Cigléd (Kürt)

     A történelmi Komárom megye területéhez tartozó kürti plébánia joghatósága alá tartozó tartományi kegyhely a nagyszombati érsekségben. Magának a településnek már a korai középkorban román stílusú temploma volt, ahol pálos rendi remeték éltek. A törökvész idején Kürt falujának és környékének lakóit lemészárolták a ránkzúduló törökök, és megölték Cigléd lakóit és szerzeteseit is.
     1686: a törökök kiverése után új életre kelt a ciglédi szerzetesi közösség is, és mintegy újabb száz esztendőn keresztül szolgálták a környék hivő magyar népét, a Szűzanyát és a ciglédi szent kúthoz zarándokló búcsúsokat. Ebből a korból való a Segítő Szűzanya kegyképe, mely ez idő tájt egy fakápolnában kapott helyet.
     Pristyák Antal jómódú földbirtokos az 1900-as évek elején neoromán stílusú kápolnát építtetett a régi helyébe, az itt eltemetett négy pálos rendi remete sírja fölé. 1920 táján az akkori zsidó földbirtokos trágyával betemettette a Szentkutat, mert annak vize - úgymond - ingoványossá tette rétjét. Ám a következő napon a bőven feltörő forrásvíz fölemelte és félretolta a trágyahalmot, mire a földesúr többé nem acsarkodott a szent kút ellen A búcsúsok hamarosan egy 3x2 méteres alapterületű téglakápolnát emeltek a szent kút védelmére, az innen továbbvezető út mentén pedig fölállították a Fájdalmas Szűz hét stációját, valamint a keresztút tizennégy állomását téglából építve 1940-ben. A keresztút végén emelkedik a kegykápolna, melynek közelében az Örvendező Szűzanya hét stációja emelkedik. Kürt, Für, Csuz, Szőgyén és Nagyölved katolikus magyar népe kötelességének érzi ma is, hogy gondozza és fenntartsa a kegyhelyet napjainkban is. Ezért 1986-ban az általános restauráció eredményeként megújult az ősi kegyhely és újra, örvendezve rendezték meg a hagyományos zarándoklatokat Pünkösdkor és Kisboldogasszony ünnepén (szeptember 8.).
     Cigléd megkőzelfthető vasúton és közúton.
     A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút", csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A népélet Mária-jelenések történeteit kapcsolja a kúthoz. Ezek azonban történelmileg nagyon késeiek; szinte mind 20. századbeliek és nem az eredeti őstörténethez tartoznak. A ciglédi szent kút is be volt temetve a 20. század első felében Ellenséges érzületű emberek próbálták megszüntetni. De azóta senki sem háborgatta és nem fertőzte meg. A környék katolikusai egyetemes tiszteletében részesül, nem számít, meggyógyult-e itt valaki. A legnagyobb csoda nem a gyógyulás a test nyavalyáiból, a betegségekből, hanem az isteni kegyelem működése a lelkekben Itt Cigléden a szent kútnál a hívek fölüdülnek a forrás vizétől is, de ez csak jelképe a lelki fölüdülésnek, a hitben, reményben, Isten iránti szeretetben való megerősödésének. Erkölcseikben, bánataikban is támaszt, vigaszt nyemek. Örömeikben kegyelmi gyönyörrel telnek el.
     Ezt a vizet mindenki ingyen ihatja, bár illő és kellő tisztelettel, áhítattal. Különben hiába, mert csak egyszerűen szomjúságoltó talajvíz marad. Az isteni kegyelem mindig ingyenes. Isten jóságának az ajándéka, mit áhítatos szívvel kell fogadnunk, és érte hálát adnunk, hogy valóban testi-lelki javunkra válhassék.
     Cigléd közelében van Csuz község és a régi, emlékeinkben még é1ő pálos kolostor. Az ittlakók, egyháziak és egyszerű hívek mindenben hűséges zarándokai voltak a ciglédi kegyhelynek, különösen a Csuzi Zsigmond nevű pálos atya.
    
(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft.
Balassagyarmat, 1991. 66.old.)

Cigléd 2007. Pünkösd. (Írás és képek: Nagy Géza):

     Mikor néhány éve Párkányból Érsekújvár felé autózva befordultunk a Kürtre vezető útra, majd a plébániatemplomtól már kisérővel kimentünk a kürtiek és a környékbeli települések úgy három kilóméterre levő búcsújáró helyére Ciglédre - elhatároztuk, hogy amint tudunk eljövünk a község pünkösdi búcsújára. Erre mégis kellett várni néhány évet, de az idö szerencsére nem törölte el a látogatáskor szerzett kürti ismeretségeket és jól esett, hogy szerettetel fogadtak, a búcsújárók által nem túl kedvelt fényképezőgép ellenére is.
    Az elmúlt több mint másfél évtizedben megnőtt a búcsújárók tábora, de a számbeli növekedést néhány nagy búcsújáró helyünk jegyezheti, kétségen kívül nagyon komoly lelki megerősítést adva sokunknak, bár a hangulatuk a sokaság miatt nyugtalan és emiatt nem tud létrejönni az a meghitt búcsús lelkület amelyre a néhai Ipolyvölgyi atya lelkesített minket, és ami felvidéki búcsújáró helyeinket jórészt jellemzi. Kürt mellett csak a figyelem felkeltésére érdemes megemlíteni példaként Pográny, Szentantal, Barka vagy Bodrogszentmária búcsúit.
     Időben érkeztünk, így már a keresztút járásba be tudtunk kapcsolódni, majd az azt követő Szentmisébe. A kápolnát körülvevő látkép Ciglédet az egyik legszebb búcsújáróhelyünkké teszi. A keresztutat közrefogó fasor pedig védően zárja közre a búcsú résztvevőit és a prédikáció hangját, nehogy elhaljon a nyílt tájban.
     Az áldás után a hívek lesétálnak a forráshoz, azután pedig sietősen hazaindulnak az ünnepi ebédhez. Pedig jó lenne itt a forrásnál egy kicsit még együtt lenni. Elbeszélgetni egymással, közösen elfogyasztani itt valami ételt, kínálgatva egymást, miként az székely testvéreinknél szokás és amit Ők tényleg nagyon tudnak.