Dr.Molnár Gyula:
A Szeplőtelen Tisztaság jelenése Litmanová Zvir hegyi szénapajtájában
- Öt év lelki mérlegében 83 jelenés -
1990 - 1995
Litmanová (Hársád- Kishárs) - szlovákiai falu, Kassától 110 kilométerre északnyugatra, a lengyel határ közelében. Lakossága - a kilencvenes évek első felében - körülbelül 6000 fő, akik alapvetően görög katolikusok, s ruszin nyelvjárás szerint beszélnek. A falu a Prešovi (Eperjes) görög katolikus püspökséghez tartozik. Sokan dolgoznak a falutól távolabb, különösen a 11 kilométerre lévő Stará L'ubovňán (Ó-Lublón), de vannak, akik külföldön keresik meg a kenyérre valót. A Szűzanya Litmanovában - az ukrán Dzsublék-i jelenéshez hasonlóan - reményt hozva 1990. és 1995. között éppen olyan térségben jelenik meg, ahol a katolikus és ortodox hagyományok találkoznak, és amely térségben a görög katolikus egyház a szovjet megszállás alatt nagyon sokat szenvedett. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy az 1983. évi új kánonjogi kódex a "görög katolikus egyház" meghatározást már egyáltalán nem használja. A kódex egyetlen egy "katolikus egyház"-ról szól, latin és keleti ágú liturgiával. Litmanovában mondja a Szűzanya, hogy az Ő neve itt: Szeplőtelen Tisztaság. És ugyancsak itt kéri - kegyelmének még nagyobb kiáradáshoz - egy érem elkészítését és terjesztését, mint egykoron Labouré Szent Katalintól Párizsban: arue du Bacon.
A görög katolikusok kálváriája 1950-ben kezdődött, amikor Szlovákiában Moszkva parancsára államilag eltörölték a görög katolikus egyházat, és erőszakkal beolvasztották a görög keleti ortodox egyházba. Templomaikat, plébánia- és egyéb épületeiket elvették, ellenálló püspökeiket, papjaikat és híveiket bebörtönözték, majd száműzték. Ez az üldözés 1968-ig tartott, amikor újra engedélyezték a görög katolikus egyház működését és az egyház élére püspököt nevezhettek ki. De amikor 1968 őszén a szovjet csapatok bevonultak és eltiporták az ébredező demokratikus átalakulást, több mint két évtizedre ismét visszatér-tek a régi állapotok. Végül 1989. december 21-én vált szabaddá az Egyház. Az egyházmegye élére ekkor Ján Hirka püspök atyát nevezték ki.
Ilyen történelmi előzmények után jelent meg a Szűzanya két kislánynak Litmanovában, ahol csaknem 40 éven át nem volt plébános. Az emberek pap nélkül gyűltek össze a templomban vagy a házaknál, és imacsoportokban imádkozták a rózsafüzért. Az ateista diktatúra éveiben Kelet-Szlovákiára, benne Litmanovára is rendkívül erős egyházellenes nyomás nehezedett; amelyhez hasonló egész Csehszlovákiában nem volt tapasztalható. A Szűzanyának ezért különösen kedves lett ez a felvidéki terület, hiszen jelenéseivel ismét hitet kellett öntenie a hit és vallás iránt közömbössé vált, vagy a jó Istentől elfordult emberekbe. Imára, böjtre, megtérésre hívja gyermekeit. Fel akar ébreszteni mindenkit az álomból és ürességből, hogy megértsék, most megtérésre van szükség.
A jelenések kiválasztottjai: Ivetka Korčákova, 1978. október 22-én született, és az első jelenés idején 12 éves volt. Apja külföldön dolgozó munkásember, anyja a háztartást vezeti. Katka Česelkova, 1977. december 16-án született, és az első jelenés idején 13 éves volt. Apja a helyi mezőgazdasági szövetkezetben dolgozik, anyja pedig munkás a közeli csavargyárban. Nyolcan vannak testvérek. Az első jele-nésnél öccse, Mikulás (Mitko) is jelen volt. A gyermekek hittant tanultak ugyan, de a jelenések kezdetéig csak átlagos templomlátogatók voltak.
A jelenések. A Szűzanya 1990. augusztus 5-én jelent meg először a Litmanová falutól 3 kilomé-terre fekvő Zvir hegyen egy szénapajtában, amely Ivetka szülei tulajdonában volt. A jelenések mindvégig ebben a szénapajtában folytatódtak, és 1995. augusztus 6-án fejeződtek be.
A Szűzanya általában egy sugárzó fénylő ködfelhőben, majd fényben, fehér ruhában, kék palást-ban, átlátszó kék fátyollal, fején koronával, kezében rózsafüzérrel jelent meg a kislányoknak, majd leült a fal melletti - fából készült - padocskára; ülve mondta üzeneteit, figyelmeztetéseit és ilyen helyzetben be-szélgetett velük. Olyan esetek is voltak, amikor vonásai csak lassan rajzolódtak ki, és egyszerű, kék, fehér vagy más színű (fekete, bordó) ruhában, mezítláb érkezett a gyermekekhez. A kislánykák az első jelenéskor az Istenanyától megijedtek és előle hazáig futottak. Ekkor a Szűzanya házukig kísérte őket, Ivetka nagybácsijának háza előtt tűnt el, de más esetben is otthonukig kísérte a gyermekeket. A Szűzanya minden jelenés végén lassan távolodott el, a fény ilyenkor egyre halványabb lett és lassan teljesen eltűnt.
1990. november 4-én a kislányok csak elmosódva látták a Szűzanyát. Ő megmagyarázta, hogy azért van így, mert lelkükön bűnfoltok vannak. Imádkozzanak ezért 3 rózsafüzért. A látnokok ezt megtették és utána a Szűzanya azt mondta nekik: Az emberek vigyenek vizet a forrásból, mert Ő megáldotta. Majd felszólította a kislányokat, nézzék a körülállók arcát, és megmutatta nekik, hogy Ő maga hogyan látja az embereket. A látnokok látták, hogy minden arc piszkos, miközben az Istenanya sugárzott a tisztaságtól. És ebben a pillanatban eltűnt. Más alkalommal a Szűzanya azt mondta, hogy a legnagyobb hatalma a kis forrásnál és a szobácskában (szénapajtában - a szerk.) van, a legnagyobb csodákat ezeken a helyeken tudja véghezvinni.
A Szűzanya jelenlétében a kislányok mindig eksztázisba estek, környezetüket nem érzékelték. 1991 szeptemberében egy pap a következőket jelentette erről: "Egészen közel voltam a két térdelő kislányhoz. A jelenés 14 percig tartott. Mindkét kislány a Szűzanya felé nézett. Arckifejezésük komoly volt, vonásaik átszellemültek." Egy másik pap vakuval fényképezett, egészen közel a kislányokhoz. A fény villanására meg sem rebbent a szemük. A jelenés után megkérdezte Ivetkát, észrevett-e valamit a fényképezéssel kapcsolatban, azt válaszolta, hogy nem.
Mindkét kislányt alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá a jelenések alatt úgy, ahogyan Garabandalban, Medjugorjéban vagy Szőkefalván a jelenés tizedik évében tették. A jelenés után a látnokok egymástól külön-külön mondták el élményeiket egy bizottságnak, amelyik összehasonlította kijelentéseiket. A Szent Szűz üzeneteit - a jelenések alatt és után - mindig Ivetka közölte.
A Szűzanya üzenetei a keresztény élet megújítására buzdítanak: imára, alapvetően a rózsafüzér imádkozására, szeretetre, alázatra, böjtre és megtérésre. Így akarja a Szűzanya visszahívni a vesztébe rohanó emberiséget az elhagyott atyai házba. Mindezekre 1990. november 11-én nyomatékosan felhívja a figyelmet, amikor azt mondja, hogy nem bírja már tovább nézni Szlovákia vétkeit, és hogy gyermekeinek mindenük megvan, de nem tisztelik az Ő Fiát, s Őt magát sem. Az Ő Fia Szlovákiára egy óriási csapást küld, de ha az emberek megtérnek, akkor ez a veszély elmúlik. Ha az emberek megtérnek, és buzgón imádkozni kezdenek, akkor ez a katasztrófa eltávolítható. Ivetka mondja: nagyon szomorú volt a Szűzanya, és megkért minket, hogy üzenetét terjesszük egész Szlovákiában, hogy az egész ország járjon ide imádkozni.
A helyi plébánia papja, Ján Zavacky, aki görög katolikus szerzetes, elmondta, hogy először ő is kételkedett, és azt kérte a látnokoktól, a Szűzanya mondjon nekik is valami meggyőzőt önmagáról, mint annak idején Bernadette-nek (Lourdes-ban). Ez a kérés 1990. december 2-án teljesült, amikor mindkét kislány közölte, hogy a Szűzanya úgy mutatkozott be nekik, mint Szeplőtelen Tisztaság. A szerzetes azonnal felismerte, hogy ezt a gyermekek nem találhatták ki, és hitt. Ettől kezdve minden idejét a Mária-jelenésre összpontosította. Amikor 1991-ben felváltották egy másik rendtaggal, az is hasonlóan pozitív álláspontra helyezkedett a jelenések természetfelettiségével kapcsolatban.
A Szűzanya 1990. december 30-án egy érem elkészítését kéri: "Csináltassatok kis érméket, melyek egyik oldalán az Én nevem szerepeljen, amint már említettem, de csak a kezdőbetűk. Alatta az Én Szeplőtelen Szívem és egy szál fehér liliom legyen, mely a tisztaságomnak a jele. A másik oldalon pedig szent Fiammal legyek ábrázolva. Osszátok szét ezeket az érmeket azok között, akik tisztelnek engem és Fiamat. Azoknak az embereknek, akik hordani fogják az érmet, és tisztelni fogják a tisztaságomat és a Szeplőtelen Fogantatásomat, mindig a segítségükre leszek, ha hozzám fordulnak."
A Szűzanya üzeneteiben nemcsak imát, böjtöt, engesztelést kér, hanem amit viszonylag ritkán hallunk Tőle, Mennyei Atyánk tiszteletére külön felhívja figyelmünket: "Drága gyermekeim! Nagyon szomorú vagyok, mert elfelejtettetek mindent megköszönni a mennyei Atyának. Azért jöttem, hogy figyelmeztesselek benneteket arra, amit elfelejtettetek. Éljétek meg az én üzeneteimet! Tanuljatok meg hálát adni, mert ha nem, akkor az én Fiam már nem enged ide többet. Köszönjétek meg a mennyei Atyának mindazt, amit adott nektek!" A Szűzanya emlékeztet tovább: "Drága gyermekeim, elfelejtkeztetek az alázatról, pedig az alázatot csak a sátán nem tudja felfogni. Igyekezzetek mindenki számára Isten kegyelme lenni. Imádkozzátok a rózsafüzért és imádkozzatok a fiatalságért, mert ez nagyon szükséges", majd folytatja: "… valóban kezdjetek el beszélgetni a Mennyei Atyával. Kezdjetek el többet beszélgetni Vele, mint Róla, hogy szavaitok szentek legyenek és hogy szavaitok csodákat tegyenek…"
Ivetka próféciát is kap: "a Szűzanya tudomásunkra hozza, hogy Szlovákiát nagy veszély fenyege-ti, de Ő, mint szerető Édesanya segít nekünk, csak tőlünk függ, hogy kérjük-e a segítségét imáinkkal." A Szent Szűz 1991. január 20-án kéri a szlovák népet: "Ha gyermekeim csak tétlenül várják, hogy jöjjön a katasztrófa, akkor el is jön. De ha magukat Isten kezébe ajánlva mondják, hogy: Legyen meg az Isten akarata, akkor a veszély elmúlik, mert: Én mindig a megfelelő időben jövök. Én vagyok a ti szeretett Édesanyátok, és Én a szeretett, drága gyermekeimnek azt ajánlom, hogy ebben az időben hordjanak magukkal szent tárgyakat, mert így az ördögnek nem lesz olyan hatalma rajtuk."… "Imáitokba foglaljátok bele a Szentlelket is!"
A Szűzanya az utolsó jelenésein még egyszer összegezi üzeneteit, kéréseit. "Azért jöttem el, hogy megkérjelek titeket, mint Édesanyátok, fogadjátok be az életetekbe Istent, mint jó Atyát, aki szeret benneteket, akinek fontosak vagytok. Igyekezzetek és akarjátok megvá1toztatni életeteket. Fogadjátok el azt, hogy mindannyian testvérek vagyunk, s hogy mindannyian Isten tenyerén vagyunk és Ő lát minket. Fogad-játok el ezt, mint igazságot és így megtanultok bizalommal élni. És mondjátok ezt: Atyám, add, hogy mindenkit úgy tudjak fogadni, mint a fivért és nővért, add, hogy mindenkit be tudjak fogadni szeretetembe. Kérlek titeket, hogy kezdjetek el egyszerűen élni, gondolkodni és cselekedni. Keressétek a csendet, hogy újra meszülethessen bennetek Krisztus Lelke. Ne engedjétek, hogy a világ hamisakká és hazugokká tegyen benneteket. Legyetek az élő Evangélium, ne féljetek attól, hogy gyengék vagytok, mert Isten erőt ad nektek. Imádkozom, hogy válaszolni tudjatok hívásomra. … Kérem, ajándékozzátok nekem a problémáitokat, gondjaitokat, mert csak Isten tud benneteket ezektől megszabadítani. Kérem, imádkozzátok: Istenem, felajánlom Neked az egész múltamat. Beléd helyezem egész jövőmet, s megköszönöm Neked a mai napot, amelyet adsz nekem. Örülök azért, mert állandóan velem vagy és soha nem hagytál el engem." …
A jelenések gyümölcsei. 1990. augusztus 5. és 1991. február 24. között a Szűzanya havonta többször is, összesen 83 alkalommal jelent meg a kislányoknak. Többnyire vasárnap, de néha más napokon is. 1991. március 3. óta mindig az első pénteket követő vasárnapon érkezett, mert akkor a legtöbben már túl voltak a szentgyónáson és így jobban felkészülhettek Isten kegyelmének fogadására. A szénapajta környékén ilyenkor általában több ezer hívő gyűlt össze. Az utolsó hónapokban - az első pénteket követő vasárnapokon - becslések szerint mintegy félmillió volt a zarándokok száma. A Szűzanya a jelenési helyen, bizonyítékként - körülbelül 100 méterre a szénapajtától - megáldott egy forrást (ezzel együtt a hegyen lévő összes mellékforrást is) és ajánlotta, hogy igyák ezt a vizet. Egyházi szemtanúk, mint például az ottani lelkipásztor, P. Zavacky szerint, számos csodálatos gyógyulás történt, többen még rákból és agytumorból is meggyógyultak a jelenlévők közül. A jelenési helyen azonban elsősorban lelki gyógyulások, belső megtérések történtek, éspedig Zavacky atya szerint a szentgyónások nagy számában. Mint gyóntatónak, szá-mos megrendítő élményben volt része.
Csodálatos módon a Mária-jelenések következtében gyökeresen megváltozott a lelki élet a faluban és környékén. Minden hónapban jöttek a zarándokok Szlovákiából, Morvaországból, Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról is. A kislányok élete is kedvezően alakult át. Ivetka is, Katka is elkezdtek szorgalmasan tanulni és erkölcsileg jó hatással voltak osztálytársaikra, akik - a tanítókkal ellentétben - nem nevették ki, hanem odaadó figyelemmel hallgatták őket. A látnok gyermekek saját családjukban is apostolkodtak. Ilyen egyszerű módon terjedt egyre jobban a rózsafüzér rendszeres imádkozása.
Ismeretes, hogy az Egyház álláspontja minden jelenést érintően kezdettől fogva óvatos és várakozó. Így a hierarchia itt sincs a jelenések ellen, de alaposan vizsgálja a megtörténteket. Ján Hirka püspök atya létrehozott egy nyolctagú bizottságot, amely a Római és a Görög Katolikus Egyházat képviselő papokból és orvosokból áll. A bizottság a beterjesztett üzeneteket és a csodás gyógyulásokat tanulmányozza.
A szeretetben és hitben való egység tanúságtevő erővel hat más vidékekre is, ahol különböző val-lású és kultúrájú emberek laknak.
()
|
