Csatka község Komárom megyében a Bakony északi részén egy festői szépségű völgyben terül el, 259 m magasságban.
     Először a középkorban egy 1335-ből származó záloglevél említi. A csatlaki nemesek zálogba adták a csókakői várkapitánynak. A 14. században Konth Miklós nádor birtoka. A helységnek már ekkor mezővárosi rangja volt. A nádor telepítette ide az egyetlen magyar alapítású szerzetes rendet, a pálosok rendjét, és építtetett számukra kolostort 1357-61 között az "Irgalmasság Anyja" tiszteletére. Az alapítót ennek kriptájába temették el 1367-ben. A templomot még a pálosok építették a monostorhoz és Demeter veszprémi püspök szentelte fel 1390-ben. A kolostor igen szépen virágzott 1543-ig, amikor Csatkát a kolostorral együtt elpusztították a törökök. Csupán romos falak maradtak belőle az 1779-es vizitáció szerint.
     Az újjászületés 1723-ban indult meg, amikor Radoványi Özséb pápai pálos perjel telepeseket hozatott Győrszentmártonból. A pálosok már nem települtek vissza Csatkára. Helyettük a móri kapucinusok pasztorálták a környéket beleértve Súrt is. 1729-ben Acsádi Ádám veszprémi püspök újra felállította a súri plébániát és filiaként hozzácsatolta Csatkát.
     Csak 1920-ban lett önálló lelkészség Csatka. Első helyi lelkésze Molnár János volt. 1940-ben dr. Czapik Gyula veszprémi püspök szervita atyákat hívott a súri plébánia és a csatkai lelkészség vezetésére. 1952-61 között dr. Halász Ferenc Piusz borsodpusztai cisztercia perjel volt a helyi lelkész, majd 1961-ben kapott kinevezést Pócza Dezső Árpád volt ferences atya akinek plébánossága alatt került sor a templom külső és belső restaurálására, 1966-68 között. A kórus alatti pálos csoportképet Forró Kamill ferences atya festette, a többi falikép Nemecsics Antal munkája.
     1984-91 között Szekeres Dezső Romándról látta el a csatkai plébániát. Azóta az ácsteszéri plébánosokra van bízva ez a feladat. Varga Lajos 1991-92 között, Tóth Gyula 1992-94 között, Németh József a jelenlegi plébános pedig 1994 óta vezeti a csatkai egyházközséget.

     A Szentkút Csatkától délkeletre fekszik kb. 1 km távolságra. Története és eredete homályba vész. A múlt század közepe táján, vagy talán már régebben is jártak zarándok hívek. A mai zarándoklatok 1862-ben indultak meg. Körülményeit az akkori kántortanító és jegyző Takács Márton foglalta írásba.
     E szerint az Ácsi születésű Csöbönyei József, özvegy ember, zarándok terciárius, Csatkán 1861-ik évben megjelent s a helybéli tisztelendő plébános úr és a község előtt kijelentette, ha beleegyeznek abba, hogy a szent Kútnál Kápolna épüljön, úgy ő magára vállalja az adakozás gyűjtést, mely szent szándékát Ranolder János veszprémi püspök úrnak a tisztelendő plébános úr jelentette: ő nagyméltósága a kápolna építését Szűz Mária tiszteletére kegyelmessenmegengedni méltóztatott, mely engedély következtében az említett zarándok az adakozás gyűjtést rendes okiratok mellett megkezdte és több helyen örömmel adakoztak is e szent célra, mint a gyűjtőívből kitűnik.
     Ezen Szent Kút a falutól egy negyed óra távolságra fekszik egy völgyben fiatal erdő közepén, mellyet négy nagy ős bükkfa környékez. Amint beszélik, a nép meg is van róla győződve, hogy 1862-ik évi augusztus 21-én délután csütörtöki napon Csöbönyei József zarándoknak, ki már a szent kútnál az önmaga által ásott barlangban lakott, amint a szent kút környékét söpörgette, megjelent egy árnyék forma alak, kinek azonnal a Jézus nevével köszönt: erre az alak elkezdett szólani s ezt mondta: "Én vagyok Gáb- riel főangyal, Szűz Máriának követje, hírül adatik a Szűz Mária tisztelőinek, hogy a holnapi napon reggel 9 órakor a Boldogságos Szűz ezen által kijelölt kedves helyen megjelenik s kijelöli az Ő tiszteletére építendő kápolna helyét, a Szent Kúthoz való menetkor énekeltessék "Máriát dicsérni hívek jöjjetek" a Szent Kútnál pedig "Üdvözlégy Mária, kit az Isten fia stb. " ezen hírt vidd be a faluba s mondd el amit láttál és hallottál. E szavak után az angyal eltűnt. Másnap augusztus 22-én reggel 8 órakor a falu népe, dolgát félbehagyva, a templomba összesereglett és a kántortanító vezetése mellett a Szent Kúthoz kiment. A remete a népet a hegytetőn várta térdelve s azután a kereszt előtt ment és vezére lett a népnek.
     A Szent Kúthoz érvén, találkoztunk ott a környékbeli falu híveivel, kik hasonlókép ezen csodálatos jelenetre jöttek ide. A Szent Kútnál elkezdte a kántor énekelni: Üdvözlégy Mária stb. melynek éneklése alatt a zarándok mindenki nagy csodálkozására a kúttól megindult és úgy látszott, mintha őt a mennyei lelkek hívták volna, s vallomása szerint a Boldogságos Szűz Máriával és az angyalokkal indult is meg s azon a helyen állott meg hol a-kápolna épüljön. - Ott akik közel állottak, láttak a földön három ember alakot árnyékban, a középső nagyobb volt és ennek fején sárgás koronát, meg azon a helyen vékony füstöt az ég felé szállani, azon kívül kitűnő jó illatot is éreztek sokan, melyre a Boldogságos Szűz Mária nevét hangoztatták."
     Lényegében ugyanezt mondja el 1862 október 6-án a püspökhöz küldött jelentésében Ropoli Ferenc plébános, aki ugyan nem volt jelen, de híveitől azonnal értesült a dolgokról. Ezen eseményeknek hírére megindult a hívek hatalmas zarándoklata.
     A jelentésekre felfigyelt az egyházi hatóság és mivel még senki sem vizsgálta meg a történések hitelességét, addig nem engedélyezték a szent kúthoz való zarándoklatot.
     A világi hatóságok kitiltották Csöbönyei Józsefet Csatkáról. Ekkor a remete Kisbéren húzta meg magát, majd elindult a Szentföldre. Csupán Várnáig jutott el, onnan visszafordult és az indulatok lecsendesedése után, újra Csatkán, a szentkút melletti barlangjában lakott. Itt halt meg, mint a kápolna gondnoka és remetéje, 1885. május 21-én.
     Ropok Ferenc plébános a hívek kérésére engedélyt kért a kápolna építésére. A szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított 1859-ben. Koncz Jeromos bakonybánki lelkész IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki 1862-ben a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára. 1863-ban a csatkai hívek kértek újra engedélyt a kápolna építéséhez, amit a megyéspüspök megadott. A nép igen szívesen adakozott az építkezés javára, nagyobb összeget adományozott herceg Lichtenstein János földesúr és akai báró Fiáth Ferencné, aki az anyagi áldozaton kívül az egész építkezés ügyét is nagyban elősegítette. A kápolnát 1864. szeptember 8-án szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére.
     Megyéspüspöki engedély alapján szobrot is állítottak a hívek, ez azonban nem az a szobor, amit ma láthatunk a kápolnában. A hely lelki kisugárzása nemcsak a környékbeli híveket vonza, hanem az egész országból nagy számban zarándokolnak ide, még a Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is igen nagy számban látogatják meg a Szűz Anyát. A búcsújárók lelki tisztulást és vigaszt találva térnek otthonukba. A csatkai nagybúcsún anyanyelvünk mellett fölzeng a németek és szlovákok éneke, de itt csodálhatjuk meg a festői viseletben idezarándokló cigányság tarka tömegeit is. A Szentkút e századi történetéhez tartozik, hogy 1942-ben a szervita atyák menedékházat építettek a völgyben. Az ötvenes évek végén készült a dombról levezető kőlépcső és a kápolnát körülvevő kőbástya. 1966-ban rendbe- hozták a kápolna tornyát, majd 1969-ben a cserépfedést és a külső falakat. 1984. július 1. óta Szekeres Dezső volt Csatka plébá- nosa. - Egyetértésben az akkori megyéspüspökkel Dr. Szendi Józseffel elindította az 1987-88-as Mária évben a kis kegykápolna megnagyobbítását, amely azóta el is készült. Háromhajós templom lett a kis kápolnából úgy, hogy az eredeti, régi kápolna megmaradt, a nagy boltívek megnyitásával pedig a két oldalhajót összekapcsolták a kegykápolnával.
     A kápolna a völgynek belső végénél áll. Három oldalról domb veszi körül. Karcsú épület, hegyes toronnyal, Kétszárnyú ajtaja félköríves kőkeretben áll. Amint belépünk, szemben találjuk az oltárt: alsó része kő, felső része fa. Tabernákulumán két angyalszobor között csontszínű feszület áll. Az oltár mögött, falhoz támasztva magas, faragott keret látható, csúcsán az Atyaisten szobrával. A keret felső részében áll a Boldogságos Szűzanyának egyszerű kegyszobra két angyal között. A fején korona van és az év meghatározott napjain változatos ruhákba öltöztetik. A bal oldalon a falon Szent Erzsébet, a jobb oldalon Szent Imre hercegről festmény található, Károlyi Gyula, festőművész munkája. Az oltár feletti boltozaton a secco a szentkútnál történt csodás gyógyulásokat ábrázolja.
     A másik képen Szűz Máriát látjuk, a kis Jézussal, aki elé két angyal nagy szentírást tart. a baloldalon a fal mellett a Fatimai Szent Szűz szobra áll, amelyet Kondor Lajos magyar lelkész küldött Fatimából a kápolna századik évfordulójára. A templomban található még a Jézus Szíve szobor, Szentháromság színes gipszszobra, a kisded Szűz Mária fekvő szobra. Az oltár felhajtható lapján az olajfestmény Szűz Máriát mutatja a kis Jézussal, mellettük Zakariás, Erzsébet, a kis Ker. Szent Jánossal, valamint Szent Anna és Joákim. Találunk még a templomban Mária Szívének szobrát és Sarlós Boldogasszony szobrot is.
     A tér közepére a szabadtéri oltár fölé, 1986-ban székely díszítésű baldachint emeltek. A völgy mindkét szélén kőlépcső vezet le a padsorokhoz. Mögöttük jóval lejjebb van a szentkút medencéje, amiből a víz állandóan folyik. A bal oldali dombon, a bükkfák közé ékelve húzódik meg a remetelak. A házikó előterében áll a remetekereszt. A lakórész bejárata előtt kis lourdesi grotta van, amelyet Laták Nándor remete készített. A benne álló Mária szobrot a hívek adományából vásárolták, 1964-ben. A kápolna mögötti dombon Csöbönyei József első remete barlangját látjuk. A jobb oldali dombon áll, Názer Imre remete emlékfülkéje a Magyarok Nagyasszonya szobrával. Vele szemben találjuk a Getszemáni Jézus tiszteletére állított emlékművet. Ez Mohári Lőrinc remete nevét örökítette meg. Kissé odébb a fák között kőkereszt áll Mária szoborral. Nem messze innen falombok között Nepomuki Szent János kőoszlopa látható.

     A csatkai szentkút képéhez hozzátartoznak az 1861 óta mellette élő remeték is. Ők egyszerű, jószándékú hívek voltak valamennyien. A nép nevezi őket remetének. Magányos életmódjuk igazolja ezt az elnevezést. A plébániatörténet kápolna gondnoknak, kápolnaőrnek jelzi őket. Gondozták a Szentkutat, a kápolnát, annak környékét, sekrestyési teendőket láttak el és szolgálatára voltak a búcsúsoknak.
     Az első CSÖBÖNYEI JÓZSEF, ferences harmadrendi, aki megjelenésével minden igénytelensége ellenére, gyökeres változást idézett elő a Szentkút történetében. Ácson született, 1861-ben jelent meg a Szentkútnál és kérte a plébánost, hogy mellette letelepedhessék és a Szentkút őre lehessen. Itt barlangot ásott magának és abban lakott. A plébános "boldog egyszerű"-nek nevezte és azt mondta róla, hogy álnokság nincsen benne, böjtöl, imádkozik, két keze munkájából és alamizsnából él. Meghalt Csatkán 1885. május 21-én 68 éves korában. Itt temették el a régi temetőben.
     A második BONYAI JÓZSEF, ez Földi Mihály remete szerint 1886 körül itt gyógyult meg, és akkor megfogadta, hogy itt marad remetének. Néhány év múlva azonban elment. Fiatal ember volt.
     A harmadik ERŐS KÁZMÉR, a pozsonymegyei Felbakán született 1846. március 4-én. Törpe alkat volt. A mai lourdesi grotta helyén ásott magának barlangot. Meghalt 1916. április 11-én. Sírja a csatkai új temetőben van.
     A negyedik NÁZER IMRE, Tósokberenden született. Földműves volt, a harctéren fogadta meg, hogy remete lesz Csatkán. Magastermetű volt. Szigorúan vezekelt. 1918-29 között volt a kápolna őre. Meghalt Csatkán 1929. szeptember 24-én 43 éves korában. A csatkai temetőben van eltemetve.
     Az ötödik DOMJÁN JÓZSEF, Budapesten született 1907. március 14-én. Géplakatos volt, majd elvégezte a képzőművészeti főiskolát. Ő építette a remete házikót. Sokáig külföldön élt és fametszeteivel szerzett hírnevet. Utolsó kivánsága szerint Csatkán temették el, 1993-ban.
     A hatodik FÖLDI MIHÁLY, született Dohán 1865. szeptember 19-én. Ferences harmadrendi volt. A keresztúttól jobbra eső széles utat ő lapátolta ki. Kéziratában a Szentkút történetéről is van néhány feljegyzése. Meghalt Csatkán 1944. március 11-én 80 éves korában.
     A hetedik HORVÁTH JÓZSEF, Láziban született, tüdőbeteg volt. Ezért rövid idő alatt meghalt 1942. március 23-án 52 éves korában Csatkán.
     A nyolcadik HEGYI GYULA, hosszú szakállt viselt. A gyermekek nagyon szerették. 1945 után Súrra, majd egy veszprém megyei szociális otthonba került.
     A kilencedik MOHÁRI LŐRINC, 1958-ban mint magatehetetlen öreg került a pápai szociális otthonba. Ott is halt meg. A tizedik LATÁK NÁNDOR, született 1895. október 6-án Adán. Kilenc testvére volt. Fiatal korában a színművészetet tanulta és gyakorolta. 35 éves korában szervita szerzetes lett és mint ilyen a Károly testvér nevet kapta. Mikor a szervita atyáknak el kellett menniük Súrról, ő itt maradt remetének.
     A tizenegyedik BALÁZS JÓZSEF, aki kármelita szerzetes volt. Ő 1973 óta remetéskedik Csatkán.
     Mais megtalálható a Kegykápolnánál.

Oh, Megváltónk Szűz dajkája
Hitünk márványkő bástyája,
Bizony hisszük csudatévő hatalmadat,
Reméljük is könyörgő irgalmadat.

Ha nem látjuk itt színedet,
Érezzük szeretetedet,
Dicsérjük itt legkegyesebb szent Urunkat
Veled együtt legédesebb Jézusunkat.

Nem kívánunk tetőled mást,
Csak adj ránk anyai áldást,
Kegyelmesen az egekből tekints reánk,
Úgy bocsáss el e Szent helyről Édesanyánk.
Ámen .

A csatkai búcsús könyörgése

Mária, Mária édes jó Anyám
Tekints az égből le reám.
Nyújtsd ki segítő karod felém,
Hogy el ne sodorjon a veszély.

Édes jó Anyám zakatol a szívünk
Csikorog, nyikorog az akaratunk
Oly kivertek fáradtak vagyunk
S mint kivágott fa elszáradunk.

Ölelj anyai szívedre mert megfagyunk
Simogass kezeddel, mert lázban sorvadunk
Gyógyítsd meg vérző kínos sebünk
Szárítsd fel titkon kisírt szemünk.

Ver, tép, vérez az élet vad vihara
Segíts az éjben és vészben, Mária.
S lesz-e az éjnek fénylő csillaga?
Csak te tudod csatkai Szűzanya.

Érdemes-e élni a vágyak világában?
Ki tudunk-e tartani a vágyak ostromában
Bukdácsol az ember, meginog a vártán
Mert megkísértette a pokoli sátán.

A gyűlölet önzés átka veri a magyart
Mert igazán összefogni sose tudott s akart
A sárga kaján irigység Kain óta halált arat
S igaz ember Diogenes lámpásával is alig akad.

Mária, bízom benned és reménylek
Nélküled mit sem ér e földi élet
Anyai mosolyod osszlassa el a vészes fellegeket,
Hogy a megbántott Isten villáma se sújtsa a lelkeket

Üres az élet, ha az ember csak vegetál,
Ha nincs eszme, mely nagy tettekre animál.
Ha nincs szív mely a szeretet veri csupán
Ha nincs barát, ki kezet nyújt és segít igazán.

Mária, Mária esengve kérlek
Segíts, hogy ellentálljak a véteknek
S tudjak örülni a legkisebb örömnek
S tudjak örömet szerezni az égnek.

Mária segíts megnyerni bűneim bocsánatát
Pótold ki bennem gyarló bánatom imáját
Erősíts, hogy el ne veszítsem a hit világát
Nyisd meg számomra a vígság és nyugság kapuját.

Sok a szenny, piszok és kétely a lélekben
De söpörjön dolgozzon itt az isteni kegyelem
Puhítson, frissítsen, emeljen itt a szent helyen,
Hogy Isten és Mária mellett kitartsunk szüntelen

Mária, csatkai Szűzanya körülvesszük bölcsődet
Csókkal halmozzuk el arcodat, kezecskédet
Könnyezünk, sírunk, de mindig csak veled
Százszoros áldásodban részesíts bennünket.

Ó áldott szent bölcső, mely Téged hordott
Melyben bontott s bont minden lélek lombot
Itt vetett és vet szikrát minden erkölcsi szépség
Itt égetett és ég eI minden szenny és vétség.