Nyitra-Lehota

Szűz Mária Kápolnája     Lehota másik kegyhelye Szűz Mária kápolnája a falun kívül, egy dombon. Ennek az élő tanúja szintúgy a 83 éves (1988-ban) lehotai templomatya és a kápolnaépítő, búcsújárást alapító „szent ember", a jóakaratú Dobrovolni József legközelebbi rokona, Lehuta Mária. Dobrovolni József, a lehotai „szent ember", született 1852. IX. 3-án Rákócon. Szülei korán meghaltak, ő árva gyermekként járt faluról-falura. Lehotára is bement. Itt a földművelő nép megfogadta őt községi pásztornak. Lehota ekkor még csak kis parasztfalucska volt, kis templommal. Dobrovolni József 16-19 éves volt, amikor először megjelent neki a Boldogságos Szűz a dombon, ahol legeltetett. A Boldogságos Szűz kívánsága volt: „Azt akarom, hogy itt tiszteljenek engem. Vezess ide búcsújáró népet és építs kápolnát!"      Ez az első jelenés ott történt, ahol ma a szent kút van. A második jelenés a templomban történt az oltáron, olyan alakban, ahogy most is látható a kegyszobor a kápolna oltárán.br>      Dobrovolni József iskolázatlan ifjú volt, borotválatlan és a jelenésekkel mit sem törődve, megfeledkezett róluk. A pásztorkodás mellett másoktól megtanult néhány falusi munkát: pl. a kefekötést is. Ebben nagy gyakorlatra tett szert és a pásztorkodást elhagyva iparos lett. Pősténybe költözött, megnősült, házat vett, üzletet nyitott, s minden jól sikerült. Gyarapodott, tizenkét segéddel dolgozott, a műhelyben, a templom közelében     Egy gyermeke született, ám ez hamarosan meghalt. Nemsokára meghalt a felesége is. Másodszor is megnősült, ám ez az asszony is meghalt. Harmadszor 1920. január 14-én házasodott meg. Fiút fogadott örökbe, akit vagyona örökösévé tett meg. Egy árva papnövendéket is adoptált, aki missziós lett. Flórián Albert SVD páter. Dobrovolni József ezután súlyosan megbetegedett. Az orvosok lemondtak róla s halálát várták. Ekkor harmadszor jelent meg neki a Boldogságos Szűz álmában. Ugyanis Dobrovolni betegségében a Szűzanyához fordult oltalomért, segítségért. Az álombeli látomás figyelmeztette: „Tudod, mit bíztam rád régen. Teljesítsd! Építs kápolnát és vezess oda búcsújáró népet! Most pedig ha kívánságom teljesíted, igyál a lehotai szent kút vizéből, és meggyógyulsz!"      Így is történt. Dobrovolni a kápolnát felépíttette, ivott a szent kút vizéből, búcsújárásokat szervezett és teljesen meggyógyult. Ekkor az egész történetet megíratta és elküldte az esztergomi főegyházmegyei hatóságnak és kérelmezte a búcsúk engedélyezését.      Majd röplapokon értesítette a plébániákat a búcsújárás megkezdéséről közölve az ismert történetet: Április 30-án jelent meg neki a Boldogságos Szűz Lehota mellett és kívánta a búcsús körmenetek megindítását. Ettől az időtől van Lehotán búcsújárás. Pöstyénből minden évben maga Dobrovolni József vezette a zarándoklatot Lehotára. Április 29-én indultak és május 1-jén este érkeztek haza Pöstyénbe. Dobrovolni József kőzéptermetű, szőke hajú, borotválatlan, nagyon jámbor ember volt. Háza elején a falfülkébe elhelyezte a Boldogságos Szűz szobrát olyan formában, ahogyan az megjelent neki, és még máig is ott látható. Meghalt 1928. szeptember 8-án. Utána a búcsúvezető az örökbe fogadott fiú, Lehota József, aki Pöstyénben húsz esztendeig harangozó is volt. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 209-211.old.)      A lehotai kegyhely éneke 1.A nap alászállott csillagfényes az ég, Rád gondolok, áldott, s vigasztal a remény. Kedves falunk fölött az erdő közepén Kis kápolnácska áll szelíden a helyén. Ott a beteg szívek, megcsaltak, szomorúk Vigaszra találnak, s fonnak szép koszorút. 2. Az estéli harang imádságra szólít, Figyelmeztet e hang: az áldott hív, óv, int. Kedves falunk fölött az erdő közepén Kis kápolnácska áll szelíden a helyén. Ott a beteg szívek, megcsaltak, szomorúk Vigaszra találnak, s fonnak szép koszorút. 3. Kit megcsalt a világ és fáj búsult szíve. Itt az áldott várja, hát csak jöjjön ide. Kedves falunk fölött az erdő közepén Kis kápolnácska áll szelíden a helyén. Ott a beteg szívek, megcsaltak, szomorúk Vigaszra találnak, s fonnak szép koszorút. Csodák a lehotai szent kútnál     Mészáros Mihály öreg csősz elbeszélése: Egy bénult lábú asszonyt hoztak a templomba. Itt elvégezte ájtatosságát. Ezután szekéren átvitték a kegykápolnához. Itt a szent kút vizével megmosta a lábát, és azonnal meg is gyógyult. A szent kúttól vissza a szekérhez már gyógyultan, segítség nélkül, saját lábán ment. Az asszonynak és férjének állandó lakhelye Vágsellye. Onnan jártak ezután minden évben a lehotai szent kúthoz és korsóban vitték a vizet haza maguknak. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 210.old.) A lehotai Szent kút Vissza a kezdő oldalra