Frivald

     Kegyhely Trencsén megyében, a nyitrai püspökség területén (Rajecká Lesná). Maga a község a 14. században keletkezett német településként. Neve akkor Friwald=Freiwald=szabad hegy. 1510-ig Friwald a rajeci plébánia filiája. 1674-ben önálló plébánia saját lelkipásztorral, akinek neve Andreas Sartorius. 1698-ban Letavszky János friwaldi plébános már anyakönyvet vezet.
     Az első templom masszív, szilárd anyagból készült épület volt zsindelyes tetővel, toronnyal és két haranggal. Építésének valószínű éve 1688. A főoltáron középütt állt a kegyszobor: fából készült, művészi kivitelezésben, ősrégen. Jobb karján a Szűzanyának a kisded Jézus van, bal kezében jogar. A főoltár mellett a falon a római apostoli irat (breve apostolicum) látható, ami teljes búcsúkat adományozott a friwaldi templom számára 1801-ben, mégpedig ezekre a napokra: szeptember 8., december 8., március 25. és a szentségimádási évi ünnep. Ez a 17. századi templom 1865-ig működött. A második; jelenleg is fennálló templom 1865-ben készült el Karell József friwaldi plébános idejében, Roskoványi Ágoston nyitrai püspöksége alatt. 1865. május 27-e a kegytemplom legnagyobb ünnepe, a fölszentelés napja; és a kegyszobor ünnepélyes átvitelének ünnepe. Sok pap és szerzetes volt jelen, mellettük tízezer zarándok, akik processziókkal érkeztek Nyitráról, Túrócból és máshonnan, szlovákok és németek egyaránt. A prédikációt két nyelven a zsolnai prépost, Lemer András mondta. A templomszentelést püspöki meghatalmazással a kerületi esperes végezte. Szombaton és vasárnap sok gyónó és áldozó készült föl a nagy napra. A kegyszobrot régi helyéről az újra, papok vitték vállukon, hordszékben. Ez az 1865-ben készült templom kereszt alakú. A főhajó főoltárán trónol a kegyszobor, dúsan aranyozva, aranykoronával, palásttal. A mellékhajók mellékoltárain Szent József és Szent Anna szobra áll, további szépítése és gazdagítása a templomnak Blazsek plébános idejében történt 1900-1907 kőzött; majd Horváth Gyula plébános (1908-1938) a kegytemplomot újrafestette.
     A kegyszoborról Najzer József plébános (1729-1733) a historia domusban ezt írja: a vizitációk elismerik, hogy a lutheranizmus előtti korból való. A nép szájhagyománya emlegeti, hogy valaha a környéket nagy vész sújtotta, de Friwald nem szenvedett kárt, s ezt a kegyszobor jelenlétének tulajdonították. Najzer plébános maga is veszedelmes kórból gyógyult meg a kegyszobor Szentszüzének közbenjárására. A kegyszobor díszítő jelzője: a „legszeretettebb szobor". Előtte igen sok csodás gyógyulás történt.
     1805-ben Hulják Péter piarista atya gyógyult meg itt a Szűzanya segítségével. Ekkor ő a kegyszobrot "kegyelmes"-nek nevezte el. A canonica visitatio ezt jegyzi föl: „régiségéről és kegyelmeiről híres ez a szobor, Szűz Mária dicső szobra". Ugyanez a visitatio a főoltárt a „kegyelmek anyja" oltárának nevezi. A gusztinyi féle visitatio bizonyítja, messze tájakról zarándokolnak ide a kegyszobor természetfölötti erejében bizakodva, és vigasztalással eltelve térnek haza otthonukba. Idekívánkozik egy legenda is:
     A kuruc háborúk idején a lutheránus hadak Friwaldra értek, a katolikus plébánost elűzték és helyébe lutheránus pásztort ültettek. A kegyszobrot továbbvonuláskor magukkal vitték. Ekkor a friwaldi nép hűségesen követte a kegyszobrot a hadsereg nyomában egész Szaléziáig. Itt a kegyszobor eltűnt. A friwaldiak szomorúan jöttek haza. Bánatuk azonban őrömre fordult, mert a kegyszobrot a régi helyén találták meg, a főoltáron. Meg kell említenünk azt is, hogy a kegytemplom mellett csodálatos lourdes-i barlang emelkedik és csodásnak minősített vizű szent kút.
     Friwald kegyhelye Zsolna irányából vasúton is, közúton is megközelíthető. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 101.old.)

Képeslapok Frivaldról:

Frivald

Friwald, Rajecká Lesná

Boldogasszony búcsújáróhelye és szent kút