A történelmi Trencsén vármegyében a nyitrai püspökség területén
található kegyhely. Közúton
közelíthető meg. Már a 17. században híre volt Zsolna környékén
annak, hogy a visnyói templom fából
faragott Mária-szobra előtt esedezéseik révén rendkívüli
imameghallgatásokban részesülnek a hívek.
Csodás esetről is tesz említést 1713. május 1-jén Győri Ádám
nyitrai kanonok, trencséni főesperes,
amikor itt egyházi vizsgálatot - canonica visitatiót -
végzett. A 19. század első negyedében pedig
Haán János esperesplébános hivatkozik egy emlékkő föliratára,
valamint a hívek között élő
szájhagyományra, mely szerint „a kegytemplomot egy
Vissnyovszky nevű földesúr 1514-ben építtette
Szent Miklós tiszteletére. Az esperes hivatkozik arra is,
hogy a gyermekét tápláló Boldogságos Szűz
szobra r tetejére. Minthogy a búcsús hívek létszáma és buzgósága
nőttön nőtt, és szinte túlcsordultak
az itt kapott kegyelmek, Gusztinyi János nyitrai püspök
vizsgálatot rendelt el a csodás eseményekkel
kapcsolatban, és 1773. február 15-én a vizsgáló bizottság, Pinka
János apátfalvi apát, Rajeczi plébános;
ZsoInai alesperes, valamint Filko András friwaldi plébános
hivatalos oklevélben tanúsítják a csodás
események valódiságát.
Jordánszky püspök 19. századi kegyhelvkutató megemlíti, hogy a
külünféle betegséghen sínylődők
különös előszeretettel vették igénybe sebeik érintésére azt a vizet,
mellyel a szent Szűz szobrát időnként
tisztogatták. Évente kétszer tartottak nagybúcsút: Sarlós
BoIdogasszonykor és Kisasszony ünnepén.
Ilyenkor az egész környékről körmeneti zászlók és keresztek alatt
jöttek búcsút járni a zarándokok.
Megemlítjük még, hogy az 1600-as évek elején egy időre a visnyói
kegytemplomot is lefoglalták a
protestánsok. Ennek ellenére szinte csodaszámba megy, hogy .a
kegyszobrot nem hántották az
eretnekek, sőt a régi helyén meghagyták, Istennek legyen érte hála!
|
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.152.old.
A zsolnai járásban lévő kegyhelyet látogassuk mi is igaz
szeretettel. Zsolnától délkeletre tíz
kilométernyire található. A Visnovka-patak völgyében foglal
helyet, zöld hegykoszorú által övezetten.
Szlovák elnevezése: Visnové. A helység első említése írásban 1393-ban
történik: Possesio Vysnew. Itt
a községi bíró 1514-ben a falu közepén templomot építtetett, egyhajós,
gótikus kivitelezésben. 1690
táján már Mária-kegyhely, sok zarándokkal. 1714-ben a nagyszombati
nyomdában kis könyvecske
készült a visnyói virágoskert jó illatú liliomáról. Írója Báthory László
roszinai plébános, aki a kegyhely
fölött joghatóságot gyakorolt. Visnyó 1980-ban lett önálló plébánia. A
18. század közepén meglátogatta
a visnyói templomot egy gazdag körmöci polgár, Zaffiri János is
beteg leánykájával együtt. A kislány itt
váratlanul meggyógyult. A szülők ekkor Visnyóra költöztek, itt
megtelepedtek és egy új, kéttornyú,
tágas, barokk templom építését kezdeményezték Miller Péter építész
tervei alapján, hálából az Isten
anyjának, Máriának. Az építést 1769-ben kezdték meg és 1782-ben
fejezték be.
A remekmű belső festését Hanula József művész végezte 1902-ben. Belső
fölszerelése is 19. századi.
1904-ben egy Frátrik nevű plébános Trencsénben könyvet adott ki
szlovák nyelven a visnyói
kegyhelyről.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 300.old.)
|
