A Tarna-patak mellett fekvő község Heves megyéhez és az Egri
főegyházmegyéhez tartozik.
A feldebrői templom minden bizonnyal Aba Sámuel király
nemzetségi templomának épült. Amíg a plébániatemplom az István király által is tisztelt Szent Márton nevére van szentelve,
a Mária-tisztelet a temetői Nagyboldogasszony-kápolnához kötődik,
nyilván Mária boldog halálának emlékére.
A kápolnához, amely 1738-ban épült, remeteség tartozott.
A feldebrői kegyhelyet már Esterházy Károly egri püspök
1766-1769. évi kánoni látogatásakor is igen réginek nevezi.
Lehetséges, hogy a kegykép egy középkori kegykép utóda.
A múlt század eleji vizsgálat során az esperesi kerület plébániái
közül csak innen jelezték az önostorozás, a flagellálás szokását. Az
önostorozók Nagyboldogasszony vigíliáján a temetői kápolnától
gyertyás körmenetben vonultak a plébániatemplomhoz. A templomajtó előtt öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet, valamint egy
Hiszekegyet imádkoztak el, s visszatértek a temetőbe.
A település búcsús ünnepe Nagyboldogasszonykor (augusztus 15-
én) van. A plébániatemplom és a falu közös ünnepét novemberben, Szent Márton-napkor tartják.
|
|
A már említett barokk, bár középkori részleteket is őrző plébániatemplom alatt az ország egyik legrégibb altemploma van a XI.
századból, korabeli falfestményekkel: Krisztus a négy evangélistával, Káin és Ábel, Szent Pál s más szentek képeivel. A templom
barokk oltárképét a neves egri festő, Kracker János Lukács
festette. A templom melletti plébánia XVIII. századi barokk
épület.
Néhány Tarna-völgyi falu népe a mátraverebélyi nagyboldog-
asszonyi búcsúból hazatérőben megáll Feldebrőn, amely így
másodlagos búcsújáró helyként is tekinthető.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 65-66.old.)
Római Katolikus Plébániahivatal
3351 Verpelét
Szabadság tér 8.
Tel.: 36/359-196
|
