Nagyon régi kegyhely Pozsony vármegyében, a nagyszombati
járásban Nagyszombattól kb. húsz
kilométernyire. Nevéi: Ottenthal, Ompitál, Dol'any okr.
Bratislava. Megközelíthetó közúton. Danczi
Lajos plébános adatai szerint Szent Lénárd kegyhelye a
Kárpátok keleti lejtőin A Kis-Kárpátok
erdőrengetegének egy előreugró kúpján foglal helyet és tündöklik
két kápolna: a szirttetőn Szent
Sebestyéné és a sziklaszirt tövén Szent Lénárd kápolnája. A kettő
közül Szent Lénárdé a kegykápolna.
Ahogy a falun végighaladunk a völgyből a domb felé, a falu
végén plébániatemplom áll Szent Katalin
tiszteletére. Tudjuk, hogy itt plébánia már 1390-ben
létezett. Eredetileg gótikus temploma volt, de
többszörösen átalakították: 1664-ben és 1721-ben bővítették, sőt
1832-ben is Palkovich György
esztergomi kanonok nagyarányú átalakítást eszközölt rajta és
tornyot is építtetett hozzája. Méretei 33x9
méter. A templom mögött a sziklás hegyoldalban szépen
gondozott temető van A sírok közül indul el
a tizennégy stációs keresztút. Téglából épült állomásaiban,
fülkékben, vasrácsok mögött, pléhre festett
szép kivitelezésű képek vannak. Innen a sétány fölvezet a
csúcsra, Szent Sebestyén kápolnájához. A
csúcs tövében megbújva a faóriások lombjai kőzött található Szent
Lénárd „kegykápolnája". Hazánkban
ritkaságszámba megy ilyen nevű kegyhely...
Ki volt Szent Lénárd? Franciaországban az 5. század végén
született. Leonárdus=hős oroszlánt
jelent. Harcos nemzetség tagja volt. Az első keresztény
király, Klodvig díszőrségének a tagja, sőt a király
keresztfia. Szent Remig keresztelte, a teimsi püspök.
Mivel Krisztus szeretete föllángolt szívében,
elhagyta az udvari szolgálatot, kolostorba vonult Orleans
mellé. Itt ugyan pappá szentelték, de
remeteségbe vonult a hegyek közé. Itt maga Klodvig király
emeltetett kápolnát a remetelak mellé a
Szűzanya tiszteletére. A jó Lénárd imádságos magányában a foglyok
kiváltásával is foglalkozott, akik
aztán bilincseiket a remetelak kis kápolnájában hagyták.
Rajtuk kívül szívesen jöttek ide a hegyi
pásztorok is, sőt a földmívesek is megkedvelték. Lénárd lelki
vezetőjűk, tanítójuk lett. Meghalt 559.
november 6-án. Bencés ruházatban szokták őt ábrázolni, lábainál
bilincsbevert foglyokkal. Tisztelete
Ottóvölgybe is eljutott. Minden valószínűség szerint a
falualapító bajor telepesek révén.
A 14. század végén itt gótikus stílű kápolnát építettek, amit a
17. században javítottak és
bővítettek, illetve 1975 után Keresztalaprajzú. Valószínűleg a
magyar királyok építették, talán éppen
Nagy Lajos. Címere az oszlopfőn látható. Egyik kutatás
szerint 1360-ban készült ez az építészeti
mestermű annak nyomán, hogy IV. Károly cseh király erre
utazott át Nagyszombatba Nagy Lajos
királyhoz. A kegykápolna hátsó része a természet alkotta
barlang. Hajdan fatornya volt és benne két
harang. Sajnos Thököly hadai elrabolták a harangokat.
1689-ben egy százötven kilogrammos új
harangot öntöttek, majd 1762-ben egy kétmázsás másikat. Lénárd
kápolnájának hossza a barlanggal
együtt tizenkét méter, szélessége pedig őt méter. Berendezése
szegényes, de főoltára szép barokk alkotás.
Csúcsán a Szentháromság festménye, kétoldalt két szent szobor.
Az oltárszekrény tetején üvegbúra
alatt Szent Lénárd ötven centiméter magas szobra látható. Apáti
ruhában van ábrázolva, pásztorbottal,
kezében rablánc, lábainál egy-egy kiszabadult rab. Egy
második világháborús akna robbanásakor csak
Szent Lénárd szobra maradt épségben. A barlangban a sziklából
víz folyik. Szemgyógyító ereje van.
|
|
A búcsújárás napja húsvét hetedik vasárnapja A zarándokok a közeli
és távoli tájakról a Kis-Kárpátok
mindkét oldaláról és Morvaországból jönnek. Mint ősrégi
kegyhelytől már tud a Batthyány kánoni
látogatás 1781-ben, aki ír a csodás eseményekről és
imameghallgatásokról is. Erről tanúskodnak a
fogadalmi ajándékok is, köztűk Forgách Pál esztergomi kanonoké.
Mivel napjainkban a 2. vatikáni
zsinat óta mindenki olyan és annyi búcsút nyerhet (bűnei
büntetésének elengedését), amennyit
szeretetével, buzgóságával kiérdemel, ezért a régi búcsús pápai
ígéretekről nem teszünk említést.
Érdekes, hogy húsvét második vasárnapjától november 6-ig minden
hónap első vasárnapján szentségi
körmenet vonul a plébániatemplomból Szent Lénárd kegykápolnájához
a buzgó hívek nagy részvételével.
Máig nevezetes az 1747. évi körmenet az akkori dögvész
elhárítására, melyet egy bizonyos Szentilonai nevű esztergomi beiktatott kanonok,
nagyszombati plébános vezetett. Reggel jött
Nagyszombatról körmenetben a néppel, szemgyönyörködtető
menetben, és az áhítatgyakorlatok után
csak este indultak viasza! (Lámcsak: nem muszáj sietni a
búcsújáróknak, mint a kilőtt nyíl a búcsús
nagymise után...) Meg kell jegyezni, hogy Szent Lénárd
november 6-i ünnepe után a plébániatemplom
tornyában minden vasárnap hajnali öt órakor harangoznak, erre
a nép körmenetben kivonul a
kegykápolnához és egy órán át imádkoznak. Így van ez egész télen,
húsvéttal bezárólag.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 213-214.old.)
Ének az Ottóvölgyi kegyhelyhez:
1. Amíg szívem dobog, Szűz Mária,
Nem szűnik szeretni téged soha.
Szívem szerelme, hódolat szaván
Sóhajt föl hozzád: Üdvözlégy, Anyám.
2. Szívem öröm érje vagy búbánat,
Egyik sem nyomja el a szent vágyat,
Hogy dicsérjelek, hódolat szaván
Naponta zengem: Üdvözlégy, Anyám.
3.Ha a virág ajka beszélhetne,
A legszebbet hoznám üdvözletre;
Hogy az is zengje hódolat szaván,
Szebb vagy mindennél: Üdvözlégy, Anyám.
4. Ha a szivárvány az enyém volna,
Lábad elé tenném zsámolyodra,
És mondja neked hódolat szaván,
Szebb vagy mindennél: Űdvözlégy, Anyám.
5. Ha a csillagtábor megszólalna,
Annak is az legyen ellső szava
Köszöntsön az is hódolat szaván,
Nevemben zengje: Üdvözlégy, Anyám!
6. És ha elközelget éltem vége,
Akkor is te leszel csak reményem.
Haláltusámban hódolat szaván
Rebegve zengem: Üdvözlégy, Anyám.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 214.old.)
|
