A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség az Egri főegyházmegyében, a Bükk-hegység déli lábánál fekszik.
Anonymus Gestája szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, ahol
a nemzetség szakrális központja is állt, a Szent Péterről elnevezett
bencés apátság. Ezt a XIII. század közepén egy határjátás (peres
határmegállapítás) során említik. A kolostor egy évszázaddal
később a pálos rend kezébe került, vagy pedig egy pálos remete
időzhetett a környéken az írások szerint. A kolostort 1549-ben
Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond feldúlták. A pusztulást
később a török tette teljessé.
A falu még az 1500-as évek végén újratelepült és a reformáció
idején is megmaradt katolikusnak. A középkori kolostor romjaiból 1724-ben építették újjá kis templomát, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek.
Erre utal a hely egyik legendája is, amely elbeszéli, hogy egy
lány a templom melletti hársfán három fehér bárányt pillantott meg.
Látomását a Szentháromságos Egy Istenre való mennyei utalásnak tartották.
Kács hosszú időn keresztül, s napjainkban ismét Tibolddaróc
filiája.
A szűkebb környék falvait vonzó búcsút Szentháromság ünnepén,
a pünkösd utáni vasárnapon tartják.
A jelenlegi barokk templom a korábbi gótikus köveiből épült.
Ipolyi Arnold és Kandra Kabos, jeles XIX. századi művészettörténészek a község lakóházaiba beépített faragott kövekről beszélnek, amelyek egy - bélapátfalvihoz hasonló - nagyobb monostor
építéséről tanúskodnak.
A hely egy honfoglaló nemzetség központja lett, s ez arra enged
következtetni, hogy itt még a kereszténység felvétele előtt pogány
áldozati hely volt. Az ősmagyar kultusz az egyház felfogásában
kereszténnyé vált, a pogány áldozati kő, amely beépült a templom falába így lett Jákob kövévé (Teremtés 28, 22). Egyes vélemények szerint a jelenlegi templom nem tartozott a kolostorhoz,
hanem ez volt a plébániatemplom az apátság közelében, mint ezt
Pásztón és Jákon még ma is láthatjuk.
A Bükk alatti település és környéke ideális hely a természetjáráshoz. Ugyanakkor mind az egyéni, mind a csoportos zarándokok számára megfelelő környezet az elmélyedésre. A zarándokút
során érdemes felkeresni a kácsi fürdőt.
Kács vonattal a Budapest Keleti pu.-Miskolc vasútvonalon
közelíthető meg. Vasútállomása Mezőkeresztes - Mezőnyárád, ahonnan autóbusz jár a faluba. Miskolcról közvetlen busszal is elérhető.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 87-88.old.)
|
|
1.Vezetsz. Uram, vezetsz, érzem szent kezedet.
Veszélyes szirteken, sötét ormok felett.
Zajló hullámokon, hol minden elhagyott,
Utamra fényt derít rezgő csillagzatod.
2.Te vagy az irgalom, te vagy a szeretet.
Mindenható, örök, jó mindenek felett.
Villámos vész helyett a békét te adod,
Anyánk esdeklését kegyesen hallgatod.
3.Vezess. Uram, vezess, ha vétek megkísért,
Hogy el ne hagyjalak tűnő világokért.
Zúgó vihar nem árt, letörlöm könnyemet,
Újabb erőt erőt te adsz, viszem keresztemet.
4.Majd révbe érkezem, megállok egykoron,
Viharveszély után ünneplő halmokon.
Fehér virág nyílik, könnyezni nem lehet,
Megáldod egykoron súlyos keresztemet.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balssagyarmat, 1991. 137.old.)
Római Katolikus Egyházközség
3423 Tibolddaróc
Széchenyi u.32.
Tel.: 49/337-037
Bálint Sándor:
Boldogasszony vendégségében
c. könyvének Kács c. fejezete |
