Máriakút kis falu a Zemplén északi részén, az ondavai erdőkben. A szóbeli legendás hagyomány egy csodatévő kegyképről szól. Az esemény 300 éve történt. A kis falut abban az időben sok tragédia érte. Tűzvész pusztított, 12 ház leégett a falu templomával együtt. Egyedül a kegykép maradt sértetlenül.
A hírek a csodás kegyképről elterjedtek az egész vidéken. Sok zarándok érkezett a környező községekből. A máriakútiaknak nem volt saját templomuk, ezért elhatározták, hogy a kegyképet a szomszéd községbe viszik. Az elhatározásokat tettek követték. A nagy processió után a sok hívő hazatért. Nagy meglepetésükre tapasztalták, hogy a bíró házábafüggött a csodakép. A kegyképet többször elvitték a szomszédos templomba, de mindig visszatért Máriafalvára. A falubeliek jelnek vették a történteket és emiatt templomot építettek 1750-ben. Az építésben résztvettek a környékbeli falvak. Az Istenszülő kegyképet a főoltárra helyezték.
Szenháromság ünnepén és Mária születésnapján tartják a búcsút.
(Forrás: SZÉKELY, G. MESÁRO, A.: Gréckokatolíci na Slovensku. Vydalo Slovo a.s. Koice, 1997, s.65. Ford.: Frigmanszky Ilona)
|
|
Nevežká obec Rafajovce sa nachádza v severnej oblasti Zemplína, na okraji Ondavskej vrchoviny. K tomuto pútnickému miestu sa viae legenda o zázračnom obraze. V ústnom podaní sa dodnes zachovala udalos, ktorá sa tu odohrala pribline pred 300 rokmi. Dedinku v tom čase postihlo vežké neastie. V poiari zhorelo vtedy dvanás domov aj s dreveným kostolíkom. Zachránil sa len obraz Panny Márie, ktorý zostal nedotknutý.
Zves o zázračnom obraze sa rýchlo rozírila do okolitého sveta. Začalo sem prichádza mnoho pútnikov. Keďe Rafajovčania nemali vlastný chrám, rozhodli sa vzácny obraz umiestni do susednej obce. Čo si umienili, to aj vykonali. Po vežkej slávnosti sa procesia veriacich vrátila domov. Aké bolo ich prekvapenie a zdesenie, keď obecný richtár sotva vkročil do svojej izby, videl nad stolom visie ten istý zázračný obraz. Na druhý deň prili do Rafajoviec občania Kežče a zarmútene oznámili, e niekto obraz ukradol. Keď sa dozvedeli o zázračnom premiestnení obrazu, ponáhžali sa túto radostnú správu oznámi do svojej obce. O týdeň sa situácia opakovala. Procesia, ktorá odniesla obraz, sa ete nestihla vráti do Rafajoviec, u jej v ústrety vyli žudia so správou, e obraz je na pôvodnom mieste. Rafajovčania to povaovali za znamenie, aby obraz neodnáali. Preto roku 1750 postavili za pomoci veriacich z celého okolia nový murovaný chrám, do ktorého umiestnili obraz na hlavný oltár. Chrám zasvätili Narodeniu Presvätej Bohorodičky. kadoročne sa tu konajú odpustové slávnosti na sviatok zoslania Svätého Ducha a Narodenia Panny Márie.
(Forrás: SZÉKELY, G. MESÁRO, A.: Gréckokatolíci na Slovensku. Vydalo Slovo a.s. Koice, 1997, s.65.
)
|
