A Rába északi partján, Szentgotthárd szomszédságában fekvő, közel 1215 lakosú nagyközség.
Nincs határátkelőhelye.
A helységet „Nagyfalu" néven 1187-ben említi először írásos
emlék. Ekkor került a szentgotthárdi apátság birtokába.
Nevét a település határában 1664, augusztus elsején a császári
seregek és a törökök között lezajlott ütközet tette híressé. A történelem szentgotthárdi csata néven jegyezte fel. Az egyesített keresztény (német, francia, magyar) hadak Montecuccoli, a török
csapatok Köprülü nagyvezér vezényletével harcoltak. Az ütközet
a keresztény had győzelmével ért véget. Ennek a győztes csatának
a következménye volt a magyar szempontból rendkívül hátrányos
vasvári béke.
1704 júliusában ismét jelentős csata zajlott a falu határában,
ekkor Károlyi Sándor kuruc csapatai és Rabatta stájer katonái ütköztek meg. A csata a kurucok győzelmével végződött.
A Szent Anna-kápolna a falu nyugati kijáratánál található. A
csatában elesett gróf Trautmannsdorf hitvese alapította
1670-ben.
Az 1664-ben készült oltárkép témája: Szent Anna tanítja Máriát.
A kápolnában később helyezték el egy török pasa síremlékét. A XIX. század végétől a csata évfordulóján minden évben török delegáció érkezik Nagyfalvára, és koszorút helyeznek el a kápolnánál.
|
|
A Fehér-kereszt a csata emlékműve. A falu nyugati szélén 1840-ben állította az ütközet emlékére Kuzmits Dániel szentgotthárdi perjel. A kőkereszt az egykori csatatéren, közvetlenül az országút mellett áll, talapzatán magyar, német, francia és latin nyelvű szöveg olvasható.
A Szent József-plébániatemplom a főtér keleti szélén
emelkedik. 1775-ben épült, barokk stílusban, egy korábbi, XVII. századi templom helyén.
A templombelsőben a diadalíven lévő falfestmény a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A képen egy lovas a címeres magyar zászlót emeli magasra. A képet 1912-ben
festette Josef Rösch.
A berendezésből a fő- és mellékoltár neoromán, 1900 körül készült. A rokokó díszítésű aranyozott szószék XVIII. századi, hasonlóan a főoltár melletti
Pietá-szoborhoz, amely a Schösslberg-kápolnából került át ide.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 221-222.old.)
|
