A Bükk déli lábánál, a Leskó-patak völgyében
fekvő község
Heves megyéhez és az Egri főegyházmegyéhez
tartozik.
Először a XIII. században említik a
települést, amelyet a török
csapatok többször feldúltak, de végleg csak
a Rákóczi-szabadságharc 1706-os hadi eseményei miatt
néptelenedett el. A birtokos
egri káptalan 1731-1734 között a Rajna
vidékéről és Bajorországból származó jobbágyokkal telepítette újra.
A legendás hagyomány szerint még a német
betelepülés előtt
a Verpelétet Egerrel összekötő erdei út
mellett egy remete lakott,
aki gyakran egy tölgyfára függesztett
Mária-kép előtt ájtatoskodott. Halála után a képet elfelejtették.
Egy alkalommal egy verpeléti asszony vak leányával Egerbe menvén,
megpihent a tölgyfa
alatt. A kislány a gallyak közé mutatva
egyszer csak megkérdezte:
Mi az ott a gallyak között? Visszanyerte
látását. Ettől kezdve sok
csoda történt a kép előtt, amelyről az
elhelyezett ezüst és réz fogadalmitárgyak (tetem) is tanúskodnak.
A képet előbb egy fakápolnában, majd az
1738-ban felépült
kőtemplomban helyezték el. A sok csodás
gyógyulás hitelességének megállapítására Barkóczy Ferenc egri
püspök vizsgálatot rendelt el. Az összegyűlt ezüst fogadalmi
tárgyakból Esterházy
Károly püspök a kegykép számára díszes ezüst
keretet készíttetett, ezáltal megmentve a kincseket a
lefoglalástól, amely II.
József intézkedései miatt sok kegyhelyet
sújtott. A múlt század
elején a Habsburg-ház Egerben tartózkodó
tagjai is felkeresték
a kegyképet.
Bár Fuchs Ferenc egri érsek 1810-ben a
képet már kegyelmi
képnek nevezi, mégis csak 1953-ban
nyilvánították kegyhellyé a templomot, amelyet a Kármelhegyi
Boldogasszony tiszteletére
szenteltek. Valószínűleg ezzel
magyarázható, hogy megtaláljuk
itt a Bánság legnagyobb búcsújáró helyének,
Máriaradnának (ma
Radna, Románia) Skapulárés Szűzanya
kegyképét egy érdekes
fogadalmi képen.
A múlt század eleji egyházi vizsgálatok a
középkori eredetű, de
a barokkban ismét felújított aszketikus
gyakorlat, a flagellálás
(önostorozás) szokását jegyezték fel
Egerszalókról. A vezeklő körmenetet a szeptemberi búcsú idején
végezték.
A helybeli, gyorsan magyarrá (és palóccá)
vált lakosok mellett
Eger városa és a távolabbi Jászság is sok
zarándokot bocsátott
útnak Egerszalókra.
Fő búcsúja a templom titulusünnepe,
Kármelhegyi Boldogasszony
(július 16).
A XVIII. század közepén elkészült
templomot az egri káptalan
építtette. Tornya a szentély mögött
magasodik. A templomban
Kracker János Lukács, híres egri festő
képe látható: Krisztus az
olajfák hegyén. Szent Vendel kápolnája a
múlt század közepén
épült.
Az Egertől nyugatra, alig 7 kilométerre
fekvő falut leggyorsabban Egerből induló távolsági autóbuszokkal
lehet megközelíteni.
Elérhető a 3-as számú főúton is, kerecsendi
leágazással. Vasútja
nincs.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 59-60.old.)
|

A czestochowai Fekete Mária képe az egerszalóki templomban Foto Lantos M. (1984)

Az egerszalóki hordozó Mária-kép két oldala Foto Lantos M. (1984)

A máriaradnai kegykép másolata az egerszalóki templomban Foto Lantos Miklós
Római Katolikus Plébánia Egerszalók
3394 Kossuth L. u. 63.
Telefon: 36/474-051
|

A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.104.old.
1.Máriához, drága Szűzanyánkhoz, tisztelettel járulunk.
Őt dicsérje hangos énekével bizodalmas szózatunk.
Skapuláré szende királynéja,
Kármeliták kegyes pártfogója.
Jóra térő bánatos kebellel lábaidhoz borulunk.
2.Máriában kelt föl a világnak tiszta fényű csillaga.
Benne támadt lelki üdvösségünk leggyönyörübb hajnala.
Üdvözült légy, Kármel ékessége, szétsugárzó kegyelmek edénye,
Telt edény, és benne sebeinknek gyógyerejű balzsama.
3.Máriánál, égi Patrónánknál van segítség, oltalom.
Mint a harmat, száll szívéből ránk is csendesítő bizalom.
Hét örömmel áldva Istenünktől,
Szent örömmel vált meg életétől,
Elvitetvén mennyek országába,
Örök élte vigalom
4.Máriának vállruhája rajtunk, gyermekének ismeri,
Ki beírva egylete sorába e közös jelt viseli.
Ékesítve szent ruházatával,
Mint erős, szent védőpajzsával,
Lelkünket a szörnyű kárhozatnak lángja már nem égeti.
5.Máriáért lelki fegyverekkel mindhalálig harcolunk.
Mert hazánknak Ő dicső vezére, Ő királyi asszonyunk.
Bölcs vezére minden harcainknak,
ha veszélyek ellenünk rohannak,
Szűzanyánk végy karjaidba minket,
Amidőn majd meghalunk.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 87-88.old.)
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében c. könyvének Egerszalók c. fejezete
|