Jászberény, a Jászság és az egykor kiváltságos Jászkun Kerület
székhelye, ma Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Egri főegyházmegyében fekszik.
A jászok közti térítőakciójuk befejezése után, az 1460-as években kezdték el építeni rendházukat a ferences atyák, s 1472-ben birtokba is vették. Templomukat Szűz Mária tiszteletére szentelték
fel. Noha a város 1566-ban török uralom alá került, a barátok csak
a tizenötéves háború során, 1594-ben hagyták el Jászberényt.
Templomuk és kolostoruk a Zagyva partján a török vár fontos
része lett. A török katonaság 1690-ben vonult ki végleg Jászberényből. Ezután a várost - a Jászság egész területéhez hasonlóan
- eladták, szabad lakói jobbággyá váltak. Sorsukba azonban nem
nyugodtak bele, és elérték, hogy a XVIII. században a saját pénzükön megválthatták szabadságukat. Ez volt az ún. redempció,
amely új irányt szabott a város fejlődésének.
Még a török volt az úr a városban, amikor a visszatért barátok
(1661) fokozatosan helyreállították templomukat, rendházukat.
1700-ban már elkészült a Szent Ferenc- és a Szent Antal-oltár,
1710-ben pedig a Szűzanya- és a Jézus Neve-főoltár. A barokk
templom titulusa tehát a Jézus Neve lett, a középkori patrociniumot a Mária-oltár őrizte meg. A kolostor újjáépítése a XVIII. század közepére fejeződött be.
A porciunkulai búcsú kezdetére vonatkozóan nem áll pontos adat
rendelkezésünkre, de bizonyára nagyon régi, hiszen a ferencesek
kiváltságával függ össze. Azt tudjuk, hogy 1831-ben, a kolerajárvány idején szigorú egészségügyi zárlattal akadályozták meg
a környékbeliek zarándoklatát, nehogy behurcolják a betegséget.
Ekkor már évtizedek óta élt a búcsú, amelyet a vész elmúltával,
1832-ben ismét a régi fénnyel ünnepeltek meg. A XIX. század
végére azonban e búcsú csaknem teljesen elenyészett. Felújítása
Orosz István, a híres jászladányi énekszerző, búcsúvezető, az ún.
Szentember nevéhez fűződik az 1880-as években. A templom
minden oltárához, szobrához új imát, éneket szerzett, amit
kinyomatott és terjesztett. Ő szervezte a zarándoklatokat is.
Néhány év alatt a porciunkulai búcsú ismét a régi fényében virágzott.
A valószínűleg XV. századi Szent László-kápolna helyébe
1949-ben az előző Mária-év emlékére felépítették az Assisi-beli
ferences bazilikában lévő Porciunkula-kápolna mását. Az építkezés
anyagi alapjainak biztosítására külön kis ének- és imafüzetet adtak
ki. Az építkezésnél, s a búcsújárás ismételt megújításánál nagy
érdemeket szerzett Kovács Kamill, a helybeli ferences segítő
testvér.
A jászberényi porciunkula búcsú mellé nőtt jelentőségében az
Olvasós Boldogasszony-napi búcsú, amelyet először 1948-ban tartottak meg, s amely nemcsak a Jászságnak, hanem a Tápió mentének
is egyik legfontosabb búcsújáró ünnepe lett. Nagyobb búcsús
csoportok érkeznek a távolabbi Nógrád és Heves megyékből,
valamint Szlovákia magyarlakta falvaiból is. A tápiószecsői
búcsúsok még az 1980-as években is virággal és kis kereszttel
díszített ponyvás kocsin jöttek.
Az érkező búcsús csoportok a templom melletti parkban lévő
lourdes-i barlangnál is ájtatoskodnak. Éjszaka a templomban virrasztanak. A hajnali első harangszókor Szent Ferencről énekelnek.
Fő búcsúi: porciunkula napján (augusztus 2), illetőleg október
első vasárnapján, amikor az ún. olvasós búcsút tartják.
A ferences templom értékes gótikus részleteket őriz, bár kívül és
berendezésében is barokká alakították át. Az egykori kolostor ma
idős apácák otthona.
A templom melletti parkban a lourdes-i barlang mellett más építményeket is találunk. A XVIII. századból való a Kálvária szoborcsoportja Mária és Szent János alakjával. A Porciunkula-kápolna
előtt XVIII. századi oszlopos, ernyős Mária-szobor áll. Lépcsője
alkalmas hely az imádságra és a pihenésre is. A park fái között látható a török-magyar emlékmű, amelyet az elegyengetett egykori
vársánc alatt talált csontmaradványok fölé emeltek.
A Porciunkula-kápolna csak búcsúk idején van nyitva. Oltárképét a neves egyházi festő Kontuly Béla festette, az ő műve a templom gyóntatófolyosójának freskója is. Itt látható Kovács György
főbíró sírköve (1755), ő sokat tett a templom helyreállításáért.
A város központjában áll a középkori eredetű római katolikus plébániatemplom,amely mai formáját szintén a török hódoltság utáni
évtizedek békés építőmunkájában nyerte el. Korabeli a mellette
álló főplébánia is. Ennek kertjében látható az eredetileg 1719-ben
épített, majd a múlt század közepén átalakított Rozália-kápolna,
hajdanvolt pestisjárványok emléke. Közelében Nepomuki Szent
János és az ún. Bánkódó Krisztus barokk szobrát láthatjuk. Az 1831-es nagy kolerajárványra emlékeztet a főtéri Szentháromság-oszlop.
Egykori búcsújárások emlékét őrzi a Mária nevére szentelt
múlt század eleji Szentkúti templom. A hagyomány szerint 1747.
június 27-én hatalmas vihar és jégverés vonult át a városon. Egy
hatalmas villámcsapás nyomán fakadt a szentkúti forrás, amely
fölé kis épületet emeltek. (Június 27 a csodás vízfakasztásairól
ismert és tisztelt Szent László király ünnepe!)
A város különböző pontjain cseréptetős képoszlopokat, helyi
nevükön kőképeket találunk a Fájdalmas Anya reliefjeivel, a XVII.
század végéről. Három kőkép őrződött meg napjainkra. A város
akkori határán ezeknek pestistől óvó szerepe is lehetett. Erre utal
a pestistől óvó Szent Rozália szobra az egyik kőképen.
A jászsági juhtartás és juhászélet szép emléke a pásztorok védőszentjeként tisztelt Vendel pásztorruhás, népies, festett kőszobra
a Zagyva-híd mellett 1866-ból. A XVIII. század közepéről származik a rossz időjárástól óvó szentek, Orbán-, Donát- és Medárd-
szoborcsoportja a Nagykátai úton.
A vallási emlékművek mellett érdemes megtekinteni a jászok
sajátos történetéhez kapcsolódó építményeket: a Nádor-oszlopot
(József nádor látogatására és a redempció centenáriumára emelték), a városi tanács, a volt Jászkun Kerületi Székház épületét, a Jász
Múzeum gazdag kiállítását, s az itt látható híres Lehel-kürtjét.
A város jeles szülöttei közül itt csupán P. Kiss István ferences
atyát említjük, aki az 1700-as években a Szentföldi zarándokútját
élvezetes útikönyvben írta meg.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 83-86.old.)
|
