Kistapolcsány

     Bars megyében található ez a híres kegyhely. Szlovák neve: Topolcianky okr. Nitra. Megközelíthető vasúton és közúton. Arnyos-Maróttól öt kilométerre van szép hegyek és erdőségek koszorújában. A kegytemplom egyúttal a városka plébániatemploma is. Hozzá tartozik a körülötte lévő temető. A temető közepén századunkbeli keresztút vezet végig föl a dombra a kápolnához. A temető sírjai a búcsú napján mind kivirágozva, és gyertyák égnek a sírokon, mint november 1-jén. A templomot óriási, úgynevezett Rákóczi-fák (hársak) veszik körül. A kistapolcsányi búcsú napja július 16., a kármelhegyi Boldogasszony ünnepe, illetőleg a rá kővetkező vasárnap. A búcsú ünneplése már szombaton (a vigílián) megkezdődik, éjjel folytatódik szlovák és magyar nyelven a kápolnában és a templomban. A főünnep szentmiséjén az új skapulárés tagokat beöltöztetik. S míg tart a búcsú, a keresztúton újabb és újabb zarándokcsoportok végzik áhítatukat buzgó imákkal és énekléssel. Igen hangulatos kegyhely ez sok-sok búcsús változatossággal. 1293-ban Topolchan parvum a neve. 1318-ban Kysthopolcsan; 1324-ben Kustopolchan. 1318-ban Csák Máté. 1348-ban aranymosás folyik itt a Tplyos patakban. 1358-ban Bars várának tulajdona; 1430-ban a nyirtai káptalané; 1477-ben a Tapolcsányi családé. Itt van a birtokközpont. 1534-ben nyolc jobbágyportát számlálnak itt, de 1600-tól már mezőváros. 1601-ben százegy ház, két kúria, plébánia, iskola, két major, kocsma és három malom van területén. 1666-ban török elleni erődítményt építenek. A műemlék kastélynak, mely a 15-16. századból való és késő gótikus stílusban épült, majd barokkosítva lett 1830-ban Hild János tervei szerint - van egy szép barokk kápolnája, barokk képpel 1663-ból. Sőt egy másik is a 18. század elejéről.
     A plébániatemplomot 1787-ben építették klasszicista stílusban és a város fölötti magaslaton áll a temetőben. Előtte a régi templom a kastély parkjában a patak partján a hídnál állt. A városka a Leves és Hont patak völgyében terül el. Színkatolikus helység. A kegyképet Emerich Károly művész festette 1730-ban, és eredetileg a kastély kápolnájában őrizték, de a 2. világháború bonyodalmai után a plébániatemplomba vitték át. A kegyhely eredetéről a következőket tudjuk: Rákóczi Erzsébethez és az 1683-i török hadjárathoz fűződik léte. Ez időben ugyanis ez az úmő a kistapolcsányi vár és birtok tulajdonosa. Fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha Kistapolcsányt megmenti a török hadak pusztításától, zarándoklatot fog a Szentföldre végezni.
    Kistapolcsány megmenekült, Rákóczi Erzsébet pedig teljesítette fogadalmát. A Szentfőldre zarándokolva meglátogatta Jeruzsálemet is, meg a Kármel hegyét is. Innét a kármelita rend főnökétől meghatalmazással jött haza, hogy Kistapolcsányban megalapíthassa a kármelhegyi Boldogasszony társulatát. Kérelmét továbbította XI. Ince pápa elé (1676-1689). Kérelme jóváhagyást nyert. Így Kistapolcsány hazánkban az első kegyhely, mely pápai jóváhagyással nyílt meg...
     XI. Ince pápa, Odeschalchi Benedek oldalági rokonságban volt a Széchenyi és a Rákóczi családokkal. Az Odeschalchi családnak Kistapolcsány szomszédságában volt a birtoka és kastélya Szkicó községben. Tudjuk, hogy ez a pápa a török elleni harcok egyik fő szervezője.
     A kistapolcsányi kegyhelyet ezután Széchenyi György esztergomi érsek minden esztendőben meglátogatta és ő vezette a búcsújárást. Ugyanígy utódai is szívesen megjelentek itt az első világháborúig... A második világháború után pedig a nagyszombati adminisztrátorok követték esztergomi elődeik példáját, és végezték a hagyományos búcsújárást. (Lazik püspök, Gábris püspök, Szokol püspök.)
     Kistapolcsány a Zsitva felső folyásának, forrásvidékének és a Zombor-Terebecs hegyvonulat völgyének a kegyhelye, de látogatják a Nyitta, Zsitva és Garam folyók menti községekből is egészen a Dunáig terjedő falvakig... A kegytemplom szép oltárokkal ékeskedik. A mennyezet képein Szűz Mária élete van ábrázolva. Az ablakok színes üvegképei a szentek életét jelenítik meg. A magyar nyelvű áhítatokat a közeli környék, Lédec, Ghymes és Zsére kántorai és énekkarai teszik élvezetessé.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 151-152.old.)

Kistapolcsány

Topolcianky

Skapulárés Boldogasszony búcsújáróhelye