A Nyitra folyó középfolyása mentén található e kegyhely.
Megkőzelíthető vasútaton és közúton is.
Maga a helység az írásos dokumentumokban 1173-1237 években
Tupulchan néven szerepel.
1332-ben mát Topolchanként említik. Földje ősi kultúrterület. A
régészeti leletek bizonyttják
történelmi múltját. A neolit korban már megtalálható itt a volur
és a lengyel kultúra. Az eneolitban a
kanel keramika, a bronzkorban hallstadt telep,
csontváztemető, majd latén, germán-római, ószláv és
honfoglalás kori magyar telep. 1173-ban III. Béla király
bizonyos Szende és Márton nevű uraknak adja
Nagytapolcsányt. 1401-ben a táji országgyűlés Zsigmondot itt
megfosztja trónjától, és a lengyel Jagelló
Ulászlót hívja meg a magyar trónra. Zsigmond győz e
kűzdelmekben. A XV. száradban a várost fallal
erősítik meg, ennek ellenére a husziták is birtokolják.
Harangöntöde is működik itt bizonyos korban,
1584-ben parasztlázadás üti föl a fejét Nagytapolcsányban.
1599-ben török had rabol végig a tájon.
1618-ban kifizetik a jobbágyterhek adóját. Ez évente ezer
aranyforintot tesz ki. Nagytapolcsánynak már
a középkorban van plébániája. 1332-1337-ig Nicolaus plebanus
de Topulchantól van szó. 1559-ben
a kánoni látogatáskor Lénárt plébános nevét említik, míg jelzik azt
is, hogy a Szent András-templom
jó karban van, de a kápolna és a kolostor is romos. 1560-ban
vizitáció canonicíjában Vince nevű
ptébámost emlegetnek. 1613-ban pedig közlik, hogy az oltárép a
Megfeszítettet ábrázolja, a
szentségőrző hely rácsozott, és hogy ezüst cibóriuma van
(áldoztató kegyhely).
A régi Szent András-templom helyén új barokk templom épül 1740
ben, a mennybefölvett
Szűzanya tiszteletére. Ezt a templomot 1779-1802-ig újjáépítik,
klasszicizálják. 1750-ből egy kápolna
is áll itt, melyet régi alapokon építettek, barokk stílusban.
A Hétfájdalmú Szűzanya kegyszobra, melyet
ma a plébániatemplom főoltárán láthatunk, a templomnál régebbi
időből való. A széles kömyék
tisztelete övezi. Készítésének éve valószínűleg 1634. Pálffy
Katalin, a továrniki uradalom birtokosa,
buzgó rekatolizáló a tapolcsány-továrniki országút mellet
ugyanis négy kápolnát építtetett Szűz Mária
tiszteletére, hálából férje életben maradásáért. Az egyik kápolnában
volt a ma is tisztelt kegyszobor.
Folytatás...
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 203-204.old.)
|
|
Ének
(dallama: Gyászba borult Isten csillagvára)
1. Égi trónján ül fénytől ragyogva
Szűz Mária, hazánk patrónája.
Onnan vigyáz ezer évtől fogva,
Hunniának hármas zöld halmára.
2. Ezer éve tartják átölelve
Szűz karjai a mgyar nemzetet,
Ezer éve küzd értünk szerelme,
Eűzve tőlünk jajt, bút, ínséget.
3. Sír Mária, amint megtekinti,
Szép kertjében a bűnt észreveszi,
Bánatkönnyét keservesen ontja,
Hazánk végromlását úgy siratja.
4, Ne sírj, Anyánk, ezentúl ígérjük,
A káromlást imával cseréljük,
Hogy ne érjen a hűtlenség vádja,
Nem lesz népünk a hiúság bábja.
Ősapáink nyomdokain járunk,
Csak te maradja mi sziklavárunk.
5. Magyar szentek, István, Imre, László,
Imáitok legyen fennen hangzó,
Ne hagyjatok el ínségünkben minket,
Hű patrónánk, árva nemzetünket,
Bajunkat, ha szűz szemeid látják,
Terítsd ránk oltalmad palástját.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 204-205.old.)
|
