Márianosztra

     Az egykori Hont megyei község ma Pest megyéhez és a Váci Egyházmegyéhez tartozik. A Börzsöny-hegység egyik szép völgyében fekszik.
     Márianosztrát Nagy Lajos király alapította 1352-ben a magyar alapítású és az általa nagyon kedvelt pálos szerzetesek részére. A település a templom titulusáról, védõszentjérõl kapta nevét: Maria nostra = mi Máriánk. [A bõkezû király alapította, s ugyancsak a pálosok gondozására bízta Máriavölgy kegyhelyét Pozsony mellett (ma Marianka, Szlovákia), neki köszönhetjük a máriacelli kegyszobor mûvészien faragott hajlékát, illetõleg a távoli, Rajna menti Aachen dómjának magyar kápolnáját.] Márianosztráról indult el 1382-ben az a tizenhat magyar pálos szerzetes, akik megalapították a Jasna Gora-i kolostort, amely nemsokára látogatott búcsújáró hellyé tette Czestochowát.
     A török hódoltság alatt, Esztergom, Vác és Nógrád várának elfoglalása után pusztulásnak indult a feldúlt kolostor. Csak évtizedekkel Buda felszabadítása után, 1712-ben kezdõdött meg a helyreállítása Széchenyi György alapítványából. A rendi élet most Czestochowából érkezõ lengyel szerzetesek segítségével szervezõdött újjá. Márianosztra új templomát 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján szentelte fel Esterházy Imre hercegprímás, esztergomi érsek, aki maga is pálos szerzetes volt.
     A lengyel szerzetesek magukkal hozták és rendi szokás szerint elhelyezték a templomban a czestochowai kegyképet, a pálosok patrónájának képét. Ennek népszerûségét, s gyorsan kibontakozó tiszteletét jelzi, hogy 1749. augusztus 31-én megkoronázták.
     (Újabb koronázására 1983. október 2-án került sor, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe elõtti napokban, amikor Lékai László bíboros, prímás a magyar Szentkoronára emlékeztetõ fejdísszel ékesítette. )
     II. József császár a rendet és a kolostort 1786-ban föloszlatta. Bár a templomi szolgálatot egyházmegyés papok ellátták, a pálos kolostor 1858-ig üresen állott. Akkor császári rendelkezésre nõi fegyházzá alakították át, amelyben Vincés nõvérek szolgáltak. 1950-tõl férfi fegyház. 1989-tõl tértek vissza ismét a pálosok, s õk látják el a kegyhely gondozását.
     A pálos szerzetesek világtól elvonuló remete rendjének kolostorait gyakran találjuk erdõségekben, hegyvidéken. Márianosztra, valamint környéke, a Börzsöny, a Dunakanyar tartalmas kirándulások célpontja lehet.
     A falu legértékesebb mûemléke a kegytemplom. Szentélye még gótikus stílusú, hajója barokk. Ékes barokk berendezése XVIII. századi, pálos fafaragó mûhelyben készült. Hat mellékoltára közül az egyiken állt a kegykép, amit utóbb a fõoltárra helyeztek át.
     A falu szélén álló XVIII. századi Kálvária több búcsús ünnepen is központi szerepet kap. A megújított sírkápolnában a kereszt mellett Szûz Mária, Mária Magdolna és a szeretett tanítvány, János szobra.
     A Budapest Nyugati pu.-Vác-Szob vonalon Szob állomástól autóbusszal lehet eljutni Márianosztrára, közúton pedig a 12-es számú fõútvonalon.

Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990. 104-105.old.

Márianosztra

Magyarok Nagyasszonya kegyhelye

Pest megyében, a volt váci járásban lévõ kegyhely, mely a Váci Egyházmegye területén fekszik