A Kőszegi hegyek lábánál, a Güns-Gyöngyös patak festői völgyében fekvő, városias jellegű nagyközség, mintegy 2020 lakossal.
A Szent Miklós búcsújáró- és plébániatemplom a község főterén található. A középkori ferences rendi kolostort s templomot 1532-ben lerombolták a törökök. Az Ágoston-rendi kolostort és templomot 1655-ben alapította Nádasdy Ferenc.
A katolikus templom 1656-1663 között épült
fel, Pietro Orsolini
olasz építész tervei alapján.
A kora barokk stílusú, görögkereszt
alaprajzú templomhoz széles lépcsősor vezet a térről. A hármas
tagozódású, timpanonnal
záruló oromzatos nyugati homlokzat alsó
szintjén két fülkeszobor
s a Nádasdy-Esterházy kettős címer látható.
A templom belső terét összefogó főpárkány
stukkódíszes, fejezetes pilaszterekre
támaszkodik. A boltozat és bordák festése
1913-ban készült.
A templom berendezése rendkívül gazdag.
1656-ban készült a magas felépítményű, korinthoszi fejezetes oszlopokkal
tagolt főoltár, amely teljesen kitölti a
mélyített
szentély keleti falát. Az oltárképet, amely
a templom két védőszentjét, Miklós Bari-i
püspököt és tolentinói Szent Miklóst ábrázolja,
Kéry György kőszegi festő készítette
1675-ben. A korinthoszi oszlopok között
Remete Szent Antal és Pál, a párkányon
Szent István és Szent László magyar királyok
szobra látható. Az oltárkép felett van a
Nádasdy-Esterházy kettős címer. A szabadon
álló szentségtartó őrzi a lékai Mária-kegyképet „Mutter vom Guten Rat". A
szentély déli falán lévő, Szent Katalint és
Sebestyént ábrázoló két olajfestmény (XVIII.
századiak) érdekessége, hogy Nádasdy
Ferenc és felesége, Esterházy Julianna
arcmását örökítette meg rajtuk a Festő.
A templom különlegesen díszes darabja az
északi keresztszárnyban lévő barokk
Mária-oltár. Az oltárkép a koronás Máriát mint
Magyarország Nagyasszonyát (Regina Hungariae) ábrázolja koronázási
palástban, karján a kisdeddel. Az oltárkép
alján
Buda 1686-os ostroma látható.
Az oltár mögötti teljes falat akantuszos és
puttómotívumos stukkódíszítés tölti ki.
A kép felett van a Nádasdy-címer.
A déli kereszthajó barokk oltárán lévő
keresztrefeszítés-csoport XVIII. századi.
A keleti és a nyugati kápolnákban lévő
mellékoltárok a XVII. század második feléből
származnak, az oltárképek későbbiek.
A pompás rokokó szószék a XVIII. század végén
készült.
|
|
A templom alatt van a Nádasdy család
kriptája, amely alacsony, háromszakaszos,
keresztboltozattal fedett helyiség. A
falon látható, 1772-ben készült festmények
témája a „Haláltánc". A kriptában a Nádasdyak, a
velük rokon Draskovichok, Ágoston-rendi barátok pihennek. Középen van a
templomalapító Nádasdy Ferenc és felesége,
Esterházy Julianna vörös márvány síremléke,
fehér márvány angyalszobrokkal, s a
kettős címerrel. Vele szemben látható
Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsai Orsolya
síremléke, amely 1562-ben készült reneszánsz
munka. A szarkofágot Nádasdy Tamásnak és feleségének térdeplő alakja, s a két
család címere díszíti. Itt látható még az
1710-ben elhunyt Nádasdy Ferenc III. s
Nádasdy Lipót (1758-ban halt meg), továbbá
Nádasdy II. Lipót és feleségének (1813)
neogótikus ónkoporsója. A falban lévő sírokban Ágoston-rendi szerzetesek nyugszanak.
A kripta oltárán az 1644-ben készült
Mária-kegykép eredetije [Loretoi Mária szobor - a szerk.]látható.
A templomhoz kapcsolódik az egykori
Ágoston-rendi kolostor, amely 1655-1668
között épült,
kora barokk stílusban. 1820-ig volt a
szerzetesrendé. Ebben az
időszakban a környék kulturális központja
volt. 1868-tól az Esterházyak nyári kastélyává vált az egyszerű,
egyemeletes, árkádos
udvarú épület.
Az Immaculata-oszlop (Pestis-oszlop) a
templom előtt látható.
1719-ben készült, barokk stílusban, a
pestisszentek alakjaival.
(Forrás: Németh Adél: Burgenland. Panoráma Regionális Útikönyvek. Panoráma, Budapest, 2003. 176-177.old.)
|
