A történelmi Felvidék Jászóvár premontrei rendi anyakolostor és
székesegyház kötelében lévő
község kegyhelye. Abaúj-Torna vármegyében található, Kassától nem
messzire. Szlovák elnevezése
Debrad. Megközelíthető közúton.
A kegyhelyről ezt írja a falu krónikása: „A falun keresztül folyik
a Debrőd-patak, amely a Szent
Lászlónál fakad. Vize meleg, és télen sem fagy be." A kegyhelyhez
kapcsolódó legenda: „Szent László,
magyar király... a Jászóhoz tartozó Debrőd helység erdejében az
ellenség által körülvétetvén, és serege
víz hiányában szomjúság által veszélyeztetve lévén, lova patkójával ott
egy forrást nyitott. A forrás máig
is megvan, és Szent László-forrásnak nevezik, s egykor fenekén a
patkó nyoma is látható..."
A forrás mellett egy kápolna romjai porladnak. Ezt Bátkay
Domokos (1497-1502) emeltette, aki
jászóvári prépost-apát volt A hely századunk első felében (1900) még
gyakran látogatott kegyhely volt,
és reméljük, hogy a 20. század végén a nagy magyar megújulás
szellemében ismét föllendül a búcsújárás.
1990-ben ez meg is történt.
Debrőd templomában, a kóruson van egy ősi festmény, amelynek témája:
Szent László vizet
fakaszt. Sajnos erősen kopott. Jó volna fölújítani. Hozzáférhető írásos
dokumentumok szerint Debrőd
(Debreg, Debred) a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka
1255-től. A 15. század elején tizenöt
portája volt a falunak. 1715-ben a török dúlás után őt jobbágy és egy
zsellér háztartás volt található itt.
Ekkoriban Szeged környéki juhászokat telepítettek ide. Ezt
igazolja a máig megőrzött „szögedi"
nyelvjárás. A 19. század elején kilencven háza és 657 lakója volt.
Jelenleg mintegy 360 lakó él a
községben a Bódva folyó mellett. Egy emlékező debrődi juhász
kijelentése szerint: „Szent László
története való."
A kegyhelyen valamikor több kápolnácska is állt. Kb.1970-ig
megvolt a búcsújárás is. Körmenetek
is jöttek a környékről. A búcsúja június 27. körüt van, Szent László
ünnepével kapcsolatosan. A
kegyhely közúton közelíthető meg, és az ősi magyar falu határában, erdő
közepén található meg egy
erdei tisztáson. Ma az ősi templom falmaradványa és egy finom vízű
forrás övezi. A jelenlegi falu
temploma.is Szent László tiszteletére épült a jászóvári prépostság mint
kegyuralom jóvoltából. 1952-től
különleges történések színhelye Debrőd. Égi indításra a Szepsi nevű
faluból Konderláné és Vavráné
asszonyok és rajtuk kívül még mások is szeptember 8-án, majd
szeptember 15-én Máriát dicsérni
indultak a debrődi szent forráshoz. Előszőr egy készülő vihar és
hatalmas felhőképződés közepette tűnt
föl a láthatáron a kis Jézust ölében tartó Szűzanya, majd a másik
esetben, szeptember 15-én sok jelenlévő
szeme láttára különös természeti jelenségek történtek.
|
Gál Péter József:
Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály
I.kötet - 11. fejezet:
Szent László a Tornai-hasadéknál [.doc]
|
Az elbeszélők
szerint: Az egész erdő aranysárga
fényben úszott, a nap elvesztette vakító ragyogását, és a szent
ostyához hasonló fehérségben tűnt föl.
Az erdő északi részén irtózatos vörösség hömpölygött Körös-körül rózsák
hullottak a határra." Így irta
le egy 1986-ban még élő szemtanú. A rendkívüli események többször is
megismétlődtek. Nyomukban
megindult a búcsújárás. Zengett a zarándokok ajkán az áhítatos ének és
imádság. Nemsokára kápolnát
építettek a hívek a templom romjain belül. És megindult a hívek
özönlése, a búcsújárások keretében
vagy külön is. Sajnos a hivatalos istentelenség 1959-ben véget
vetett a vallásos felbuzdulásnak. A
kápolnácskát fölégették, és a képeket, szobrokat összetörték,
megsemmisítették.
Örömmel nyugtázzuk, hogy a fehér papok: a premontrei szerzetes
kanonokok rendjének bolsevista
föloszlatása után is „világi" papi beosztásban premontrei atya volt
Debrőd lelkipásztora. 1989-től
kezdődően pedig a szerzetesrendek újjászületése is megtörtént, Jászóvár
monostorában is. Reméljük,
hogy ez a búcsújárások fölélénkülését is hozza magával.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 75-76.old.)
Ének
(dallama: Minden alkotmányok, az Urat áldjátok...)
1. Zengd, Debrőd hű népe, Szent László szentségét.
Kiben áldja lelkünk Isten szent fölségét.
Áldjuk a nagy királyt! Ki bár tőlünk megvált.
De az égből néz le reánk, ha hozzá kiáilt a szánk.
2. A szirt forrásokat önt ki italára,
Erdő szarvasokat küld népe számára!
Nem hagyta el az ég, mert élő reménység
Volt Szent László szívében: s mint benne, úgy népében.
3. Dicső fejedelmünk, ki ily nagy csodákkkal
Ragyogsz, add, hogy szívünk égjen oly szikrákkal,
Melyek gerjesszenek s hozzád vezessenek,
Mennyei koronára, az örök boldogságra.
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 76.old.)
|
