Ez a kegyhely is a pozsonyi Kálvária közelében található.
1678-1679 majd 1712-1713 években
Pozsonyban döghalál dúlt. Ezek után fogadalmi kápolnákat
építettek. Egyet a Kálvárián, egyet a
Mélyúton Szűz Mária tiszteletére, itt a Madonna plasztikája
volt elhelyezve. Jordánszky Elek
tanúskodása szerint ezeket a Lautermann család építette, hálából
a megmaradásért. A Kálvária
stációinak és e kápolnáknak az őrei: Balázs és Jeromos remeték. A
Madonna plasztikája homokkőből
készült, 45x50 cm-es a mariacelli kegyszobor utánzata.
Brokát ruhába van öltöztetve. A ruhából csak
az Istenanya feje és a kisded Jézus látszik. Jordánszky Elek
többször ájtatoskodott e kegyszobor előtt sok
más zarándokkal együtt. A Boldogasszony kápolnájában olykor
szentmise is volt a Mélyúton.
1820-1825 között Schneider József pozsonyi plébános, a
társaskáptatan kanonokja, Szűz Mária apátja
a mélyúti kis kápolna helyén újat épített, húsz méter hosszút, tíz
méter széleset, önkéntes adományokból
Pozsony város segítségével, Rudnay Sándor esztergomi
hercegprímás engedélyével, Feigler Ignác építész
munkájával, későbarokk stílusban. 1824. IX: 15-én ezt az új
kápolnát Straiter József pozsonyi prépost
fölszentelte, és a Madonna kegyszobrát a kápolna főoltárán
helyezte el. A kápolna és környéke a
pozsonyi Szent Márton-plébánia tulajdonát képezte. A városból és
a krnyékből naponta érkeztek
zarándokok, de főként augusztus 5-én, Havas Boldogasszony
ünnepén.
1933. augusztus 5-én történt a pozsonyi Kálvária-plébánia
önállósulása. Dr. Okánik Lajos a város
plébánosa, protonotárius kanonok az ünnepi mise után dr.
Jantausch Pál nagyszombati adminisztrátor
megbízásából ezen új plébánia vezetését átadta P. Olaovszki
Manszvét ferences provinciálisnak. Egy
ideig plébániatemplomként a Havas Boldogasszony kápolnája
szolgált. Az 1943-1948-as években
fölépült az új plébániatemplom a lebontott, 1824-ben épült
Mária-kápolna helyén, Fuchs és Vécsey
építészek tervei szerint. 1948. október 3-án konszernálta dr.
Lazik Ambrus a papság és a hívőnép
nagyszámú jelenlétében. Ennek a templomnak 50 m magas tornya
volt (ugyanis most már le van
bontval), hossza 45 m, szélessége 19 m, háromhajós, modern
épület. Főoltára, és szentségháza fölött a
régi kegyszobor pompázik. Mária a kisded Jézussal
megkoronázva. A szentély dísze monumentális
mozaik: Ecce mater tua! Simkovics akademikus festő műve ez.
|
Szilágyi István: A pozsonyi kálvária topográfiája (2000)
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.145.old.
Alább a hegyoldalban a mélyúti Lourdes-i barlang. Kömyékét és
területét magnóliák, ezüstfenyők
díszítik. Eredetileg kőbánya volt a kápolnák kőanyagának
fejtésére. 1892-ben Szapáry Ilona grófnő a
pozsonyi hívek segítségével a kőbányát átalakította. A Lourdes-i
szobrot a textilgyár munkásai
adományozták. A mélyúti kegyhely együtt a Kálváriadomb
kegyhelyével a pozsonyi hívek igen
látogatott kegyhelye. A kőbánya fala tele márvány hálatáblákkal
(3906 darab). Szlovák, német, magyar,
latin stb. nyelven olvashatók e márványba vésett
dokumentumok, különösen az I. és II. világháború
korszakából. Pozsony - Mélykút kegyhelye megközelíthetó vasúton
és közúton Főbúcsúja minden
Mária-ünnep és Mária-nap.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 230-231.old.)
|
