Pozsony-Virágvölgy

     18. századi kegyhely a koronázó város központjában. A pozsonyi három nemzet ezt a városrészt és templomot egyszerűen csak Blumenthal néven emlegeti. Hivatalos szlovák elnevezése: Bratialava-Nové Mesto. A virágvölgyi plébánia 1770-ben keletkezett az akkori külvárosban. Ennek temploma a kegykép helye. Az első virágvölgyi templom gabonaraktár átalakításából lett, kilenc méter hosszú, 7,5 méter széles, igénytelen épület volt. Ebben a kezdetleges Isten-házában nyert elhelyezést a kegykép. A második virágvölgyi templom 1784-ben épült Pozsony város bőkezűségéből. Húsz méter hosszú, kilenc méter széles, egyhajós épület volt-fatornyocskával a mai plébánia épület területén.
     Jordánszky Elek bizonyítja, hogy a kegyképet az új templom főoltárán helyezték el, amikor ő itt a várban volt papnövendék az országos, általános papi szemináriumban. A harmadik virágvölgyi templom a jelenlegi plébániatemplom. 1885-1888 között épült a bécsi Rumpelmayer Frigyes főépitész tervei szerint. Magát az építkezést Feigler Ignác pozsonyi főépítész vezette és fejezte be. Hatalmas, háromajtós, neoromán bazilika, kereszthajóval. Hossza ötvenhét méter, szélessége tizennyolc méter, a keteszthajóban harminc méter, a torony magassága hetvenhat méter tűsüveggel. A presbitérium polygonális zárlatú. A templom építészeti kiképzése és elemei utánozzák a nagy franca későromán katedrálisokat.
     Ezt a kegytemplomot maga az esztergomi hercegprímás érsek, Simor János szentelte föl 1888. október 28-án: A kegykép eleinte a Mária-bazilika neogót oltárán lett elhelyezve, de 1907-ben a virágvölgyi plébános, Czaykovszki Evariszt átépíttette a kegyoltárt.
     Jelenleg itt van az oltáriszentség őrző helye is. A kegykép története: A kegykép a Jótanács Anyját ábrázolja. Egy pozsonyi kereskedő, Jankó József hozta olasz földről. 1786-ban a Rali Gergely Ágoston-rendi szerzetes a képet megáldotta, hiszen ez az Ágostonok genazannói kegyképének a másolata. A másolat festője igyekezett az eredeti kegyképet hűen lemásolni és megőrizni annak művészi finomságait.
     Láthatjuk, hogy e másolat arcának kiképzése sok közöset mutat a középkori olasz festők ecsetkezelésével. Ennek a virágvölgyi kegyképnek nagyrsága: 45x35 cm. Szűz Mária mellfestménye, karján a kisded Jézussal. Itt Szűz Mária fejét szelíden, bájosan a kis Jézus fejére hajtja, a kis Jézus pedig jobbjával átkarolja a Szűzanya nyakát, arcát pedig a Szentszűz arcához simítja, baljával a Szűzanya ruhájának a szegélyét markoja. Ruhájuk gazdagon díszítve, csipkével szegélyezve. Mindkettőjüket palást borítja: Szűz Mária fejét födi és a kis Jézus vállát. Fejüket arannyal gazdagon diszített párta ékesíti. A kegykép eredetijét 1464-ben találták a Róma melletti Genazzano Ágoston-rendi templomának restaurálásakor, a vakolat eltávolítása közben. A késő középkori Európában elterjedt Jótanács Anyja kegyképeinek ez a vakolat alatt lelt ősi freskó lett a mintája.
     Pozsonyban a Jótanács Anyjának tisztelete 1774-ben kezdett terjedni. Történetét Jordánszky Elek írja. (A kegyképnek rövid ismetetése, Pozsony, 1838.) Ő tizenegy éves volt (1776-ban), amikor szüleivel Pozsonyban a Jótanács Anyja-kegyképnél először imádkozott a virágvölgyi templomban. Ekkor ide sok nép járt, hirdették és dicsőítették Isten jótéteményeit, melyeket az Istenanya által nyertek.

Pozsony-Virágvölgy

Bratislava-Blumental

Segítő Mária kegyhelye