A Máramaros vármegyében fekvő Huszt várát Szent László épittette 1090-ben. Mint Magyarország nagy része, a vár is a tatárjárás áldozata lett. Csak a 14. század elején állitották helyre. Említés esik Huszt településről 1329-ben, amikor is kiváltságokat kapott. A huszti járás 1526-ban lett része az erdélyi fejedelemségnek. Tatárok, törökök, lengyelek harcoltak földjéért.
Huszt maga egyik központja lett a Rákóczi-féle szabadságharcnak. A kurucok 1703-ban itt kiáltották ki Erdély függetlenségét. És a huszti volt az utolsó magyar vár, amit az osztrákok 1711-ben bevettek.
Husztköz fél mérföldnyire esett Huszt községtől, és a 17. században csupán néhány házból állt. Korabeli feljegyzések szerint Husztköznek "sovány földje" volt. Ott, a Polyánka nevű legelőn 1690 augusztusában csodálatosan megjelent egy Máriakép, amelynek szeméből csurogtak a könnyek. A kép fénylett mint a nap. Odasereglett Husztköz népe, és találgatta, vajon mit jelenthet ez a csoda.
Népi szokás szerint ilyen csodát követően oda kellett volna ajándékozni a földet az Egyháznak, hogy kolostort épitsenek rajta a Szűzanya tiszteletére. Viszont a helybeliek nem akarták elveszíteni a legelőjüket, és ezért szekérre tették a könnyező képet, hogy elszállítsák onnan. De a befogott ökrök nem mozdultak. Erre még több ökröt fogtak be, de még így sem akartak megmozdulni. Akkor a nép belátta, hogy a kép az Isten akaratából ott akar maradni, és az ökröket kifogták.
Forrás fakadt azon a helyen, ahol a kép megjelent. Ez a forrás több mint 300 év óta, a legnagyobb szárazság közepette sem apadt ki soha. Csodálatos gyógyulásokról számolnak be azok, akik hittel használják a forrás vizét.
|
|
Senki sem tudja, mi lett az eredeti könnyező Máriaképpel. Most a husztközi ukrán ortodox Szentlélek templomban van egy másolata.
Az ukrán plébános, Yoana Uriny, egy huszt-közi polgár, Mykola Vsylovych Yarema, és az egész falu összefogásával egy kis kápolnát épitettek azon a helyen, ahol az eredeti kép megjelent. (Az ukrán nyelvü leírás nem jelzi a kápolna építésének évét, de mert az alább közölt imarészlet 300 évet említ, feltételez-hető, hogy a kápolna 1990 táján épült.)
Yarema buzgón terjeszti a husztközi könnyező Szűzanya tiszteletét. Saját költségén 35,000 másolatot nyomtattatott és osztott szét a helyi lakósság között. Ugyancsak megrendelt 15 arannyal fára festett másolatot, amit az Ukrán Ortodox Egyház fejének ajándékozott.
Az Ukrán Ortodox Egyház felvette a husztközi könnyező képet az ortodoxok között tisztelt csodálatos ikonok listájára. Az Egyház Szi-nódusa 2004-ben az ikon ünnepét (búcsúját) augusztus 10.-ére tette.
(Forrás: Papp Faber Erika:
Égi Édesanyánk könnyei. Romanika kiadó, Budapest, 2008.)
A kegyhely ukrán nyelvű honlapja további képekkel:
http://www.nankivska-ikona.org/
|
