Pozba

     Pozba település egykor a Verebélyi járáshoz tartozott, lakói a magyar nemzet tagjainak vallották magukat és nagyobbrészt református vallásúak voltak. Borovszki Samu Bars vármegye leírásában azt írja, hogy a Balogh nemzetség ősi családi fészke volt, mely már 1339-ben, Károly Róbert király iratában szerepel. Később a Bencsík és a Barlaghy családok is birtokosai voltak. 1866-ban az egész falu leégett. Református temploma 1790-ben épült. A községhez tartoztak Újmajor, Nagyberek, Kispozba és Szentkút puszták is. Borovszki Szentkút pusztát búcsújáró helyként említi.
    Az Érsekújvár és Léva között kanyargó „országút” mentén, a Kis-Alföld sík területét elhagyva, dimbes-dombos tájra érünk, melyet itt-ott zöldellő ligetek tarkítanak. Az út menti jelzőtábla figyelmeztet bennünket, hogy az elágazás Pozbára vezet. A falun keresztülhaladva megpillantjuk a fákkal szegélyezett köztemetőt. Továbbmenve elérkezünk egy domboldalra, melyet lombos fák borítanak, és a liget közepén megláthatjuk a pozbai búcsújáró helyet, vagy ahogyan az itteniek nevezik: a „csodakutat”.
    A pozbai Szentkút története a 18. századba nyúlik vissza. Abban az időben a nyári egyházi ünnepek alkalmával – a papok vagy a falusi tanítók kezdeményezéséből - búcsújárásokat szerveztek a római katolikus hívők számára. Híres búcsújáró hely volt a sasvári, de elég ismert volt a máriacsaládi kegyhely is, ahol a szerzeteseknek (pálosok) hatalmas kolostoruk volt. A máriacsaládi zarándoklatokat a búcsújárók a pozbai erdőn keresztül vezető úton tették meg. Egy ilyen alkalommal az itt fel-feltörő forrás mellett lepihentek és szomjukat a forrás vizével enyhítették. Egyes hívők úgy vélték, hogy a forrás vize gyógyító hatással volt meglévő testi bajaikra. Ezeket a csodás megtapasztalásokat szájról szájra továbbadták, s így ez alapja lett a pozbai Szentkút csodatevő erejének.
    A fennmaradt legenda szerint ezen a helyen, egy körtefa ágai közt megjelent Szűz Mária, kék övvel átfogott fehér ruhában. S aki ezt észlelte, nagy buzgalommal adta hírül, mert szentül meg volt győződve, hogy csodás látomásban volt része.
    A pozbai Szentkút híre közismert volt a Nyitra vármegyei falvak lakói körében, s évente a pozbai búcsú napján, pünkösd vasárnapján zarándokutat szerveztek Pozbára.

xxx

E sorok írójának is gyermekkori emlékei közé tartozik egy pozbai zarándokút, amelyen részt vehetett. A több mint harminc kilométeres utat annak idején gyalogszerrel, illetve lovas szekéren tettük meg. A gyerekeknek és idős embereknek, illetve betegségben szenvedőknek engedélyezve volt a szekéren való utazás is. De a szekereken volt elhelyezve az elemózsia, vagyis a zarándokúthoz szükséges élelem és a vízzel telt korsók (kotyogók) is. Az utazás alatt imádkozva és szent énekeket énekelve készültünk a búcsúi kegyelem befogadására. Amikor elértük a falut, processzióvá alakulva, templomi lobogókat kibontva, közelítettünk a Szentkúthoz. Már maga az a tény, hogy a híres csodakúthoz közeledtünk, némi belső izgalommal töltött el mindnyájunkat. Naiv kíváncsisággal - mármint mi gyerekek - azt lestük, mikor jelenik meg előttünk a Boldogságos Szűzanya. Nem jelent meg! De ennek ellenére a forrás felett lebegő misztérium felejthetetlen élményben részesített mindnyájunkat. A zarándokút révén lélekben feltöltődve, más tájak és emberek megismerése gazdagított minden résztvevőt.

xxx

    Mit láthat a látogató, aki veszi a fáradságot, és e búcsújáró helyet felkeresi? Jelenleg a forrás be van fedve, s csak szivattyúval lehet a vizéből húzva kortyolgatni. A forrás mellé még 1925-ben, a besei plébános kezdeményezésére, kápolna épült a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. A kápolnában misézőoltárt is építettek, a falakon szentek képei kaptak elhelyezést. Az itt látható kis márványtáblák a felgyógyult hívők köszönetét fejezik ki. A szentmiséket a besei plébános celebrálja szlovák nyelven. Évente két alkalommal magyar nyelven is tartanak szentmisét, pünkösd vasárnapján és szeptember 15-én, amikor az Egyház a Fájdalmas Szűzanya ünnepét üli.
     Alig pár méterre e kápolnától, oldalt egy újabb, kisebb toronnyal ellátott kápolna látható.
    A két kápolnától egy-egy méterre levő emelkedőn épült fel az a kis, barlangszerű mélyedés, melyben a Fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobor van elhelyezve. A barlangot terméskőből rakták, s így a lourdes-i Szűz Mária barlangjának hangulatát próbálja a hívőknek felidézni. Ez a kis barlang korunk létesítménye.
    A barlangkápolna felett látható egy nagyobb kőkereszt és egy oszlopra felhelyezett fülkés képtartó. A benne elhelyezett képen az isteni Szentháromság koronázza a térdeplő Szűzanyát.
    A szép kis völgynek az egyik oldalán helyezték el a keresztutat, kis méretű képekkel ábrázolva Jézus Krisztus szenvedéseit. Az egyes stációkat fa oszlopokon helyezték el, amelyek ereszes végződéssel zárulnak, így védve a képeket az időjárás viszontagságaitól.
    A búcsúsok részére, hogy az úttal járó fáradalmaikat kipihenhessék, padsoros ülőkéket készítettek.
    A pozbai csodakút búcsújáró helyre legkönnyebben személyautóval lehet eljutni. A vasúton érkezőknek sem kell sokat gyalogolniuk, a vasútállomástól a falun át juthatnak el a ligetben lévő forráshoz. A rendszeres autóbuszjáratok is igénybe vehetők, amelyek Pozbát a szomszédos falvakkal kötik össze.
    E tudósítás nyomán reméljük, hogy kedvet kapnak egy kis testi-lelki felüdülésre, és legközelebb a pozbai Szentkút lehet kirándulásuk végcélja. A mai rohanó világunkban kell, hogy mindennapi gondjainkat lerakva, befogadóképessé váljunk a csodákkal telített benyomásokra. Talán sikerül a forrás vizének hatására ráeszmélni arra, hogy a „csoda” ott rejlik minden ember lelkében, s csak arra vár, hogy a búcsú kegyelme által feltöltődve kiteljesedjék.
    Vágvölgyi Szilárd
(Forrás: Remény online: http://www.remeny.net/modules.php?name=News&file=article&sid=584)

Pozba

Pozba

Szűz Mária kegyhelye és szentkút