Celldömölk Vas megyei kisváros a Szombathelyi püspökségben.
A XIII. századi dömölki bencés apátság már a XVI. század előtt
látogatott búcsújáró hely volt. Csodatevő hírében álló kegyszobrát a törökök elől menekítették északabbra, a Duna mocsaraitól is
védett Dénesd községbe. (Az apátság a török uralom alatt elpusztult.)
A XVIII. századi újrakezdés (1720) után Koptik Odó dömölki
apát magával hozta az ausztriai Máriacellből az ottani kegyszobor
másolatát, amelynek egy kis kápolnát, mellette pedig magának
egy remetelakot épített a dömölki határban. A mai kegytemplom
a XVIII. század közepén épült meg. Benne máriacelli mintára
a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat emeltek. Ebben az időben
kútásás közben az egyik munkásra nehéz kő zuhant, ám a halálból
Szűz Mária közbenjárására megmenekedett. (Ezt az ún. alapító csodát egy korabeli mennyezetfestmény örökíti meg a Mária-múzeumban.)
A főoltáron, a kegykápolnában fogadalmi (votiv) képek és adományok láthatók, ezek jórészt XIX. századiak. A sekrestyében
vannak a korabeli Magyarország fapajzsra festett Mária-kegyképei. Ezeket 1748-ban, a templomszentelési körmenetben hordozták.
Az egyik legszebb barokk búcsújáró templomunkban figyeljünk
fel - a fogadalmi képek mellett - a szentélyben elhelyezett XVIII.
századi festményre, amely Szent István király és Boldog Gizella
esküvőjét ábrázolja.
A kegytemplom mellett van a XVIII. századi bencés apátság
épülete, homlokzatán Mária szobrával. Könnyen megközelíthető
innen a Kálvária, amelyet 1755-ben Liptay János ezredes építtetett. Felső részén nyitott fülkében a Kálvária-jelenetet látjuk.
A templom előtti téren Szentháromság-szobor áll, talapzatán
Szent István, Szent László, Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobraival. A település szélén a középkori bencés apátság romjai
kényelmes sétával elérhetők. A romtemplom szentélyében
középkori falfestmények nyomait látjuk.
Kissé távolabb esik már a Celldömölkkel egybeépült A 1 s ó s á g római katolikus temploma, amely a XVIII. század elején épült.
Alsóság szélén, a Ság-hegy természetvédelmi területét érdemes
felkeresni. A Ság-hegy vulkanikus krátere geológiai érdekesség.
Celldömölk két irányból is megközelíthető vasúton: a Győr
- Szombathely, illetve a Budapest- Veszprém- Boba vasútvonalon. A kegytemplom közvetlenül az állomás szomszédságában
van. Közúton Győr irányából a 83-as úton Pápa felől, a 8-as főútról pedig a Sárvár irányába letérő 84-es úton érhető el.
(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 47-48.old.)
|
Római Katolikus Plébánia Hivatal
9501 Celldömölk
Koptik O. u.9. Pf.165
Tel./Fax: 95/420-135
|
A kép forrása: Jordanszky Elek: A Magyar Országban 'saz ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária Kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836.80.old.
Ó kiscelli Szent Szűz, ó szép Boldogasszony!
Engedd, hogy jóságod bennünk dalt fakasszon.
Téged dicsőítünk, Téged áldva áldunk,
Téged királynénkká újból kikiáltunk.
Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk,
Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk.
Kedves kegyhelyedre hoztuk el szívünket,
Jajjal-bajjal küzdő harcos életünket.
Tekintsd meg sorsunkat, lásd meg baját-búját,
Változtatsd békére benső háborúját.
Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk,
Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk.
Irgalmad hatalmát sokszor megmutattad,
Az elmerülőknek szent kezed nyújtottad
Minket mélység szédít, minket örvény rángat,
Emeld ki a vészből, süllyedő hazánkat.
Ó kiscelli Szűz Mária, édesanyánk, pátrónánk,
Oltárodról kegyes szívvel nézz le ránk.
(Forrás: Nagy József: Celldömölk. Római Katolikus Plébánia, Celldömölk, 1996., 41.old.)
Szentmisék Rendje:
Vasárnap és ünnepnap:
7, 8.30, 10, és 18.30 órakor
Hétköznap:
(téli időszakban 18.00)
Hétköznap:
7.30 és 18.30
(téli időszakban 18.00)
Nagy József: A celldömölki búcsújáróhely kialakulása (Celldömölk, 1996)
|
