Nagyszombat

Ősi város, egykori esztergomi érseki székhely. A kegyhely a Szent Miklóstól elnevezett plébániatemplom, hajdan az esztergomi érsek-prímások székesegyháza. A 14. században épült. A templom északi oldalán egy kápolnában található a kegykép: a Könnyező Mária képe. IV. Pius pápa e helyhez 1852-ben teljes búcsút fűzött a szokásos föltételekkel. 1546 óta tisztelik itt a kegyképet, mint a város oltalmazójának képét. Négyszer vérrel kőnnyezett. Először 1663-ban a véres párkányi csata előtt. Ebben az évben mentette meg a Könnyező Szűz a várost a törökök támadása elől, sűrű ködöt bocsátván a tájra. Másodszor 1708. július 5-én, harmadszor 1708 augusztus 10-én, negyedszer 1708. augusztus 15-én, vagyis a kuruc háborúk nehéz napjaiban. E vérkönnyezések egyházhatóságilag felülvizsgáltattak. Mártonfy György prépost-kanonok jegyzőkönyvezte az eseményeket. Ekkor Pyber László volt a plébános, a hercegprímás pedig Keresztély Ákos.
A kegykép eredete: az eredeti festmény-ábrázolás a római Szent Elek- és Bonifác-templomban található. A 16. században Forgách Ferenc, a későbbi bíboros érsek másoltatta, megszentelte és az eredetihez érintette. Majd hazahozta és a nagyszombati Szent Miklós-templomnak ajándékozta. A festmény hársfadeszkán van. Nagysága 70x90 cm. Kék színezésű. A búcsúi engedély napja (1710.november 21.) rajta föltüntetve. A pusztító pestis ugyanis ezen a napon ért véget a könyörgő körmenet után. 1808-ban a vérkönnyezés százéves évfordulóján, az ünnepségeken a magyar szónok Prohászka Ottokár püspök, a német nyelvű szónok Kóhl Medárd püspök, a szlovák nyelvű prédikátor pedig Csernoch János püspök volt. 1942 óta a búcsút megelőző kilenceddel vezetik be, de a kegykép tiszteletére minden szombaton délelőtt tíz órakor szentmise van A főünnep, illetve főbúcsú minden évben november 21-én van.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 202.old.)

Nagyszombat

Trnava

Szent Miklósról elnevezett plébániatemplom