Bélapátfalva

Szűz Mária búcsújáróhelye

Heves megyében, az Egri főegyházmegye területén lévő kegyhely
     A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van az Áldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak.
     II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll. A templom a középkorban már búcsú- járó hely volt. A kolostor a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá.
     Sajó-völgyiek, gömöri, borsodi és hevesi falvak népe járt és jár ide. Búcsú napján a három forrás közül a legnagyobbat mindig megáldotta a pap.
     A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete.
     Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15-én) van. Kisebb tömegeket vonzó búcsúját a Szentháromság vasárnap előtti szombaton tartják.
     A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható. Az Árpád-kori szentek ősi tiszteiének hírmondója itt a Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Érdemes megtekintenünk a falu plébániatemplomát, amely Szent István király tiszteletére épült 1816-ban. A plébánia X VIII. századi barokk épület.
     Vonattal az Eger-Putnok vasútvonalon lehet Bélapátfalvára eljutni. Közúton az Eger - Szilvásvárad úton közelíthető meg.

(Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 34-35.old.) .
Kegykép Foto: Gyarmati Rudolf

Szent Imre mellékoltár Foto: Gyarmati Rudolf


Római Katolikus Plébánia Hivatal
3346 Bélapátfalva
IV.Béla király u.76.
Tel.:36/554-078


Foto: Kósa Károly
1.Ó, Mária, halld meg esdeklésem,
Ne bocsáss el vígasz nélkül engem.
Mert ha elhagysz, ki segít majd rajtam,
Ki lesz az én örömöm, oltalmam?

2.Ó, Mária, Szentlélek Arája,
Jóságodat ég és föld csodálja,
Szánj meg engem ha búbánat gyötör,
Szememből a fájdalomkönny kitör.

3.Ó, Mária, ha az Úr irgalma
Bűnöm miatt tőlem elfordulna,
Ó, meg ne vess, sőt jöjj segítségül,
Elveszünk sz Úr irgalma nélkül.

4.Ó, Mária, ha munkám kifáraszt,
Ha az élet gondokkal eláraszt,
Végre, ha a szemem lezárom,
Állj mellettem, s te légy az én várom!

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom:
Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 37.old.)

Foto: Gyarmati Rudolf

Kép forrása: Barna Gábor - Bálint Sándor: Búcsújáró Magyarok Szent István Társulat, 1994, 281.old.
Zarándokcsoportok hordozó Máriái a bálapátfalvi apársági templom bejárata előtt.
MN. Ethnológiai Adattár, 1900.

Foto: Kósa Károly

Foto: Kósa Károly

Foto: Kósa Károly

Foto: Kósa Károly

Foto: Kósa Károly

Foto: Kósa Károly

Foto: Kósa Károly

Foto: Kósa Károly

Fotók: Kósa Károly

Fotók: Civertan STUDIO

Főbúcsú Nagyboldogasszony ünnepéhez (augusztus 15.) kapcsolódóan van. 2005-ben az ünnepi szentmise 10.00-kor kezdődik, melyet Berkes László főesperes végez. Előző este 7 órakor vigiliai szentmise, körmenet, szentségimádás, népi ájtatosságok, virrasztás.

Gilitka-kápolna

     Akik Mária-ünnepeken fölkeresik az ősi Nagyboldogasszonyról elnevezett ciszterci kegytemplomot Bélapátfalván, ne mulasszák el búcsújárásuk alkalmával vagy Szent Anna asszony ünnéplésével kapcsolatosan (július 26.) fölkeresni a Gilitka-kápolnát, mely Szűz Mária édesanyjának emlékére épült a Gilitka völgyében, 1750-ben.
     A völgy nevét egy Kilit nevű püspökről kapta, és a Gilitka szó ennek becéző, népies változata. Szent Anna tisztelete ebben a körben 1750 táján honosodott meg ezen a vidéken a szerencsés szülés és a helyes gyermeknevelés példaképeként.
     Napjainkban is, mint régen, Bélapátfalva és a hozzá tartozó falvak népe Szent Anna napján körmenetileg vonul ki a kedves, kápolnához, és itt szentmisén vesz részt és szentbeszéd által buzdul a Szent követésére. Ezentúl a kirándulási idényben hívők és turisták is szívesen jönnek Szent Anna kápolnájához. Imákkal és virágokkal köszöntik a Szeplőtelen Szűz Édesanyját, Urunk Nagyanyját.
     Itt az erdő mélyén minden, de minden imára hangolja az ide érkezőket! Az oltárképen Szent Anna a gyermek Máriát tartja jobbjával, aki a bal térdére fektetett nyitott könyvét fogja (Biblia!), míg balját az imádkozó Mária bal vállán nyugtatja.
     A kegyhely az egri érsekség területén van. Megközelíthető Eget-Bélapátfalva vasútvonalán és közúton egyaránt.

(Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 38.old.)

2004-ben a Szent Anna napi búcsú július 25-én 1/2 12 órakor lesz. A szentmisét bemutatja Széles László tószegi plébános.

Képeslapok Bélapátfalváról (Fotók: Szabó István):







Vissza a kezdő oldalra