyónás után 19 órakor szentmisén vettek részt, melyet Hencz Ernő és Kovács Miklós plébános mutatott be. A zarándokok a zalalövői plébániáról érkeztek, de voltak hívek a környező falvakból is. A szentmise és litánia után elvittük az Oltáriszentséget a kb. 100 méterre lévő zarándokházba, ahol rózsafüzérrel, egyéb imákkal és énekekkel egész éjszakás virrasztás volt.
     Vasárnap 12 órakor kezdődött a szentmise, melyet Dr. Veres András megyéspüspök mutatott be a környékbeli papokkal. Püspök atya szentbeszédében többek között az ima fontosságáról beszélt. Korunk nagy problémájára mutatott rá, mikor arról beszélt, hogy az emberek elmulasztják az imát, az Istennel való személyes kapcsolatot. Nem fordítunk kellő időt - még mi keresztények sem - az Istennel való beszélgetésre, pedig - és itt egy elmélkedőt idézett -: „a lélek számára az ima olyan fontos, mint testünknek a lélegzetvétel”. Arra hív és tanít minket Mária is, hogy bátran merjünk kérni Istentől, de ne mulasszuk el a hálaadást sem. Mária alázata az, ami Őt naggyá tette. Az emberek közötti szeretetkapcsolat szükségességét emelte még ki beszédében: aki nem szereti embertársait, az nem szeretheti helyesen Istent sem; de fordítva is igaz, hogy csak helyes Istenszeretetből fakad igaz felebaráti szeretet is.
     A szentmise előtt és alatt folyamatos gyóntatás volt, melynek köszönhetően a hívek szép számban járultak szentáldozáshoz. A jelenlévő hívek a mise végén az Oltáriszentséget követve, körmenetben vonultak a zarándokházhoz, ahol litánia és szentségi áldás után az itt vásárolt kegytárgyak megáldására került sor. A templomhoz visszaérkezve a himnuszok eléneklésével és egy imával zárult a búcsú.
     Molnár János
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye Honlapja


Köszönjük Berke József zalalövői búcsúvezető és Simon Géza, a pusztacsatári ügyek gondnoka segítségét!

Vissza a kezdő oldalra