A Raidinghoz - Doborjánhoz
tartozó, 760 lakosú település első okleveles emlitése
1222-ből
származik. Már a középkorban ismert búcsújáróhely volt. A
1529-es török pusztítás után horvátokkal telepítették be a
falut.
A katolikus plébánia- és búcsújárótemplom a falu
nyugati szélén található. Temető és védőfal veszi körül
A „Mária mennybevitelének" szentelt templom a XVIII.
század-ban épült, egy korábbi gótikus eredetű épület felhasználásával.
A régi templomot 1456-ban említi írásos adat. Mai formájában
egyhajós, a nyugati homlokzat előtti toronnyal és sokszög
záródású szentéllyel. A négyszintes, hagymasisakos nyugati
torony alsó
szintje gótikus, éppúgy, mint a csúcsíves nyugati kapu a
felette lévő, szamárhátíves záródású falfülkével. A lépcsőzetes támpillérekkel megerősített hajó, s a déli kapu - amelynek előreugró
oromzati fülkéjében fa Immaculata-szobor látható - a XVII. században készült. A támpilléres szentély és apszis
gótikus; az eredeti ablakokat elfalazták. A szentély északi
falához kapcsolódó sekrestye és az oratórium barokk stílusú, a XVII.
századból való.
A toronyelőcsarnokot késő gótikus csillagboltozat
fedi. A Nepomuki Szent Jánost
megjelenítő kőszobor és a feszület XVIII. századi
barokk munka. A hajó mennyezete
pilaszterekre támaszkodó fiókos dongaboltozat.
Az orgonakarzat toszkán oszlopokon
nyugvó keresztboltozaton ül. A hajótól széles
diadalívvel elválasztott szentélyt gótikus hálóboltozat fedi. A szentély falán festett
keretben lévő - 1947-ben készült falkép
másolat - Dürer: „Mária élete" című képéről.
|
|
Az oszlopos kialakítású mellékoltár barokk. A szabadon
álló szentségtartó őrzi az
1629-ben készült „Fekete-Madonna" kegyképet
(Czestochowai kegykép). A főoltár késő barokk kőszobrai SzentJózsefet és Tádét ábrázolják.
A rokokó díszítésű szószék 1760-ban készült. Az
angyalfejes relieffel ékesített keresztelőkút a XVII. század második feléből való.
Ebben a templomban keresztelték meg Liszt
Ferencet, mivel születésekor Doborjánnak még nem volt saját temploma.
A templom körüli temetőt lőréses védőfal
veszi körül. A kapu
pillérjén angyalfejek és egy tábla látható,
amely Liszt Ferenc
megkeresztelésének emlékét őrzi.
A Szenvedő Krisztus szobra a templom
mellett 1628-ban készült.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 166-168.old.)
|
