A görögkatolikusok híres búcsújáróhelye Szlovákiában. Litinye közel fekszik Eperjeshez. 1855-ig a hanigói plébániához tartozott, de az 1851-ben történt események okot adtak rá, hogy önálló parókia létesüljön. A litinyei eseményekről, jelenésekről említik, hogy az Úr Színeváltozása ünnepén, a Juliánus naptár szerinti augusztus 19-én, a helybéli Fekete Zsuzsannának megjelent Szent Mikós. Többszöri jelenés után, keresztet emeltek a litinyei dombon. A jelenések bizonyítására Szent Miklós Mária-ikont adományozott Fekete Zsuzsannának. Az ikont a lelkiatyának ajándákozták, aki azt később, a felépített templomba helyezte el. Ezekről az eseményekről Rojkovics István parókus jegyzőkönyvet készített, és azt az eperjesi görögkatolikus püspöki hivatalba küldte. A püspöki hivatal és az orvosi kamara vizsgálta a történteket, és arra a megállapodásra jutott, hogy a jelenés nem ellenkezik az egyházi és erkölcsi törvényekkel. A bizonyítékot Rómába küldték. Itt hagyta jóvá IX.Pius pápa 1855 május 24-én, és engedélyezte a teljes búcsú elnyerését Litinyén.
1878-1930 között több kápolnát építettek: Az Istenszülő, a Szent Anna, Szent Miklós, Szent Kereszt kápolnát. Az első csodás gyógyulásokról szóló feljegyzések a Vatikáni Levéltárban találhatók. 1988-ban a Mária mennybemenete templomot II.János Pál pápa Basilica Minor címmel ruházta fel. 2002-ben a hívek már a 148. görögkatolikus búcsút tartották.
(Forrás: SZÉKELY, G. MESÁRO, A.: Gréckokatolíci na Slovensku. Vydalo Slovo a.s. Koice, 1997, s. 59. Ford.: Frigmanszky Ilona)
A 2006. augusztus 26-27-i búcsú programja (szlovákul).
|
|
Najznámejím a najvýznamnejím pútnickým miestom gréckokatolíkov na Slovensku je źutina. Nachádza sa neďaleko Preova. Do roku 1855 bola filiálkou rozsiahlej hanigovskej farnosti, avak udalosti v roku 1851 dali podnet na zriadenie samostatnej farnosti. V správe o žutinskom zjavení sa spomína, e 19. augusta na sviatok Premenenia Pána, podža júlianského kalendára, sa miestnej obyvatežke Zuzane Feketovej zjavil sv. Mikulá. Po opakovaných zjaveniach postavili na źutinskej hôrke krí. Na dôkaz zjavení daroval sv. Mikulá Zuzane mariánsku ikonu, ktorá mala da otcovi duchovnému ako dar do budúcej svätyne. O týchto udalostiach bola spísaná zápisnica, ktorú tunají duchovný o. tefan Rojkovič poslal na gréckokatolícky biskupský úrad do Preova. Nastalo dôkladné vyetrovanie biskupským úradom a krajským lekárskym kolégiom. Vyetrovaním sa zistilo, e obsah zjavení sa v ničom neprotirečí vieroučným a mravným zásadám katolíckej Cirkvi, preto boli jeho výsledky vyetrovania poslané do Ríma na príslunú kongregáciu. Táto ich schválila a 24. mája 1855 Svätý Otec Pius IX. vydal dekrét, v ktorom sú zapísané vetky odpustky, ktoré mono v źutine získa.
V rokoch 1878-1930 boli tu postavené viaceré kaplnky Uspenia Presvätej Bohorodičky, sv. Anny, sv. Kría a sv. Mikuláa. Zázračné uzdravenia z prvých rokov po zjavení sú zaznamenané v zápisnici uloenej vo vatikánskych archívoch. V roku 1988 bol chrám Nanebovzatia Panny Márie povýený pápeom Jánom Pavlom II. na Baziliku Minor. V roku 2002 sa tu uskutočnila u stotyridsiataôsma gréckokatolícka pú.
(Forrás: SZÉKELY, G. MESÁRO, A.: Gréckokatolíci na Slovensku. Vydalo Slovo a.s. Koice, 1997, s. 59.
)
|
