A legrégibb görögkatolikus zarándokhely. Fontos útkereszteződés mellett fekszik. Itt kerezteződtek az utak Magyarország, Kárpátalja és Halics között. Egyik ilyen fontos kereskedelmi bekötőút vezetett Laborcra. Magyarország kérésére a 14.században ideérkezett Korjakovics Tódor katonai parancsnok, hogy védelmezze a határokat. A parancsnokkal megérkeztek a szerzetesek is, akik a szájhagyományok szerint imádkoztak a győzelemért. Korjakovics az erkölcsi elkötelezettségükért nagy földterületeket adományozott a rendnek. A laborcrévi kápolna mellett fatemplomot és kolostort építtetett. A néphagyomány arról beszél, hogy a forrásnál meggyógyult egy vak zarándok, Spalinsky Mihály, aki hálából Mária-képet festetett. A kolostort a Szentháromságnak szentelték, ahová sok zarándok érkezett. Itt találkoztak a vásárra igyekvő emberek. A szegények nem fizettek vásári adót.
A laborcrévi kolostor lelki támaszt nyújtott a rászorulóknak. A 16.században a birtok a homonnai Drugeth családé lett. A család kálvinista hitre tért át. 1603-ban Pünkösd napján Drugeth Bálint a kolostor mellett kocsikázott. A sok embertől a lovak megvadultak és felborították a kocsit. Drugethnek eltörött a keze. Mérgében parancsot adott a hajdúknak, hogy a kolostort gyújtsák fel. A törött keze sokáig nem gyógyult meg, ezért fogadalmat tett, hogy egy új kolostort építtet. Így is történt. Mikor meggyógyult, áttért a katolikus hitre. 1614-ben új templomot is építtetett a kolostor mellett. 1708-1729 között többször is tönkre ment a templomépület, de 1752-1761 években új téglatemplomot és kolostort építettek. Ebben az időben állítottak egy új kápolnát is, amelyben elhelyezték a Szűzanya képét, amely csodás módon mindig megmenekült a tűzvésztől. A laborcrévi kolostorban avatták be az új novícius szerzeteseket, ahol humán főiskola is van. Sok elismert tanár tanított itt, mint pl. Dr.A.Kocák, aki elkészítette a ruszinok részére az első helyesírási könyvet. Itt tevékenykedett a híres természettudós Anatolij Kralický, aki ruszin népdalokat, népmeséket, népszokásokat gyűjtött. Az első világháborúban az orosz és a monarchiabeli katonák lerombolták a kolostort. A bazilita testvérek új kolostort építettek, amelyet 2002 június 2-án szenteltek fel. A búcsút Pünköskor tartják.
(Forrás: SZÉKELY, G. MESÁRO, A.: Gréckokatolíci na Slovensku. Vydalo Slovo a.s. Koice, 1997, s. 61. Ford.: Frigmanszky Ilona)
|
|
Krásny Brod so svojou históriou patrí medzi nae najstarie odpustové miesta. Obec leí na území, ktoré bolo v minulosti významnou cestou z Uhorska a Podkarpatia do Haliča. Jedna z tých ciest viedla cez Medzilaborce a Lupkovský priesmyk. Teodor Korjatovič tu priiel v 14. storočí so svojím vojskom na pozvanie uhorského vladára, aby ochraňoval tátne hranice. Prili s ním aj mnísi, ktorí podža žudového podania modlili sa za jeho úspech. Korjatovič im za ich morálnu podporu daroval vežké územie. Pri kaplnke v Krásnom Brode dal vystava drevený chrám a klátor. Tradícia hovorí, e pri prameni, ktorý sa nachádzal v Krásnom Brode, sa zázračne vyliečil slepý pútnik Michal Spalinský, ktorý potom namažoval obraz. Klátor zasvätený Svätému Duchu sa tak stal miestom, kde sa žudia chodili lieči, a neskôr aj stretáva na jarmokoch. Pre chudobných boli jarmoky výhodné, pretoe sa nevyberala jarmočná daň.
Krásnobrodský klátor sa stal významným centrom duchovnosti a kultúry. V 16. storočí patrilo toto územie Drugethovcom z Humenného, v tom čase boli kalvínmi. Valent Drugeth iiel v roku 1603 na sviatok Zoslania Svätého Ducha okolo klátora. Bolo tam mnoho žudí, splaili sa mu kone a prevrátili koč, pričom si gróf zlomil ruku. Od zlosti prikázal hajdúchom monastier vypáli. Keďe ruka sa dlho nehojila, sžúbil, e ak vyzdravie, dá postavi nový monastier. Tak sa aj stalo. Keď sa vyliečil, obrátil sa na katolícku vieru a v roku 1605 klátor obnovil. V roku 1614 bol posvätený nový chrám, ktorý vybudovali pri klátore. V rokoch 1708-1729 bol monastier viackrát spustoený a v rokoch 1752-1761 tu bol postavený nový vežký klátor a murovaný chrám. V tom čase bola postavená aj nová kaplnka pre zázračnú ikonu, o ktorej sa tvrdí, e sa vdy zachránila z ohňa. V krásnobrodskom klátore bol noviciát pre mladých kandidátov rehole bazliánov a filozofická kola, na ktorej učili viacerí slávni profesori, ako bol Dr. A. Kocák, autor prvej gramatiky pre Rusínov. Pôsobili tu aj národopisec Anatolij Kralický, ktorý zbieral žudové piesne, obyčaje a rozprávky, vežký historik Bazilovič, a tie národní buditelia, ako Alexander Pavlovič, Adolf Dobriansky a Alexander Duchnovič.
Počas prvej svetovej vojny bol klátor zničený ruskými a rakúskouhorskými vojskami, odvtedy bol v ruinách. Rehoža baziliánov vystavala nový klátor, ktorý bol posvätený 2. júna 2002. Odpustové slávnosti sa v Krásnom Brode konajú kadoročne na sviatok Zoslania Svätého Ducha a Pokrovu Ochrany Presvätej Bohorodičky.
(Forrás: SZÉKELY, G. MESÁRO, A.: Gréckokatolíci na Slovensku. Vydalo Slovo a.s. Koice, 1997, s. 61.
)
|
