Podolin város a Poprád folyó völgyében fekszik, a Szepesi-Magura, Liptó-Szepesi-medence és Lőcsei-hegység háromszögében. Okiratban először 1235-ben említik. 1412-ben Zsigmond király királyi várossá emelte, majd rögtön lengyel zálogba adta. A város falakkal volt körbevéve, a városfalakon belül volt egy – ma már nem létező – gótikus vár is.
Miután 1772-ben a lengyel zálogból visszakerült a Magyar Királyságba, lassan elvidékiesedett.
A városban található Szűz Mária Mennybemenetelének gótikus temploma 1298-ból, gótikus és barokk stílusú belső berendezéssel, valamint 1360 és 1430-ból származó értékes gótikus festményekkel; továbbá egy reneszánsz stílusú harangláb, a 13. századból származó Szent Anna kápolna, és az 1642-ből származó piarista kolostor.
(http://www.pieniny.sk/obce/podolinec/hu.html)
A Szent Anna kápolnát mint búcsújáróhelyet Barna Gábor is jelzi a Szent Anna kegyhelyek között, valamint a Magyarország jelentősebb kegyhelyei XVIII-XX. században c.térképen a hátsó, belső borítón a Búcsújáró magyarok című könyvben (Szent István Társulat 1994., 141.old.).
Szent Miklós oltár XVIII.sz.első fele
Szent Katalin oltár XVIII.sz.első fele A szobor az eredeti gótikus szibor másolata,
