Óhegy

Öregerdő, vagyis Óhegy (Staré Hory) búcsújáró helye a történelmi Zólyom vármegyében található, a besztercebányai püspökség területén. Besztercebányától északra fekszik egy gyönyörű, vadregényes völgyben, magas fenyők és bükkfákkal övezett sziklás hegyek között. Az eredetileg gótikus stílusban készült kegytemplomot Hunyady János kormányzósága idején, Kőnigsberger Mihály királyi bányaigazgató buzgólkodására építették és a Rokonlátogató Szűzartya tiszteletére szentelték 1448-•49- ben. Később, 1589-ben megnagyobbították, de ünnepélyesen csak 1621-ben konszekrálták (püspöki fölszenteléssel). Az egyre nagyobb számú búcsújárások miatt 1850-ben két oldalhajót építettek hozzá. Sajnos 1526 után a protestánsok erőszakoskodása miatt a zarándoklatok meggyérültek és 1652-ig alig voltak számottevők. Még a kegytemplomot is elkobozták az újhitűek. A környéken a különféle „fölkelések" miatt 1710-ig teljes zűrzavar uralkodott. Ekkor véglegesen a Jézus-társasági atyák vették át a térség lelki gondozását. A kegyszobor a Boldogságos Szüzet ábrázolja. Fején királyi aranykorona van, bal karján a kis Jézust tartja. Négy és fél láb magas és immáron ötszáz éves múltra tekint vissza. Viszontagságai közé tartozik, hogy Öregerdő (Óhegy) lakói a protestánsok elől az érdő sűrűjében rejtették el egy fa belsejében. És amikor később visszavitték trónusára, a fa tövében egy forrás fakadt, amelynél számtalan csoda történt azóta. A hívek tömegesen keresik föl azóta. Zólyom, Lipót, Bars, Hont, Túróc, Nyitra, Árva, Gömör, Borsod, Heves és Nógrád megyékből jártak ide igen sokan zarándokok. Selmec és Körmöcbánya Nagyboldogasszonykor hódol a Szűzanya előtt, de pünkösdkor, Kisboldogasszonykor és a Rokonlátogató Szűz Anya ünnepén, Sarlós Boldogasszonykor és a többi szép Mária-napon is özönlenek ide a búcsúsok. Az 1980-as évek elejétől a Szeretetláng egyik bázisa lett. A kegytemplomtól kelet felé haladva, Szent Mihály és a Szűzanya képe előt elmenve található a híres kegyforrás, számtalan csoda tanúja. A zarándokok tekintsék meg Szent Zsófia kápolnáját (1820), Szentháromság kápolnáját (1794), Nepomuki Szent János szentélyét (1794), Szent Anna csarnokát (1600), Szent Péter és Pál kápolnáját (1815), Szent Flórián emlékhelyét (1790), valamint az öregerdői kálváriát, melyben hét stáció található és 1809-ben készült. Nagyon szép a kálvária gótikus kápolnája is 1894-ből. Egy bizonyos, hogy a dühöngő istentelenség, az ateizmus és anyagelvűség korában is rajongó szeretettel vette közül az áldott Istenanyát és az óhegyi (öregerdői) kegyhelyet a történelmi Felvidék, sőt egész Csehszlovákia hívő népe, magyarok, szlovákok és németek egyaránt. Igazi nemzetiségi ökumenikus hely kell hogy legyen a jövöben is.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 305.old.)

Óhegy

Staré Hory

Szűz Mária kegyhelye