Öregerdő, vagyis Óhegy (Staré Hory) búcsújáró helye a történelmi Zólyom
vármegyében
található, a besztercebányai püspökség területén. Besztercebányától északra
fekszik egy gyönyörű,
vadregényes völgyben, magas fenyők és bükkfákkal övezett sziklás hegyek
között. Az eredetileg gótikus
stílusban készült kegytemplomot Hunyady János kormányzósága idején,
Kőnigsberger Mihály királyi
bányaigazgató buzgólkodására építették és a Rokonlátogató Szűzartya tiszteletére
szentelték 1448-•49-
ben. Később, 1589-ben megnagyobbították, de ünnepélyesen csak 1621-ben
konszekrálták (püspöki
fölszenteléssel). Az egyre nagyobb számú búcsújárások miatt 1850-ben két
oldalhajót építettek hozzá.
Sajnos 1526 után a protestánsok erőszakoskodása miatt a zarándoklatok
meggyérültek és 1652-ig alig
voltak számottevők. Még a kegytemplomot is elkobozták az újhitűek. A
környéken a különféle
„fölkelések" miatt 1710-ig teljes zűrzavar uralkodott. Ekkor véglegesen a
Jézus-társasági atyák vették
át a térség lelki gondozását. A kegyszobor a Boldogságos Szüzet ábrázolja.
Fején királyi aranykorona
van, bal karján a kis Jézust tartja. Négy és fél láb magas és immáron ötszáz
éves múltra tekint vissza.
Viszontagságai közé tartozik, hogy Öregerdő (Óhegy) lakói a protestánsok elől
az érdő sűrűjében
rejtették el egy fa belsejében. És amikor később visszavitték trónusára, a
fa tövében egy forrás fakadt,
amelynél számtalan csoda történt azóta. A hívek tömegesen keresik föl azóta.
Zólyom, Lipót, Bars,
Hont, Túróc, Nyitra, Árva, Gömör, Borsod, Heves és Nógrád megyékből jártak ide
igen sokan
zarándokok. Selmec és Körmöcbánya Nagyboldogasszonykor hódol a Szűzanya
előtt, de pünkösdkor,
Kisboldogasszonykor és a Rokonlátogató Szűz Anya ünnepén, Sarlós
Boldogasszonykor és a többi szép
Mária-napon is özönlenek ide a búcsúsok. Az 1980-as évek elejétől a
Szeretetláng egyik bázisa lett. A
kegytemplomtól kelet felé haladva, Szent Mihály és a Szűzanya képe előt
elmenve található a híres
kegyforrás, számtalan csoda tanúja. A zarándokok tekintsék meg Szent
Zsófia kápolnáját (1820),
Szentháromság kápolnáját (1794), Nepomuki Szent János szentélyét (1794),
Szent Anna csarnokát
(1600), Szent Péter és Pál kápolnáját (1815), Szent Flórián emlékhelyét
(1790), valamint az öregerdői
kálváriát, melyben hét stáció található és 1809-ben készült. Nagyon szép a
kálvária gótikus kápolnája
is 1894-ből. Egy bizonyos, hogy a dühöngő istentelenség, az ateizmus és
anyagelvűség korában is rajongó
szeretettel vette közül az áldott Istenanyát és az óhegyi (öregerdői)
kegyhelyet a történelmi Felvidék,
sőt egész Csehszlovákia hívő népe, magyarok, szlovákok és németek egyaránt.
Igazi nemzetiségi
ökumenikus hely kell hogy legyen a jövöben is.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 305.old.)
|





|
Ének
1. Istent akarjuk, édes nagyasszony!
Segítsd az Úrnál hő imánk.
Te oly hatalmas vagy Istenünknél,
Szavunk ne vesd meg, édesanyánk.
Áldj meg anyánk, nagyasszony, hittel
fohászkodunk.
Istent akarjuk mi jó atyánknak,
Legyen királyunk és urunk.
2. Istent akarjuk, kit sok gonoszság
Csúfol, gyaláz és káromol,
Szentül fogadjuk, újra, örökre
Hívek leszünk, míg szívünk dobog.
Áldj meg anyánk, nagyasszony, hittel
fohászkodunk.
Istent akarjuk mi jó atyánknak,
Legyen királyunk és urunk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 305.old.)



|