Egerszalók

A Bükk déli lábánál, a Leskó-patak völgyében fekvő község Heves megyéhez és az Egri főegyházmegyéhez tartozik.
     Először a XIII. században említik a települést, amelyet a török csapatok többször feldúltak, de végleg csak a Rákóczi-szabadságharc 1706-os hadi eseményei miatt néptelenedett el. A birtokos egri káptalan 1731-1734 között a Rajna vidékéről és Bajorországból származó jobbágyokkal telepítette újra.
     A legendás hagyomány szerint még a német betelepülés előtt a Verpelétet Egerrel összekötő erdei út mellett egy remete lakott, aki gyakran egy tölgyfára függesztett Mária-kép előtt ájtatoskodott. Halála után a képet elfelejtették. Egy alkalommal egy verpeléti asszony vak leányával Egerbe menvén, megpihent a tölgyfa alatt. A kislány a gallyak közé mutatva egyszer csak megkérdezte: Mi az ott a gallyak között? Visszanyerte látását. Ettől kezdve sok csoda történt a kép előtt, amelyről az elhelyezett ezüst és réz fogadalmitárgyak (tetem) is tanúskodnak.
     A képet előbb egy fakápolnában, majd az 1738-ban felépült kőtemplomban helyezték el. A sok csodás gyógyulás hitelességének megállapítására Barkóczy Ferenc egri püspök vizsgálatot rendelt el. Az összegyűlt ezüst fogadalmi tárgyakból Esterházy Károly püspök a kegykép számára díszes ezüst keretet készíttetett, ezáltal megmentve a kincseket a lefoglalástól, amely II. József intézkedései miatt sok kegyhelyet sújtott. A múlt század elején a Habsburg-ház Egerben tartózkodó tagjai is felkeresték a kegyképet.
     Bár Fuchs Ferenc egri érsek 1810-ben a képet már kegyelmi képnek nevezi, mégis csak 1953-ban nyilvánították kegyhellyé a templomot, amelyet a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szenteltek. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy megtaláljuk itt a Bánság legnagyobb búcsújáró helyének, Máriaradnának (ma Radna, Románia) Skapulárés Szűzanya kegyképét egy érdekes fogadalmi képen.
     A múlt század eleji egyházi vizsgálatok a középkori eredetű, de a barokkban ismét felújított aszketikus gyakorlat, a flagellálás (önostorozás) szokását jegyezték fel Egerszalókról. A vezeklő körmenetet a szeptemberi búcsú idején végezték.
     A helybeli, gyorsan magyarrá (és palóccá) vált lakosok mellett Eger városa és a távolabbi Jászság is sok zarándokot bocsátott útnak Egerszalókra.
     Fő búcsúja a templom titulusünnepe, Kármelhegyi Boldogasszony (július 16).
     A XVIII. század közepén elkészült templomot az egri káptalan építtette. Tornya a szentély mögött magasodik. A templomban Kracker János Lukács, híres egri festő képe látható: Krisztus az olajfák hegyén. Szent Vendel kápolnája a múlt század közepén épült.
     Az Egertől nyugatra, alig 7 kilométerre fekvő falut leggyorsabban Egerből induló távolsági autóbuszokkal lehet megközelíteni.
     Elérhető a 3-as számú főúton is, kerecsendi leágazással. Vasútja nincs.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 59-60.old.)

Egerszalók

Fájdalmas Anya palócföldi kegyhelye

Heves megyében lévő kegyhely, mely az Egri főegyházmegyéhez tartozik.